Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-261

298 26!. országos ttíés jnnius 27. 1877. informálva, hogy mind e telepek oly távol van­nak a várostól, hogy felrobbanásuk magára a városra, és a foglyokra nézve veszélylyel nem járna. Felhozza az egészségi állapotot is, melyet | igen rosznak ecsetelt Gyulafehéi várót. En e te- i kintetben hivatalos adatok nyomán arról értesül j tem, hogy Gyulafehérvárt a halálozási esetek \ §''/77.>-át képezik a lakosságnak. Ha méltóztatik figyelembe venni, hogy Magyarországon a hala- j lozás átlag S'J/jo-ot tesz: azt hiszem, hogy az i ottani egészségi állapotot rosznak mondani nem i lehet. " ! Indokul kénytelen vagyok megemlíteni még. hogy Gyulafehérvár népesebb város, házai száma • nagyobb és kereskedelmi forgalmára nézve hatá- | rozottan fölényben van Enyed fölött. Még egy körülményt hoz fel t. barátom, hogy t. i. Gyulafehérvárt a nem magyar ajkú la­kosok többségben vaunak. Ez áll. Azonban áll ez egész Alsó-Feri érmegyéről, mert a nem magyar ajkú lakosok az egész me­gyében többségben vannak. Egyébiránt a bíró­ságok elhelyezésének kérdésében e szempontból kiindulni nem tartanám helyesnek, nem tartanám igazságosnak; de azt hiszem, t ház, hogy még e tekintetben sem hibázott a kormány, midőn a törvényszéket Gyulafehérvár ott meghagyta. Meg vagyok győződve arról, hogy a bírák hivatásuk­hoz képest, a törvényt és igazságot egyenlő mór­tékben fogják kiszolgáltatni az ország minden lakosára nézve, tartozzék az bármely nemzetiség­hez. Es épen ezen helyes és törvényes eljárás által azt hiszem, hogy csak eszközt nyújtunk arra, hogy a magyar állam, ós a törvények iránti tisz­telet még inkább emelkedjék és erősödjék, és ezen befolyás még azáltal, hogy oly helyen gyakorol­talak, melyen nem magyar ajkúak vannak több­ségben, azt hiszem, hogy jelentőségében még nyer. Én tehát nem fogadom el t. barátom azon állítását, hogy a magyar nemzet elleni bűnt, vagy pedig politikai bűnt követett volna el a kormány ezen eljárás által, mert azt hiszem, hogy épen a magyar nemzet érdeke szempontjából is helye­sen cselekedett,, midőn ezen intézkedést tette. Ezekben röviden bátor voltam előadni azon indokokat, melyek a kormányt ezen intézkedésben vezérelték. Egyébiránt az 1875. XXXVI. t.-czikk, mely az első folyamodásu bíróságok újjá szerve­zéséről szól, kötelességévé tette az igazságügy­ministernek, miszerint azon törvény életbeléptétől számított 3 év alatt az első folyamodásu bírósá­gok végleges szervezése tekintetében törvényjavas­latot terjesszen a törvényhozás elé. Közel van tehát az idő, midőn az igen t. képviselőház e tárgy j fölött véglegesen intézkedni fog, s nem csupán | ezen jelenleg szóban levő speciális esetben, hanem ' átalában a kormány által azon törvényjavaslat folytán nyert felhatalmazás tekintetében. Mindezen indokoknál fogva kérem a t. házat és t. barátomat, méltóztassék ezen időt bevárni, midőn a törvényhozás az egész szervezési mun­kálat iránt intézkedni fog. Jelenleg pedig kérem a t. házat, méltóztassék ezen választ tudomásul venni. (Helyeslés) Kemény István báró: Engem az igazság­ügyminister ur ő nagyméltósága teljességgel nem nyugtatott meg, ámbár lehet, hogy vannak itt, a kik a választ tudomásul veszik. Én ennek ellenében határozottan biztosithatom a t. minister urat és a kormányt, hogy nemcsak Enyed, nem csak Alsó­fehérmegye — melyek legközelebb vannak érde­kelve, — hanem az egész erdélyi magyar intellí­gentia. igen is keserves tudomásul fogja venni azon szomorú tényt, hogy akkor, midőn a német kormány mindjárt a forradalom legyőzése után in príma fúria csak némi tartózkodás ós a leégett épületekre mutatva vitte Fejérvárra a törvényszé­ket : a magyar kormány oly könnyedén mérte ezen csapást Enyedre. Azt mondja a t. minister ur hogy nem lát semmi aggodalmat vagy veszélyt abban, ha a törvényszék — ezt én teszem hozzá — az ágyuk torkába helyeztetik. Felhozott az igen t. minister ur több várost, Budát, Temesvárt és Komáromot. De a hasonlatosság nem áll, mert pl. Komárom várában tetemes lakosság létezik, tehát több füg­getlen ember van, kik a bíróra befolynak, mert a bíró is csak töredékeny ember. De Fehérvárt a városban mindössze 13 ház van, mely nem a katonaságé vagy a püspökségé. Vajon a mi atyáink hibáztak-e. — de nem jól fejeztem ki magamat -­vajon egész Európa hibázott-e, midőn mint minden alkotmányos ország a maga képviselőit erkölcsi­leg támogatni akarta és kimondták, hogy a kép­viselő személye az országgyűlés folyama alatt sérthetetlen'? Ez ugyan most mitigálva van, a mennyiben a képviselőt a háztól kikérhetik, de az általános elv azért még is áll. Vajon miért lenne a bírónak több morális ereje, mint egy képviselőnek; miért kellene az utóbbinak több morális támaszra szüksége? Perczel Mór igazságügy minister: (Közbe szól.) Ki támadja meg. Kemény Zsigmond báró: En — szóló — tettem fel a kérdést, a várparancsnok, ha nem is feltétlen, de hatalmas ura azon darab földnek: hát vajon politikai színezetű üldözés esetében nem fog-e befolyni ő a törvényszékre ? Azt mondják a juristák, hogy nem. En azt mondom, hogy igenis; mert annak a törvényszéki elnöknek is van fele­sége, gyermeke, ha p. o. családja közül valaki megbetegszik, roszul lesz, fel kell hozatni az orvost a városból, a parancsnok azt mondhatja, már be

Next

/
Thumbnails
Contents