Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-208

44 208. országos ttlés február 27.187?. vezetne, hogy megbomlanék a mi tanácskozási rendünk. Mert hogyan lehet valakitől követelni, hogy ő vakon engedelmeskedjék a házszabályok tiszteletben tartása tekintetében azon elnöknek, a ki első, Ki azokat megszegi? Szomorú e tünemény másodszor azért, mert mikor minden alkotmányos fogalom szerint a ház elnöke a pártokon kivül, a pártok felett áll, s neki részrehajlatlamil kell igazgatnia a tanácskozást: szomorú tünemény látni, hogy a kormány iránti rendkívül alázatos ragaszkodás, hogy ne mondjam, servilismus tekintetéből {Helyeslés a szélső balon. Mozgás a közelien) kész a világos törvényt, a világos házszabályt megsérteni. {Helyeslés a szélső balon. Mozgás a középen.) Én mindezek daczára nem indítványozok semmit, {Halljuk) nem indítványozok pedig azért, mert akkor, mikor a törvény, a házszabály, mely reánk nézve törvény, világosan szól: indítványozásnak nincs helye. Attól sem félek, hogy ebből praecedens lesz. A világos törvénynyel szemben sohasem lehet praecedenst alkotni, de különösen e tekintetben nem lehet. Ne méltóztassanak elfeledni, hogy az uj házszabályok nagy hatalommal ruházzák fel ugyan az elnököt, de oly hatalommal nem, hogy magukat a házszabályokat kényekedve szerint magyarázhassa és megmásíthassa; annyira nem, hogy még akarva sem adhatta volna meg ezt a hatalmat az országgyűlés, inert senki sem adhat több hatalmat, mint a mennyi felett önmaga rendelkezik; már pedig maga az országgyűlés sem rendelkezik ezen hatalommal, mert törvény szerint megmásíthatja ugyan a házszabályokat, de csak a jövő. ülésszakra nézve; jelenleg nincs az a hatalom, mely a jelen ülésszakra a házszabályokat megmásíthatná. Keménylein, hogy ezen nyilatkozatom elég lesz, hogy az ország maga ezen eljárás helytelenségét belássa, ós hogy az elnök urat jövőre az ily eljárástól visszatartsa. {Helyeslés a szélső' baloldalon.) Elnök: Megengedi a t. ház, hogy azon felszólalásra {Halljuk!). mely most tétetett, én is viszont észrevételeimet és eljárásom indokait előterjeszthessem. {Halljuk!) Az eset ez: Múlt szombaton a délelőtti órákban Madarász József és Vidovics Ferencz képviselő urak hozzám jöttek és egy iratot mutattak be, melyen 20 képviselő ur volt aláírva és azon kivánatot tartalmazta, hogy én a házszabályok értelmében f. hó 26 ~ara a képviselőházat ülésre hívjam össze, s ez irat alapján a t. képviselő urak engem az ülés összehívására felszólítottak. En kijelentettem a t; képviselő uraknak, hogy az aláírások valódiságát egyáltalában kétségbe nem vonom; hanem ezen iratot nem tartom elégséges hivatalos okmánynak arra, hogy annak alapján a képviselőházat összehívhassam ; hanem azt tartom, hogy ezen esetben az illető képviselő uraknak előttem személyesen kell nyilatkozniuk azon kivánatuk iránt, hogy kívánják a képviselőházat ülésre összehivatni. A t. képviselő urak ezen kijelentésemet szabályellenesnek nyilvánították és az ellen óvásukat jelentették be. A szombati nap lefolyása alatt azonban 20 képviselő ur csakugyan kijelentette előttem azon kivánatát, hogy a képviselőház hétfőre hivassék össze; de ezt mindegyik azon óvással jelentette ki, hogy eljárásomat szabályellenesnek tartja os az ellen óvását jelenti ki. A mint látom, eljárásom két oknál fogva roszszaltatik; először azért, hogy az iratot, mely hozzám 20 képviselő ur által aláírva beadatott, nem tartottam elégségesnek a képviselőház ülésének rögtöni összehivatására; a másik az, hogy az ülést nem hétfőre, mint kívántatott, hanem keddre hivtam össze. Bátor leszek mind a kettőre nézve észrevételeimet előadni. A házszabályok e kérdésről, mely most szóban forog, egyszerűen csak ezeket foglalja magában: „Az elnök 20 tag kívánatára ülést hirdetni köteles." A házszabályok ezen rendeletében nem foglaltatik az, hogy ezen kívánsága az illető képviselő uraknak Írásban, vagyis egy bárhol aláirt jegyzéknek egy vagy két képviselő által az elnöknek való egyszerű átadásával nyilvánittassék. Abból, hogy ezeket a házszabály nem mondja, én részemről azon következtetést vonom le, hogy ez utón az ülés összehívása iránti kívánat nem nyilvánittathatik, hanem azt élő szóval nyilvánítani kell az elnök előtt. Ezen állításomat azzal indokolom, hogy az országgyűlés érintkezésének általános, és rendes eszköze a szóbeli nyilatkozás; azon esetek pedig, midőn a képviselők írásban nyilatkozhatnak, kivételesek és ez esetek egyenkint vannak a házszabályokban megállapítva. {Ellenmondás a szélső baloldal felöl.) így pl. a házszabály fölhatalmaz 20 képviselőt arra, hogy írásban nyilváníthatja azon kivánatot, hogy névszerinti szavazás tartassák, de ezen esetben világosan megmondja, hogy annak a 20 képviselőnek az ülésen jelen kell lennie. Ha tehát ily esetben, mely a mostanihoz képest kisszerű, kívántatik az, hogy az illető képviselő urak jelen legyenek, — s ennek constatálása a házban többször szorgalmaztatott is, — én azt hittem, hogy még inkább szükséges, hogy constatáltassék a képviselő urak jelenléte akkor, midőn oly nagyfontosságú kérdés forog szóban, hogy a ház ülésre hivassák össze. {Helyeslés a középen.) Ezen constatálás nem történhetik máskép, mint az elnökkel való közvetlen érintkezés által. (Helyeslés a középen.) A házszabályok megadják a jogot 20 képviselő urnák, hogy a képviselőház összehívását ki-