Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-261
290 261 ' országos ülés június 27 1877. szerint fogok cselekedni ; de ha Ausztria megtámadja Oroszországot, én azonnal parancsot adok a franczia seregnek. hogy Ausztria ellen induljon." T. ház! Az. akkori és a mostani situatió különbsége csak az, hogy Francziaország helyére Németország lépett, és ha valakinek gondolata jönne ily coaJitiót csinálni: bizonyos, hogy Berlinben azt a felelet kapná, amit X. Károlytól kapott. (Mozgás) Én e házban sokat hallottam az orosz absolutismiTsról. Hisz absolutismusról és alkotmányosságról hosszasan lehet, beszélni; de a tudósok egyetértenek abban, hogy az absolutismus is jobb, mint a színlelt és ál-alkotmányosság, legyen Török-, Franeziaországban. vagy másutt. A törökországi keresztény népek bűnéül hozatik fel az, hogy Oroszország felé hajolnak. De kérdem t. ház, melyik állam törődött ezen keresztények sorsává!'? Törödött-e — nem tudom — talán Németország, vagy Ausztria-Magyarország? törődött-e általában Európa ezen törökországi kehesztények sorsával? és ha ezen népek e! vannak hagyva az egész világtól; akkor rósz néven lehet-e venni, hogy hajolnak Oroszországhoz ? Eosz nólten lehet-e venni azon embernek, a ki a vízben íuldoklik. hogy levegő után kapkod ? En itt azt hallottam, hogy hisz mi nem vagyunk ellensége azon népeknek, legyenek azok szabadok; de ne legyenek muszkák. No, bocsánatot kérek, annak már két éve, hogy kitört a herczegovinai és a bosniai lázadás. Ezek csak a szabadságért küzdöttek, ez nem volt orosz háború. Én azonban egyátalábau nem találtam azt e házban, hogy itt a házban sympathia mutatkozott volna irántuk; ezt távolról sem találtam, mert itt épen oly ellenszenv volt akkor, mint. van most; sőt az igen nemes b Kaas Ivor képviselő ur nem régen azt méltóztatott mondani, hogy ezen felkelő keresztények, hogy ezek valami rablóbandák. (Felkiált ások: Igaza voltl) Bocsánatot kérek, ha én magyar nemes ember volnék: én nem használtam volna soha e kifejezést, mert a magyar nemzetnek legtöbb czimere a törökök elleni harczokban nyeretett. De mit lehet ezen keresztény népeknek szemökre hányniok ? Én csak egyet tudok: azt, hogy nagy illusióban ringatták magukat, hogy ők képesek magokat felszabadítani De ezen illusiója Olaszországnak is meg volt. Hányszor hangsúlyozták az olaszok; „Itália fara da se" jelszót. De ez épen ugy nem bizonyult be Olaszországban, mint a Balkán félszigeten. És épen ugy, a mint az Olaszok nem haboztak az absolut Francziaországot segítségre hivni; ugy hiszem, hogy a keresztény népeknek sem lesz scrupulusok az orosz segítség ellen. De egyről biztosíthatom önöket, hogy ezen népek nem óhajtják az orosz annexiót, mert saját sorsuknak urai akarnak maradni, és épen mert nem óhajtják az orosz annesiót: épen azért nem óhajtják az osztrák annexiót sem. Én — a ki sokat foglalkoztam a keleti kérdéssel, — ón nem látom, hogy másként lehetne ezen kérdést megoldani, mint ugy, hogy kis kelleti államok alkottassanak; mert ha ez megtörténik : akkor Európának érdeke és ezen népeknek érdeke azonos leend. Itt azonban több oldalról azt hallom, hogy ez valóban szép lenne! Ott van a, panszlavismus! No ez borzasztó. En azonban a panszlavismust csakis theoremának tartom. Két óráig tartana, ha én erről előadást akarnék tartani. (Felkiáltások: Nincs rá szükség!) A panszlavismus a lengyel kérdés megoldását is magában foglalja, nem mint azt a muszka kormány óhajtja ; hanem a mint azt a szláv hazafiak óhajtják. De azért nincs itten helye annak, hogy ezt bővebben fejtegessem, ós épen azért csak azt mondom, hogy a panszlavismus fogalma nem lehet ugyanegy a*panrussismus fogalmával. De a mostani keleti kérdésnél sem a panszlavismus, sem a panrussismus nem jöhet kérdésbe. Ha Oroszország annexiókat akarna csinálni, csak akkor állana Európának jogában a párisi szerződés alapján vetőt mondani. Addig azonban Európának nem lehet ezen joga, mert a mint már előbb mondtam, azon remény már rég meghiúsult, hogy Törökország európai állama átalakíttassák. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy Magyarország érdekében nincsen az ily alakulásokat gátolni. Csernatony t. képviselő ur épen azt mondotta, hogyha a magyar nemzet félne oly alakulásoktól: akkor jobb lenne mindjárt koporsót csináltatni magának. En is azon véleményben vagyok: Magyarországnak nincs érdekében nincs az, hogy magát ellenséges állásba helyezze az összes keleti népekkel. Én sokat hallottam emlegettetni azt, hogy a közvélemény Magyarországon török barát. En ezt kereken tagadom. (Zajos ellenmoudások balfelöl.) Magyarország népei nem török barátok, Magyarországon nincsen török baráti áramlat. (Zajos ellenzés balfelöl.) Épen most hallottuk, vagy legalább i( én hallottam azt, a mit Miskatovich mondott. 0 nagyon erősen hangsúlyozta, hogy a hor] vát nép soha sem fogja tűrni azt, hogy Törökország | a keleti népek ellen támogattassék. (Közbeszólás.Azt nem tÖle kérdezzük.) Ha van közvélemény Magyarországon: akkor azt kell mondani, hogy a horvátok, szerbek, tótok, magyar oroszok, románok nincsenek egy értelemben az iránt, hogy Törökország támogattassék; hanem ellenkezőleg nagyon is azt óhajtják, hogy a keresztény népek felszabadhassanak.
