Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-260
260. országos ülés június 26. 1S77. 273 konszenve, illetőleg jó feivánatai egészen Törökországgal vannak. Mindnyájan teljes szivünkből kívánjuk, hogy ő legyen a győztes (Helyeslés) és kívánjuk ezt azért is: mert galádul támadtatott meg, ós kívánjuk azért is, mert saját érdekünk, (Ugy van\) azon érdek t. L, mely bennünk megteremti a meggyőződést, hogy Törökország többé az osztrák-magyar monarchiára nézve ós jelesen Magyarországra nézve soha veszedelmes szomszéd nem lehet. Vannak sympathiák Muszkaország tekintetében is, illetőleg vannak kivánataink megveretésére nézve, épen azért: mert nekünk Muszkaország az előrelátható idők hosszúsága alatt biztos, megbízható és jó szomszédunk nem lehet. Ezen utolsó pontra nézve, — s ez magyarázza — meg szerintem Magyarországon azon gyakran félreértett érzelemnyilatkozatot, melyet a szláv íájok magok irányában ellenségesnek vesznek, — az utolsó pontra nézve, mondom, én részemről nem habozom kimondani, hogy ha a török birodalom területén az egyik tartomány a másik tartomány után felkelt, fellázadt és külön vagy együtt a török uralom megszüntetésén, a török uralom lerázására tűzték volna ki zászlójukat ós abba nem elegyedett volna senki, legyenek bármely elemek: én örömmel néztem volna e törekvést, mert a magukat felszabadító népektől nem félek és bűnnek tartanám azoktól, akik maguk ereje által akarják kivívni szabadságukat, ha ezen érzelmet eltagadnám. (Helyeslés). Erről szólva megjegyzem ezúttal azt is, hogy nagyon szomorúnak tartanám ezen osztrák-magyar monarchia jövendőjét és megélhetési lehetőségét, ha neki attól kellene rettegni, hogy ott ezen mostani háború folytán, vagy bármiféle következéseiből egyik vagy másik kis. faj, — a melynek népességéről épen tegnap számította ki egyik képviselőtársam, hogy az csak 650,000 főből áll és a kik mellett még ott van valami 350,000 török, •— hogy ily kis államok, ily csekély népességgel, fél barbár állapotban, — mondom, ha attól kellene félni, hogy egykét-három tartomány van ott. a mely valamivel több szabadságot kap, mint a mennyivel ecldig bír. Mert ha ez már veszedelem a monarchiára nézve, ha ez veszedelem a magyar faj megélhetésére nézve: akkor kérem csináljuk meg koporsónkat és temessük el magunkat; mert akkor nem fog megélni a monarchia, nem fog megélni a magyar nemzet különben sem. Most a nézeteltérésekre áttérve, — mert az előbb említett három pontban mindnyájan egyetértünk, — nézeteltérések miben vannak? és miben lehetnek gondolkozó emberek között ? Lehetnek abban, hogy vajon nem kellett volna-e háborúba menni; lehetnek abban, hogy ezen monarchiának mi a feladata a háború fejleményének folytán. Ezekben mindben lehetnek nézeteltérések; és én megvallom, hogy azon negatív követeléseket nem KF.PV. H NAPLÓ 1875-78. XI. KÖTET értem, a melyekkel előállanak igen sok oldalról hazánkban. Az egyik azt mondja: Nem kell muszka secundogeniturát megengedni. Én is azt mondom. A másik. — és erről Simonyi Ernő t. képviselőtársam hirlapilag be is bizonyította, hogy a pragmatika sanctió ellen szól, — az : hogy nem kell osztrák secundogenitura. Nekem sem kell, ha épen kikerülhető; hanem mindenesetre inkább kell, mint a muszka secundogenitura, pedig jöhetnek oly alternatívák, amidőn választani kell a kettő közül. .Tehát ez a kettő nem kell. Azután nem kell bemenni Herczegovinába, Boszniába, még kevésbbé pedig r annectálni ezeket. Tökéletesen egyetértek ezzel. És hogy Boszniába bemenni nagyon veszedelmes dolog, azt bebizonyította tegnapelőtt Kaas Ivor / képviselőtársain, aki alig tudott abból kijönni. (Élénk derültség.) A másik ismét azt mondja, hogy azt nem lehet megtűrni, hogy ott apró államok alakuljanak Szerbia, Eománia példájára, mert az nekünk veszélyes. Jó! Ezzel nem bajlódom most. Ismét egy másik azt mondja, habár már uj eszmét hallottam Helfy t. képviselőtársamtól, a ki nagyon bővelkedik az ideákban, hogy ő nem ijedne meg egy nagy szláv országtól. Hogy ott a történtek után egy confoederált, vagy nem confoederált, hanem egy nagy szláv állam létesüljön. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szabad szláv állam!) Egy ország szabad 24 óráig, a másik 48 órában már nem szabad! Franeziaország elég szabad vol nem régen még, és nem hiszem, hogy a t. képviselő urak valami nagy szabadságnak tartanák azt, a mit ma Francziország Mac-Mahon kegyelméből bír; pedig valamivel nagyobb ós czivilisáltabb ország, mint a melyekről itt szó van. Tehát annyiféle nézetek vannak, de mind relatív, tehát mi a positiv? mit akarnak? mert valaminek történni kell: akár tetszenek az előzmények, akár nem. Meglehet, hogy az egyik azt akarja, hogy ugy maradjon minden a hogy volt, ha ezt akarják, ez a legnagyobb holt kívánás gyermekes észszel, a mi a félhold uralmát illeti; mert minden történhetik, csak az nem, hogy a török uralom eddigi állapotjában marad: az meg nem történhetik. Hogy ha valaki a rokon-, ós ellenszenvektől elvontan akarja a kérdést megfontolni, ós valódi igaz véleményt akar mondani, a mint kötelessége minden becsületes embernek nagy fontosságú kérdésekben ; már pedig ón is azt mondom, hogy ha ugy maradhatna, nekünk kétségtelenül az a legjobb volna, daczára azon gyakran felburjánzó cravallnak, és insurrectióknak, a melyeket azon a népek még sem csinálnának, hogy ha valami nagyon szerelmesek lennének azon török uralomba. (Felkiáltások: Fel vannak izgatva r ) T. ház! A kérdés, — a külügyi politikánkat illetőleg, — az én felfogásom szerint, mi volt 9
