Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-264

264. országos ülésjunius 30. 1877. • 335 tióinra is válaszolt volna; mert én egy speciális szerződós érvényességére nézve intéztem hozzá kérdést. Az igaz, a ministerelnök ur azt mondta, hogy a kormány kezei minden oldalról szabadok, a mi azt engedi következtetni, hogy semmiféle szerződése sem létezik. Ez esetben a létező és mindenki által ismert szerződések mily módon való felbontására nézve valami magyarázatot még is adhatott volna a ministerelnök ur. Különben nem tudom összeegyeztetni adott válaszát a létező szerződésekkel. Én az adott választ ugy értem, hogy a jelen bonyodalmak keletkezése óta valami ujabb szövetség és különösen a hármas szövetség is, mely szerint Magyarország és Austria kötelezték volna magukat bizonyos esélyek alkalmával ilyen vagy olyan politika követésére : nem létezik. Ennélfogva ezt nem vehetem válasznak az én kérdésemre, mely az 1856-ban kötött szerződés érvényességére vagy érvénytelenségére vonatkozik. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Egyátalában nem is akartam, hogy t. képviselő ur arra válaszul elfogadja nyilatkozatomat: mert magam is megmondottam, hogy hozzám intézett kérdések közül csak azokat illetőleg, melyekre a mostani körülmények közt a választ lehetőnek és helyesnek tartom, van benne, a válasz. — Azon kérdés, melyet a t. képviselő ur felvetett, t. i. azon csak három hatalom között létrejött párisi pótszerződóst most vita tárgyává tenni nem tartom helyesnek. Ezen interpellatiót csak két esetben tartottam volna czélszerünek és jogosultnak : ha vagy ugy állana a dolog, hogy az egyik fél akarta a szerződés teljesíteni, de az osztrák-magyar monarchia nem ; vagy ha valakinek — nem a t. képviselő urnák — az volna nézete, hogy az osztrák-magyar monarchia a másik két félt akarja azon szerződós teljesítésére kényszeríteni. Engedelmet kérek, már azon politikához, hogy mi azért, hogy ne legyen határunkon háború, összevesszünk az összes európai hatalmakkal és ugy akarjuk érdekeinket megóvni: ón soha járulni nem fogok. {Helyeslés?} Az, hogy minő értelemben vettem a szabad kezet és hogy szerződésileg nem vagyunk megkötve, beszédemre utalok és azon körülményekre, melyek között azt mondottam; és bizony nincs benne az, hogy elkezdve Krisztus urunktól fogva kötött szerződések között egy sincs a világon; hanem beszéltein olyanokról, melyek a jelen kérdésre vonatkoznak. igen alapos fölszólaíásban, hogy Németországban van monarchiánkra nézve azon kulcs, mely a keleti politikához vezet. Teljesen acceptálom Zsedényi képviselő urnák ezen nem nagyon bizható kijelentését, csak egyet bátorkodom megjegyezni arra vonatkozólag, mit monarchiánknak a franczia háborúban magaviseléséről és ennek visszatartásáról a német-orosz viszonyokra és monarchiánk viszonyára Németországhoz mondott. Azzal szemben, mit Zsedényi képviselő ur gróf Beust jegyzékéből felolvasott, bizonyítván, hogy Oroszország tartóztatta vissza monarchiánkat Németország megtámadásától: felhozom, hogy nem Oroszország volt az, mely meggátolta^ hogy monarchiánk a háborúba be ne menjen, hanem gróf Andrássy ós Magyarország. Ezen tényt igazolják az események, mert bebizonyították, hogy Oroszországnak hat hó kellett arra, hogy reorganisált seregét mobilizálja, Oroszország tehát régi hadseregével nem is volt képes 1870-ben visszatartani monarchiánkat az actiótól, melyet Beust tervezett, mert nem birt volna hadseregével kellő időben megjelenni a hareztóren. Tehát nem azért nem ment be monarchiánk a háborúba, mert Oroszország gátolta: hanem, mert mi nem engedtük. (Helyeslések.) Ezek folytán igen természetesnek találom, hogy Andrássy érdeméből létrejött azon intim viszony, mely köztünk és Németország között most fennáll. Ez Andrássy gróf politikájának alapja ós azt hiszem, igen helyes alapja. De ha nekünk azt mondják, hogy ez sem biztosit bennünket váratlan megtáinadtatások ellen, akkor kérdem: meg van-e nekünk azon actio-szabadságunk, melyre a ministerelnök ur hivatkozott? En épen azért, mert a ministerelnök ur azt mondotta, hogy minden körülmény közt meg fogjuk óvni érdekeinket: hiszem, hogy meg van a szabadkéz; s kénytelen vagyok, azt gondolni, hogy Zsedényi képviselő ur téved, midőn azt teszi fel, hogy Németország nekünk nem fogja megfizetni azon jó szolgálatot, melyet nekie tettünk legalább azáltal, hogy nekünk is szabad actiót enged keleten létérdekeink megvédésére. Ezek után t. ház, teljes bizalommal a kormánynak hazafias ós nemzeties politikája iránt, tudomásul veszem a ministerelnök Simonyi Ernő: T. ház ! t Csak egy pár szót akarok mondani. (Halljuk]) En szintén intéztem egy interpellatiót a ministerelnök úrhoz, melyre nézve, ámbár tökéletesen belátom, hogy a ministerelnök ur azon nagy vita után ujat nem mondhat és hogy részéről helyes azt mondani: hogy vegyék azon választ a hozzá intézett interpellatiókra adott válasznak; azonban én legjobb akarat mellett sem vagyok képes abból kimagyarázni azt, hogy a t. ministerelnök ur az én interpellaKülönben bátor vagyok megjegyezni, hogy azon furcsa bizalmi nyilatkozat után, melyet hallottam, és a mely mégis kijátszásról és visszaélésről beszél, hogy én. azért, a mit én mondtam, a mi az én beszédemben benne van, vállalok felelősséget ; de a mit más képzelt alá, akár Kaas képviselő ur, akár más, azért nem vállalok fele-