Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-261
298 26!. országos ttíés jnnius 27. 1877. informálva, hogy mind e telepek oly távol vannak a várostól, hogy felrobbanásuk magára a városra, és a foglyokra nézve veszélylyel nem járna. Felhozza az egészségi állapotot is, melyet | igen rosznak ecsetelt Gyulafehéi várót. En e te- i kintetben hivatalos adatok nyomán arról értesül j tem, hogy Gyulafehérvárt a halálozási esetek \ §''/77.>-át képezik a lakosságnak. Ha méltóztatik figyelembe venni, hogy Magyarországon a hala- j lozás átlag S'J/jo-ot tesz: azt hiszem, hogy az i ottani egészségi állapotot rosznak mondani nem i lehet. " ! Indokul kénytelen vagyok megemlíteni még. hogy Gyulafehérvár népesebb város, házai száma • nagyobb és kereskedelmi forgalmára nézve hatá- | rozottan fölényben van Enyed fölött. Még egy körülményt hoz fel t. barátom, hogy t. i. Gyulafehérvárt a nem magyar ajkú lakosok többségben vaunak. Ez áll. Azonban áll ez egész Alsó-Feri érmegyéről, mert a nem magyar ajkú lakosok az egész megyében többségben vannak. Egyébiránt a bíróságok elhelyezésének kérdésében e szempontból kiindulni nem tartanám helyesnek, nem tartanám igazságosnak; de azt hiszem, t ház, hogy még e tekintetben sem hibázott a kormány, midőn a törvényszéket Gyulafehérvár ott meghagyta. Meg vagyok győződve arról, hogy a bírák hivatásukhoz képest, a törvényt és igazságot egyenlő mórtékben fogják kiszolgáltatni az ország minden lakosára nézve, tartozzék az bármely nemzetiséghez. Es épen ezen helyes és törvényes eljárás által azt hiszem, hogy csak eszközt nyújtunk arra, hogy a magyar állam, ós a törvények iránti tisztelet még inkább emelkedjék és erősödjék, és ezen befolyás még azáltal, hogy oly helyen gyakoroltalak, melyen nem magyar ajkúak vannak többségben, azt hiszem, hogy jelentőségében még nyer. Én tehát nem fogadom el t. barátom azon állítását, hogy a magyar nemzet elleni bűnt, vagy pedig politikai bűnt követett volna el a kormány ezen eljárás által, mert azt hiszem, hogy épen a magyar nemzet érdeke szempontjából is helyesen cselekedett,, midőn ezen intézkedést tette. Ezekben röviden bátor voltam előadni azon indokokat, melyek a kormányt ezen intézkedésben vezérelték. Egyébiránt az 1875. XXXVI. t.-czikk, mely az első folyamodásu bíróságok újjá szervezéséről szól, kötelességévé tette az igazságügyministernek, miszerint azon törvény életbeléptétől számított 3 év alatt az első folyamodásu bíróságok végleges szervezése tekintetében törvényjavaslatot terjesszen a törvényhozás elé. Közel van tehát az idő, midőn az igen t. képviselőház e tárgy j fölött véglegesen intézkedni fog, s nem csupán | ezen jelenleg szóban levő speciális esetben, hanem ' átalában a kormány által azon törvényjavaslat folytán nyert felhatalmazás tekintetében. Mindezen indokoknál fogva kérem a t. házat és t. barátomat, méltóztassék ezen időt bevárni, midőn a törvényhozás az egész szervezési munkálat iránt intézkedni fog. Jelenleg pedig kérem a t. házat, méltóztassék ezen választ tudomásul venni. (Helyeslés) Kemény István báró: Engem az igazságügyminister ur ő nagyméltósága teljességgel nem nyugtatott meg, ámbár lehet, hogy vannak itt, a kik a választ tudomásul veszik. Én ennek ellenében határozottan biztosithatom a t. minister urat és a kormányt, hogy nemcsak Enyed, nem csak Alsófehérmegye — melyek legközelebb vannak érdekelve, — hanem az egész erdélyi magyar intellígentia. igen is keserves tudomásul fogja venni azon szomorú tényt, hogy akkor, midőn a német kormány mindjárt a forradalom legyőzése után in príma fúria csak némi tartózkodás ós a leégett épületekre mutatva vitte Fejérvárra a törvényszéket : a magyar kormány oly könnyedén mérte ezen csapást Enyedre. Azt mondja a t. minister ur hogy nem lát semmi aggodalmat vagy veszélyt abban, ha a törvényszék — ezt én teszem hozzá — az ágyuk torkába helyeztetik. Felhozott az igen t. minister ur több várost, Budát, Temesvárt és Komáromot. De a hasonlatosság nem áll, mert pl. Komárom várában tetemes lakosság létezik, tehát több független ember van, kik a bíróra befolynak, mert a bíró is csak töredékeny ember. De Fehérvárt a városban mindössze 13 ház van, mely nem a katonaságé vagy a püspökségé. Vajon a mi atyáink hibáztak-e. — de nem jól fejeztem ki magamat -vajon egész Európa hibázott-e, midőn mint minden alkotmányos ország a maga képviselőit erkölcsileg támogatni akarta és kimondták, hogy a képviselő személye az országgyűlés folyama alatt sérthetetlen'? Ez ugyan most mitigálva van, a mennyiben a képviselőt a háztól kikérhetik, de az általános elv azért még is áll. Vajon miért lenne a bírónak több morális ereje, mint egy képviselőnek; miért kellene az utóbbinak több morális támaszra szüksége? Perczel Mór igazságügy minister: (Közbe szól.) Ki támadja meg. Kemény Zsigmond báró: En — szóló — tettem fel a kérdést, a várparancsnok, ha nem is feltétlen, de hatalmas ura azon darab földnek: hát vajon politikai színezetű üldözés esetében nem fog-e befolyni ő a törvényszékre ? Azt mondják a juristák, hogy nem. En azt mondom, hogy igenis; mert annak a törvényszéki elnöknek is van felesége, gyermeke, ha p. o. családja közül valaki megbetegszik, roszul lesz, fel kell hozatni az orvost a városból, a parancsnok azt mondhatja, már be
