Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-250

250. országos Illés junias 14. 1877. lyéhez sok időbe és költségbe kerülne. És legegyszerűbb, mert kizárja az illetékességi viták lehetőségét. A másik rendszer szerint a gyámhatóság jogait szintén a bíróság gyakorolja ugyan, de csak a jogi kérdésekben; ellenben az ily bírósági határozatok végrehajtását már az árvaszék eszközli és az árvaszék dönt a vagyonkezelés kérdései fölött is. E rendszer szerint a gyámságot vagy gondnokságot a bíróság rendeli el; de a gyám vagy gondnok kinevezése már az árvaszéket illeti. Az árvaszék szabályozza a közte ós az egyes gyámok és gondnokok közt fenálló viszonyt, ez ellenőrzi a gyámok ós a gondnokok eljárását az árvák nevelése és a vagyon kezelése körül; ez vonja őket számadásra és ez határoz a vagyonkezelés módja és rendszere iránt. Tagadhatlan, hogy ezen utóbbi rendszernek több előnye van. Először leemel a bíróság vállairól sok oly teendőt, mely szorosan véve nem tartozik a bíróság hatáskörébe; és másodszor az állam ezen intézmény által az árvák, a gondnokoltak sorsáról való gondoskodást erkölcsi testületekre bízza, és így az árvák ós gondnokoltak érdekeinek megóvására nézve uj biztosítékot teremt. A kérdés csak az: vajon a nép mai nyomott anyagi halyzete megbir-e ily költséges intézményt, mely nagy sulylyal fog nehezedni a megyei házipénztárra, és mely a községi adók rovatánál szintén nagy szerepet fog játszani. Ezen utóbbi rendszernél azonban nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az árva székek nem bírnak a gyámhatóságok attribútumaival. Az árvaszékek intézményének felállítása nem jogosít fél bennünket arra, hogy az intézkedést oly jogok és kötelességek fölött, melyek a polgári törvényvből származnak és e szerint e törvénykezés hatásköréhez tartoznak, elvonjuk az illetékes forumtói és az árvaszékre ruházzuk. Az árvaszék tulajponkóp nem egyéb, mint magasabb őre és képviselője az árvák éa~ gondnokoltak érdekeinek, tehát nem bíróság, hanem fél, a ki hivatását egyes megbízottjai által, tudniillik a kinevezésétől íüggő magán gyámok vagy gondnokok által gyakorolja. E szerint az árvaszék jogosítva van a gyámság összes administrativ ügyeinek intézésére; ellenben nem intézkedhetik oly kérdésekben, melyek önálló egyének jogaival érdekeivel jönnek ellentétbe, és egyátalában nem dönthet el oly jogkérdéseket, melyek a felek közt bármi tekintetből vitássakká válnak; hanem az intézkedést ily kérdések fölött tartozik a rendes bíróságokhoz utasítani. Ha már most azon kérdést intézzük magunkhoz ezen törvényjavaslat átolvasása után, hogy melyik rendszert fogadta el a kettő közül: azon válaszszal találkozunk, hogy egyiket sem. Ezen törvényjavaslat különböző rendszerek congíomeratumát képezi. Vannak kérdések, melyekben a közigazgatási fórum van hivatva határozni; mások egyenesen és kizárólag a bíróságokhoz vannak utalva és vannak ismét esetek, a melyekben a gyámhatóságok mint közigazgatási forumok intézkedhetnek ugyan, de ugy, hogy ezen intézkedés ellen fen van tartva a folyamodás az ország rendes bíróságaihoz. így például a 4-ik §. szerint a nagykorúsítás a 18-ik év után; az 5-ik §. szerint az önálló iparúzhetés; a 6-ik §. szerint a 20 év utáni nagykorúsítás ; a ll-ik §. szerint a szülők és nagyszülők tartási összege iránt; a 24-ik §. szerint az apát megillető tartási átalány iránt; a 28-ik §. d) és e) pontjai, a 30-ik §. a) és d) pontjai, a 41-ik §. szerint a gyámságból való kizárás, a 48—53-ig terjedő §-ok a gyámkötelesség alól való felmentés és az 57-ik §. a gondnokság megszüntetéséről azon esetben, ha a gondnokságot a gyámhatóság rendelte el: a gyámhatóság intézkedik. Ellenben más kérdések a bíróságoknak vannak fentartva. így te 9-ik §. szerint a kiskorúság meghosszabbítása, a ll-ik §. szerint a törvénytelen gyermekek tartása és a 13-ik §. szerint a gyermekek tartása iránti intézkedés a törvényes elválás esetében, a 28-ik §. a) b) c) pontjai és a 30-ik §. b) és e) pontjaiban foglalt esetek. Es mint volt szerencsém említeni, vannak esetek, a melyekben a gyámhatóság intézkedései ellen a felek a rendes bíróságokhoz folyamodhatnak. Ezen esetek a következők: a 12-ik §. szerint a szülőket illető haszonélvezetből a gyermekekre fordítandó rész tárgyában ; a 21-ik §. szerint a gyámsági jognak elvesztése fölött; a 130. §. szerint a 'gyámsági számadás feletti határozat. Hogy minő alapon lön az illetékesség a különböző forumok közt ilyeténképen szabályozva, arra nézve magunknak a törvényjavaslatból tájékozást nem szerezhetünk; mert hiszen, példáid a nagykorúsítás semmi egyéb, mint egy jognak időelőtti kivételes megadása ; ellenben a kiskorúságnak meghosszabitása nem más mint egy rendes jognak kivételes felfüggesztése. Mindegyike ezen jogoknak a polgári magánytörvénykönyvből származik ; mindkét jognak természete ugyanaz, és mégis a egyik a közigazeatási fórum, a másik fölött pedig a rendes bíróság intézkedik. Ott van továbbá a 12-ik és 13-ik §. Ezek szerint nem esak a törvénytelen gyermekek tartása felett, hanem törvényes elválás esetében is a gyermekek tartása fölött átaljában a rendes bíróság van hivatva dönteni. Tehát minden oly esetben, a melyben a gyermekek jogáról, keresetéről van szó a szülők ellenében; míg ellenben 11. és