Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-262
262. országos ülés június 28. 1877. 309 sült versenyképességet biztosithassuk. — Mielőtt ezek után beszédemet bezárnám, egy kérést vagyok bátor intézni az igen tisztelt kormánypárthoz. Önök eddig határtalan bizalommal támogatták a kormányt. Az osztrák kormány saját pártjától ily támogatást nem vett igénybe. Mi volt a következése : az, hogy a magyar kormánynak mindig engednie kellett, és reá lépett a lejtőre, melyen megállapodás nincsen, önökön van most a sor a kormányon segíteni; kérem ne szavazzák meg a törvényjavaslatot, {júénk derültség. Tetszés.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! A törvényjavaslat, mely a t. ház asztalán fekszik, j nem czéloz egyebet, mint a mai czukoradózási j viszonyokban rejlő oly kirívó anomáliák és visz- ! szásságok megszüntetését, melyeknek további | fentartása, teljes meggyőződésem szerint, absolute lehetetlen. Én igyekezni fogok a t. ház előtt bebizonyítani, hogy meg kell változtatni, el kell tüntetni, még pedig rögtön, azon kirívó hiányokat, melyek ezen téren felmerültek : igyekezni fogok bebizonyítani, hogy azok érvelése, kik ugy a különvélemény mellett szólottak, mint a másik oldalról jövő érvelések, a melyekhez a t. előttem szólott csatlakozott, és melyek a törvényjavaslatot megtámadják és azt mondják, hogy ezen törvényjavaslat Magyarország érdekeinek ismét teljes alárendelését tartalmazza az osztrák érdekekkel szemben, hogy ezen törvényjavaslat anticipatiója a kiegyezésnek; mert azzal szoros összeköttetésben lévén, nem fogadható el előbb, mint a kiegyezés többi része, hogy ezen törvényjavaslat kárhozatos, a czukor-ipart meg fogja ölni; — az én határozott meggyőződésem szerint alaptalan ós be nem bizonyított állitások. TV ház! Hogy egy oly adónál, a minő a czukoradó, mely ámbár fogyasztási adó, mégis a termelésnél szedetik, kirívó hiányoknak kell jelentkezniük, ha a czukoradó a termelés folytonosan fejlődő viszonyaihoz képest nem módosittatik: ezt talán bizonyítani nem szükséges. Még oly országokban is, a hol az adórendszer véglegesen megállapítva, consolidálva van minden egyes adózási viszonyra nézve: a czukoradó-rendszer az, a mely igen rövid időközökben foglalkoztatja, — azon országoknak különben rendezett adó-ügye mellett — a törvényhozásokat. Miért ? mert a termelésnek, az előre haladó gyártásnak állapota, helyzete, az ott beállott változások szerint, annak időnkénti módosításáról gondoskodni kell. Ha ez igy van másutt, mennyivel inkább szükséges ezt tenni nálunk, a hol 1859—60,óta a czukoradó nem ment keresztül revisión. És van-e ebben a házban valaki, ki azt akarja, hogy én ne phrasisnak tekintsem azt, hogy a mai czukoradó-törvóny, mely ezelőtt 16 évvel hozatott, s az akkori viszonyokhoz volt alkalmazva, olyan, melyet nem kell vált oztatni: mert, ha hozzányúlunk : a czukor-ipar, a magyar ugy mint az osztrák, de különösen a magyarnem tud fennállani? T. ház! Igen kevés, de nagyon ékesen szóié adattal leszek szerencsés bebizonyítani, hogy miben mutatkozik az, a mit én kirívó hiánynak neveztem, a mit azonban ép oly igazsággal nevezhetnék merő képtelenségnek. 1868-ban még Ausztriának jövedelme a czukoradóból volt bruttó 6.900,000, nettó 4.900,000, Magyarországnak 1.300,000 bruttó s 1 millió nettó. Ez a tiszta jövedelem. 1873-ban a tiszta jövedelem leszállott felére, azaz 400,000 írtra; 1874-ben kitett Ausztriában 11,000 frtot, Magyarországban 1.000 frtot. Tehát egy millióról, mely 6 év előtt volt, 1875|6-ban odajutottunk, hogy a tiszta jövedelem teljesen eltűnt, sőt még 1 milliót űzettünk a Magyarországból és Ausztriából kivitt czukor után restitutió fejében a czukorgyárosoknak azért, hogy nekik méltóztatott czukrot gyártani. Honnan ezen visszás eredmény, melyet csak nem fog senki rendesnek tartani ? Honnan van ez anomália"? Onnét, hogy sokkal többet gyártanak a gyárak, mint a mennyi a fenálló átalánynzási rendszer mellett évenként megadóztatik, két annyit, mint a mennyi itt benn _ fogyasztatik. A gyártott czukor legnagyobb részét kiviszik s a kivitelnél megkapják teljes adóját annak, a mi épen annyit tesz, mint annak az adója., a mi az országban ben marad, s igy ezután nem fizetnek adót. A restitutióban nem fekszik a baj, mert nem kap többet vissza — csak 4 frt 50 krt kapván a nyers és 5 frt 50 krt a rafmirozott czukor mázsája után. — mint a mennyit papírban kell fizetnie ; de abban fekszik a baj, hogy az átalányozásnál az illető csak ^-át vallja be annak s csak ezután fizeti az adót, a mit termel. S igy jön ki azon furcsa eredmény, hogy addig, inig a statistikai táblázatok kimutatják, hogy 1868-ban az adó alá esett czukorból fogyasztatott a monarchiában 3 font: mindig lejebb mentünk s 1872-ben csak két font, 1873-ban l 1 !, font, 1875-ben 119 font fogyasztatott: inig végre 1876-ban odajutottunk, hogy nemcsak semmit sem fogyasztottunk, sőt még minusban maradt minden ember, azaz, hogy még mindenki maga is produeált czukrot. (Elénk derültség.') Ily absurdumokra jutottunk s azt akarjuk állítani, mit különben talán senki sem állit e házban, hogy ma a czukoradó oly állapotban van, mint más czivilisált államokban, a hol szintén nem csupán fiscalis szempontból indulnak ki, hol vannak, kik talán közgazdasági szempontból értenek e kérdéshez annyit, mint az előttem szólott t. képviselő ur, — remélem, hogy
