Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-209

60 209. országos ülés február 28.18-77. Elnök: A két interpellátiót az illető képviselő urak az ülés végén megteendik. Orbán Balázs jegyző: Az indítvány könyvbe be van jegyezve Szilágyi Dezső részéről a következő indítvány : Határozza el a ház, hogy a házszabályok 181-ik §-ának értelmezése iránti intézkedések feletti tanácskozások a ház egyik közelebbi ülésén napirendre tűzetnek. Elnök: Az indítványnak az indokolás végetti fölvétele iránt javaslatot kell tennem. Bátor vagyok javaslatba hozni, hogy az indítvány indokolás végett jövő szombaton vétessék fel a napirendre. Ha ezt a t. ház elfogadja, (Elfogadjuk). akkor az indítvány a jövő szombaton fog felvétetni. Addig az indítvány ki fog nyomatni és a t. ház tagjai közt kiosztatni. Következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a képviselőház február havi költségvetéséről. Simó Lajos: Van szerencsém felolvasni a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház február havi költségvetéséről. (Olvassa a költségvetést.) Elnök: Miután e költségvetésre észrevétel nem tétetik, a tisztelt ház azt jóvá hagyni méltóztatik, és az elnökséget felhatalmazza, hogy az öszszeg folyóvá tételét a maga utján eszközölje. Van-e a kimutatás sllen észrevétel? (Nincs!) Ha nincs észrevétel, a kimutatás tudomásul vétetik. Következik .Simonyi Ernő képviselő urnák beszéde, mely a mai napra halasztatott. Simonyi Ernő: T. ház! Ámbár a tapasztaltak után minden támadás, minden modor igazolva volna: mégis én sokkal komolyabbnak látom a helyzetet, semhogy óhajtanám fokozni az ingerültséget ; azért igyekezni fogok egész nyugodtsággal és minden személyeskedés nélkül szólni a tárgyhoz. Először is óhajtom a t. háznak előadni azon okokat, melyek engem és elvbarátaimat arra bírtak, hogy a t. háznak szabályai szerint múlt szombaton lépéseket tegyünk a háznak összehívására. Mi t. ház,—mint méltóztatnak tudni, múlt február 10-kén a kormánynak törtónt lemondása után, a ház üléseit bizonytalan időre vagyis az uj kormány megalakulásáig felfüggesztvén, arról hogy mi történt a kormány alakulására nézve: csak a hírlapokból merítettünk tudsáitást. A hírlapok egyhangúlag azt mondották, hogy ő felsége megkísérelvén e háznak több jeles tagjával uj kormány alakítását, az nem sikerült: azután felszólította az előbb volt minister urat, hogy alakítson ő újra kormányt. A ministerelnök ur bele is egyezett, de oly feltétel alatt, hogy előbb megbízást vállalt ő Felségétől, hogy az oszt. cs. kir. felelős ministerekkel alkudozásba bocsátkozzék azon feltételek végett, a, melyek a Bécsben megszakadt alkudozásokra vonatkoznak, és ha azokkal megállapodásra jut: akkor igenis elfogja vállalni a kormányt. Miután t. ház az 1848: III. t.-cz. 3. §-a és az 1867: VII. t.-cz 1. §-a határozottan azt mondja. hogy Magyarországon a király a végrehajtó hatalmat magyar független ministeriuma által gyakorolja : nem tartottuk az alkotmányossággal és törvényeinkkel megegyeztethetőnek azt, hogy oly emberek, a kik nem ministerek,, az ország igen fontos érdekei felett, különösen külföldi emberekkel tanácskozásokba bocsátkozzanak, és bármilyen formaszerü jegyzőkönyvbe felvett, vagy csak szóval elfogadott megállapodásokra is jussanak. (Helyeslés a szels'ó baloldalon.) Később azután tudomásunkra jutott, hogy nem egyedül az osztrák felelős ministereknek, hanem még a bécsi birodalmi tanácsban képviselt országok ós tartományok pártjainak és pártköreinek hozzájárulása is kívántatott ahhoz, hogy a magyar kormány megalakulhasson, hogy a magyar kormány hivatalt vállalhasson. Miután azt találtuk, hogy ezen állapot mélyen sérti Magyarország függetlanségét, azon törvényes függetlenségét, a mely a királyi hitlevélben az 1867. évi 2. t.-czikkbe foglalva és biztosítva van; mintán azt találtuk, hogy ezen eljárás sérti a magyar nemzet méltóságát, tekintélyét, az általános közérzületet, mi azon tanakodtunk, mi módon lehetne ezen törvényellenes, alkotmányellenes és a nemzet méltóságát sértő állapotnak mihamarább véget vetni. Azt találtuk, hogy miután arra, hogy a. kormány kineveztessék, ő Felségének a királynak van korlátlan joga: mi elhatároztuk, hogy a házszabályok értelmében az országgyűlés összehívását kívánni fogjuk és az ülésben ő Felségéhez egy felirat intézését indítványozzuk, kérvén őt, hogy élvén királyi hatalmával ós törvényadta jogával, mielőbb nevezze ki ministereit és vessen véget ezen törvénytelen és alkotmányellenes állapotnak. Ez volt oka annak, hogy mi a múlt szombaton a ház elnökét felkértük, hogy a jövő hétfőre ülést hívjon össze. Most azonban a kinevezés megtörténvén, igen természetesen ezen felírásnak ezélja megszűnt; nem volna ezélja tovább, hogy felírást intézzünk ő Felségéhez oly tárgyban, a mely amúgy is már teljesült. Fenmarad azonban mindenkor az aggodalom arra nézve, hogy ily módon a nézetünk szerint törvénytelen, alkotmányellenes és a nemzet méltóságát, tekintélyét sértő eljárás jövőre mint praecedens fog tekintetni, ós abból következtetések fognak a jövő eljárásra nézve vonatni. Ebben a tekintetben ha a t. háznak bármely tagja jónak látandja, a törvényhozásnak intézkedését, felhívhatja arra nézve, hogy ilyen törvény-