Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-252
142 252. országos Illés június 16. 1877. hatalmi terjeszkedését a balkán-félszigeten. Egy győztes hadjárat oly erőt kölcsönözne Oroszországnak Európában és a délszlávok között különösen, melynek aequivalensét hiába keresnők Bosnia és a Herczogovina elfoglalásában. E tartományok anexiója a trójai ló veszélyét rejti méhében, s csak pénzügyi áldozatok s alkotmányos zavarok kútforrása lenne monarchiánkra nézve. Eománia függetlensége kapcsolatban van az orosz szövetséggel, melyben azt sajnálkozva látjuk s hozzátéve, hogy Romániában sokan oly nemzetiségi politikát hirdetnek, mely monarchiánk területi integritása ellen is fordul: veszélyes visszhatással lehet hazánk és Austria románok által lakott vidékébe. Ennélfogva lehetetlen, hogy a politika iránt, melyet Románia a keleti háborúban követ, bizalommal és megnyugvással viseltessünk. Szerbia belevegyülése a háborúba nemcsak erkölcstelen megszegése volna a monarchiánk közbenjárásával rövid idő előtt kötött békének; de egyúttal érzékenyen sértené monarchiánk politikai és stratégiai érdekeit. Ezek kívánatossá teszik, hogy Szerbia a háborúba elegyedéstől visszatartóztassák, békeszegése esetén pedig indokolnák monarchiánk katonai beleavatkozását. Bulgária megszállása az orosz hadsereg által messzeható politikai eonsequentiákat vonna maga után. Az előkészületek után ítélve Oroszország nem csak a bolgárok fellazítását tervezi, hanem a tartomány elfoglalásával egyúttal behozni szándékozik Török földön az orosz administratiót. Valószínűnek tetszik, hogy Oroszország külön fejedelemséget kíván alakítani Bulgáriából ós mindenesetre oly politikai autonómiát követel e tartománynak, mely azt a porta uralma .alól teljesen emancipálja. Tekintve Bulgária nagyságát, határainak bizonytalanságát és a bolgár nép számát, egy bolgár állam, vagy politikailag független uj délszláv tartomány keletkezése az alsó Duna partján, állandó nyugtalanságot okozna szomszédainak és ujabb complieatiókkal fenyegetné Európa és monarchiánk békéjét. Végre a szabad dunai forgalom és a keleti kereskedés érdekei, valamint határaink biztossága miatt nem lehet közömbös monarchiánkra nézve, hogy az alsó Duna partjai és a Duna-torkolatok, mely állam birtokát képezik, vagy mely ország hatalom körébe esnek. Ha a Dunaforkolatok Oroszország birtokába kerülnének, vagy ha a Duna mentén oly államszövetkezet keletkeznék, melyben Oroszország befolyása irányadó: hajózásunk és j kereskedésünk csorbát szenvedne, s monarchiáuk megfosztatnék azon inoffensiv szomszédságtól, melylyel század óta biztosította hazánknak a békét déli határain. Mindezek alapján kérdem a t. kormányelnök urat: 1) Nem kerülte-e el figyelmet, hogy az orosztörök háború és a pánszláv törekvések közt benső kapcsolat létezik, és hogy a panszlavismus hivei e háborút ugy tüntetik fel, mint mely hivatva van i a szláv egységek útját törni ? s el van-e határozva I a kormány a pánszláv izgatást az országban mint • hazánk és a monarchia integritása vagy alkotmánya ellen vétőt, a törvények szigorával megbüntetni ? 2) Nem látja-e a kormány monarchiánk érdekeit veszélyeztetve az orosz-román szövetség és a Románia függetlenségének ezzel kapcsolatos kijelentése által; s ha igen: miként szándékozik gondoskodni arról, hogy Románia nemzetközi állása monarchiánk érdekeit teljesen biztosító módon szabályoztassók ? 3) Tett-e a külügyininisterium lépéseket az iránt, hogy Szerbiának az orosz-török háborúba elegyedését megakadályozza, s el van-e határozva | a kormány, hogy Szerbia beavatkozása esetén a | monarchia érdekeinek védelmére Szerbia irányában katonai intézkedéseket teend? 4) Bulgáriának az orosz csapatok általi megszállása esetében sérelmesnek tartja-e a kormány monarchiánk érdekeire nézve ezen törők tartománynak orosz kormányzat alá helyezését, külön állammá alakítását, vagy politikai önkormányzatát ; és elvan-e határozva átalában a balkán félszigeten minden uj állam képződést vagy a létező délszláv államok területi nagyobbodasát, ugy szintén ez : államok szövetkezetét, vagy orosz protectoratus alá helyezkedését megakadályozni ? 5) Hogyan biztosította a kormány monarchiánk érdekeit a dunai hajózás és a keleti kereskedés szabadsága körül; főleg pedig el van-e határozva a Duna-torkolatoknak Oroszország birtokába jutását minden rendelkezésére álló eszközzel meggátolni? Elnök: Ezen interpellatió közöltetni fog a ministerelnök úrral. A hétfőn tiz órakor tartandó ülésben a szől nyegen levő törvényjavaslatnak tárgyalása fog folytattatni. (Az ülés végződik d. u. 2 1 l i órakor.)
