Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-239

c 239. országos ülés május 5. 1877. nyerészkedési czikkül hozzák forgalomba a hitelesítés nélküli hordókat? Ezen pontra lesz szerencsém válaszolni magának a rendeletnek bevezetésével, mely igen világos feleletet ad a kérdésre. Ez igy hangzik: „Miután az 1874. évi VIII. t-ez. 13. §-a január 1-étöl mindazon hordókat, melyekben bor, ser, és szesz adatik el, hitelesítve és azok tartalma az uj mérték szerint kitüntetendő bélyeggel ellátva kell lenni." Tehát ebből méltúztatnak látni, hogy ezen rendelet általános, a mennyiben vonatkozik azon hordókra, melyekben olynemü folyadékok, ser, bor stb. eladatnak. Tehát ez értelemben a rendelet általános. Megengedem azonban, hogy vannak kivételes esetek, midőn a termelő saját terméséből a maga szükségletére bizonyos quantumot tart vissza. Ezen esetek kivételt képeznek. De hogy ezek egyszerű állításra kivétessenek a mértékhitelesités alól: ez egyszerűen kijátszása volna a rendeletnek, mert mindenki nagyob mennyiségű ilyen folyadékot szállithatna, állítván, hogy az saját terménye és saját szükségletére szolgál. Ezt tehát be kell igazolni. S ha beigazoltatik: akkor, még ha a bírságolás meg is történt, ez visszaadatik. Némely törvényhatóságok kérdést intéztek a ministeriumhoz, hogy hogyan kell ily kivételes esetekben eljárni, s meg is kapták a felvilágosítást. De mivel tapasztalom, hogy több törvényhatóságban is ezen kérdés eontentiosus, szándékozom e részben egy általános magyarázó rendeletet kibocsátani. A másik kérdés, a melyet u képviselő ur hozzám intézett, igen hosszú, és igy azt hiszem, a t. ház és maga az interpelláló ur is, föl fog menteni attól, hogy egészen fölolvassam és csak röviden mondom el annak tartalmát. (Helyeslése) A második pontban a képviselő ur panaszt emel az iránt, hogy Csongrád megyében nincsenek mértékhitelesítő hivatalok, hogy a csongrádi és szentesi mértékhitelesítő hivatalokat a kormány beszüntette ; ennélfogva az ottani lakosoknak nincs alkalmuk hordóik mértékét hitelesíttetni. Ugy látszik, hogy a t. interpelláló képviselő ur némi tévedésben van, mert először is Szeged és Hodmező-Vásárhely, ámbár e két város két külön törvényhatóságot képez, Csongrád megye területén van, s e városokban ily hivatalok léteznek ; másodszor pedig Csongrádon és Szentesen nem a ministerium szüntette meg a mértékeket hitelesítő hivatalokat, hanem megszüntette a megye a ministerium rendelete ellenére; de a kormány Csongrád megyét már felszólította, hogy e hivatalokat visszaállítsa, a tárgyalások ez iránt folyamatban vannak és kétséget nem szenved, hogy e tárgyalásoknak eredménye lesz, és valamint Csongrád megye lakosságának már eddig is módjában volt Szegeden és Hódmező-Vásárhelyen hordóikat hitelesíttetni, ugy ezentúl még inkább lesz ez lehetséges. Hogy a kormány kivételt képezzen és a hordók mértékének hltelesilósére vonatkozó rendszabályokat Csongrád megye területére nézve hatályon kívül helyezze: ez nem indokolt; és valamint nekem nem volna erre hajlandóságom, ugy jogom sem volna kivételes állapotot felállítani Csongrád megyére nézve. Ha csongrádi egyes lakosok, mint termelők az általuk termelt ilynemű folyadékokért megbirságoltatnak: utólagos igazolás esetében e bírság nekik visszafizettetik. Minthogy tehát ón kinyilatkoztattam, hogy általános magyarázó rendeletet fogok kibocsátani azon kivételes esetekre, melyekről szóltam, minthogy továbbá kimutattam, hogy téves azon vád, hogy Csongrád megyében mértékhitelesítő hivatalok nem léteznek: kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. {Helyeslés.) Csatár Zsigmond: T. ház! Midőn interpellátiómat a földmivelés, ipar- és kereskedelmi minister úrhoz intéztem, azt én nem a magam passiójából, hanem Csongrád város egyenes meghagyásából tettem, tettem pedig azért, hogy azon tapasztalt hiányoknak, melyek a neheztelt ministeri rendeletből származnak, eleje vétessék. Arra nézve, hogy az egyes lakosok, a saját fogyasztásukra, a városukból bevitt, vagy kivitt hitelesittetlen hordók után bírságot ne fizessenek, nem a világpiaezra, hanem a maguk használatára, és oly hordók után, melyek nem lettek cimentirozva : jól esik nekem meggyőződnöm arról, hogy a minister ur kijelentette azt, hogy mindazon hordókra nézve, melyekben valaki saját magahasználatára visz ki ily folyadékot, ezekre e rendeletnek sújtó hatása nincs. Saját magammal is megtörtónt, és egyik képviselőtársam, a ki velem volt, igazolhatja, hogy itt a pesti vámnál, mert nem tudtam e rendelet létezését, egy cementirozatlan egy akós hordóban bort hoztam be Budapestre, hogy csak azért, mert régi hordót használtam: a fináncz urak, hivatkozva e ministeri rendeletre, kocsimról levétették, és e hordó télnek idején 24 óráig az ut mellett feküdt. Mondtam, hogy én szívesen fizetek, mert én az államot károsítani nem akarom. Le akartam 20 frtot azonnal tenni, hogy engedjék elvinni borocskámat, de nem tették azt. Nagyon esett a hó, s ily időben a hordó az ut közepén 24 óráig ott hevert. Én sietve elmentem a fővámházba, onnan a főkapitánysághoz utasítottak a bírság lefizetésére. A mikor odamentem, Thaisz úrék nagyot nevettek, hogy mit keresek én náluk. Onnan elküldtek a vásárfelügyelőséghez. Oda menve, azon urak azt mondták, hogy mi nem vagyunk fmánezok, mit keresek én ott, menjek a ferenezvárosi kapitány-