Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-261
280 •2fil, országos Ülés június 27. 1877. van szerencséin azok XXXVIIL sorjegyzékét tisztelettel és azon kéréssel benyújtani, hogy annak kinyomatasa és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A kérvények XXXVIIL sorjegyzéke kinyomaiik, szétosztatik, s a szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Méltóztassék a t. ház az interpellatiós és inditvány-könyv tartalmát meghallgatni. Orbán Balázs jegyző: Az indítvány-könyvben bejegyzés nincs. Az interpellatiós könyvbe Kollár János interpellatiója van bejegyezve : Az iuterpellatió tárgya az d874—75. évben a régi bírói vizsgálati rendszer szerint vizsgálatot tett jogászoknak az ügyvédjelöltek sorába való fölvétele az igazságügyi ministerhez. Elnök: Az rnterpellatió az ülés végével fog előterjesztetni. T. ház! A főrendiháztól üzenet érkezett. B. Nyári Jenő a felsőház jegyzője: Méltóságos elnök ur! Melyen tisztelt-képviselőház ! van szerencsém jelenteni, hogy az Olaszországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződés meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslatot a inéit, főrendek változatlanul elfogadták, a mire vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot tiszteletteljesen átnyújtom. Beőthy Algernon jegTZŐ (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: E szerint e törvényjavaslat a inéit, főrendek által is elfogadtatván, legfelsőbb szentesítés végett ő Felségéhez fog felterjesztetni. Következik a napirend harmadik tárgya, vagyis a kérvények XXXVII. sorjegyzéke tárgya- . lásának folytatása. Gulner Gyula: T. ház! Már maga azon körülmény, hogy a képviselőház egy kórvénynyel a harmadik napon foglalkozik, eléggé mutatja azt, hogy a tárgy, a mely abban érintetik, a lehető legközelebbről érdekel bennünket. A képviselőház nem is tesz egyebet elodázhatatlan kötelességének teljesítésénél, midőn a külügyi kormányzat lényeinek eddigi homályára nézve némi világot vetni igyekszik, főleg most. midőn a küszöbön lévő parlamenti elnapolással szemben az ország közvéleményét megnyugtatja. Ezért engedje meg a t. képviselőház, hogy csekélységein és szavaim gyengeségének teljes tudatában elmondhassam nézetemet a fenforgó kérdésről, és constatálhássam azon benyomást, melyet a ministerelnök urnák tegnapi fontos nyilatkozata rám gyakorolt. Az, a ki a keleti ügyek menetét kezdettől fogva figyelemmel kisérte, kénytelen bevallani, bármerre vezesse is rokon- vagy ellenszenve, hogy ezen évek óta vajúdó ügynek miként való eldöntése a fegyverek élére bízatott ós hogy a harcz eseményeinek színhelye hazánk határainak közelére tétetett át, legkevésbé sem oka sem előidézője Törökország, mely az önvédelmi harezra mintegy provokáltatott; (Helyeslés balfelöl); s mely az eddig követett magatartás után Ítélve, tisztában kellett hogy legyen aziránt, miszerint a megindult küzdelem nem egy közönséges, időszakonként felmerülni szokott háború, hanem az önfentartás óriási erőfeszítésének küzdelme. Előbb reformokat, majd garantiákat, majd occupatiókat, majd állami függetlenségének megalázása! követelte tőle az Oroszország által behálózott európai diplomatia; és midőn Törökország megígérte alattvalóinak, hogy helyzetöket javítani fogja, megígérte, hogy azon reformokat, melyek kívántatnak, életbe fogja léptetni, sőt ennek legnagyobb garantiáját megadta magát az alkotmányt is: (Helyeslés.) akkor épen az európai diplomatia főképen pedig Oroszország volt az, mely megakadályozta abban, hogy ezen reformokat valóságban tényleg életbe léptesse. (Ugy van ! balfelöl.) Mert azt követelni t. ház, hogy egy állam akkor hajtsa végre intézményeinek és államszervezetének regenerálását, mikor határain ellene hadseregeket gyűjtenek, és azt követelni, hogy oly időben hajtson végre bizonyos cselekményeket, melyeket csak békés viszonyok között lehet végrehajtani, de fegyverrel kezében és megtámad tatásának biztos tudatában teljes lehetetlenség és képtelenség: (Helyeslés.) mindez nem azt mutatja t. ház, hogy azon reformokat, melyek ürügyül előtérbe tolattak, Oroszország komolyan követelte ós akarta, hanem mutatja azt. hogy csak okot ürügyet akart keresni a easus bellire, (Ugy van! a közepén) s meggyőződésem szerint, ha nem is sikerül vala ezen ürügy alatt : Oroszország bizony nyal talált volna más ürügyet, hogy agressiv politikáját Törökország ellenében érvényesítse, és Törökországot háborúba keverje. Én nem tudom t. ház, ezek folytán min csodálkozzam inkább: azon-e, hogy az európai diplomatia vagy tudta, vagy nem akarja felismerni Oroszország íulajdonképeui intentióit; vagy ha felismerte: nem tudta és nem akarta Oroszország agressiv politikáját kellőleg megakadályozni. A háború tehát kitört t. ház, és Oroszország a humanismus nevében hadat üzent Törökországnak, s ezzel egy oly helyzetet teremtett, melynek következése lehet, hogy a monarchia és közvetlenül Magyarország szomszédságában oly állam alakulások létesülhetnek, melyek erdekeinkkel homlok egyenest ellenkeznek. Nem szükség mondanom, hogy a kérdésnek épen ezen része az, mely legközelebbről érint bennünket.
