Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-207
gg 207 országos Ülés Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa) Kelt Bécsben, 1877. febr. 9-én. Tisza s. k. Méltóságos elnök ur! 0 császári és apostoli kir. Felsége f. hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar összes ministeriumnak hivatali lemondását legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott azon legmagasabb meghagyással, hogy az egyes ministerek utódaik kineveztetéséig eddigi hivatalos működésöket folytassák. Miről van szerencsém Méltóságodat tudomás végett értesíteni. Fogadja Méltóságod kiváló tisztelétem őszinte nyilvánítását. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A parlamenti gyakorlat szerint kötelességemnek tartom a most felolvasott értesítésem kapcsában az indokokról, a körülményekről, a melyek azt előidéztek, egy rövid nyilatkozatot tenni. (Halljak! Halljuk!) Ismerve van a t. ház tagjai előtt, hogy a leköszönt kormánynak tagjai azon nézetet vallották és vallják, hogy teljesen kielégítő megoldás Magyarországra nézve a bankkérdésben — mert hiszen e körül forog a dolog — csak akkor lesz, midőn lehetővé válik az önálló bank felállítása ; (Élénk helyedé?,) de a kormány tekintetbe véve a kormányra lépte után majdnem közvetlenül bekövetkezett azon politikai eseményeket, a melyek mindenki előtt ismeretesek; tekintetbe véve az ezeknek folytán is mindinkább nehezebbé lett ugy európai mint hazai pénzügyi helyzetet, — mint méltóztatnak tudni — azon nézet által vezéreltette magát, hogy ily viszonyok közt az ország érdeke azt követeli, hogy megóvatván sértetlenül maga a jog: az elintézés Magyarország hitelviszonyainak érdekében egy étertől &g r a monarchia másik államával eszközöltessék. És ezen nézettől vezéreltetve kezdett egyezkedési tárgyalásokat a másik állam kormányával. A tárgyalások folyama ismeretes. A kormány azt érezte kötelességének, hogy a mindinkább nyomasztóbbá, nehezebbé váló pénzügyi helyzetben az egyetértés létrehozása czéljából türelmet nem vesztve, fáradságot nem sajnálva, elkövessen mindent: mert ugy érezte, hogy a szakításból eredhető és ugy az államháztartásra, mint a honnak egyes polgáraira nehézkedhető bajokért csak az esetben vállalhatja el a felelősséget, ha előbb minden lehetőt elkövetett arra, hogy azok elhárittassanak. (Élénk helyeslés.) így folytak a tárgyalások, a melyek folyamában az ország hitelérdekei szempontjából és azoknak megfelelőleg sok pontban változást is szenvedtek azon projee + umok, a melyek, mint tudom, ujabb időben hirlapilag közzétéve lettek. Maradtak azonban még függőben egyes pontok, és ezek között a létesítendő központi közeg összealkotásának kérdése. febru4r 10. 1877. Itt egy oly kívánalommal találkoztunk, melyet a mi meggyőződésünk szerint Magyarország állami tekintélyének csorbítása nélkül elfogadni nem lehetett. (Altalános élénk helyeslés.) És midőn azt láttuk, hogy e kérdésben engedékenységre nem számithatunk, bár érezve a felelősség súlyát, még sem tehettünk egyebet, mint hogy a tárgyalásokat félbeszakítsuk. (Helyeslés.) Meglehet, némelyek ezen pontra csekélyebb súlyt fektetnek; de mi azon nézetben voltunk, hogy oly intézkedést, a mely kötelezőleg kimondja, hogy bármi történjék, bármit akarjanak maguk a részvényesek, a magyar állam polgárainak törvény szerint állandóan kisebbségben kell lenni: mondóm, ily intézkedést a nemzet állami méltóságának sérelme nélkül elfogadni nem lehetett. (Élénk helyeslés.) Azon meggyőződésben voltunk, hogy ilyen politikai szempontból —látszólagosan csekély dologban — megcsorbitani engedni az állami helyzetet annyi, mint tág kaput nyitni annak, hogy ez azután más kérdésekben is megkísértessék. (Élénk helyeslése) Ilyen körülmények között, — bár nem tagadhatva az ez utón ugy az államháztartásra, mint az egyesek hitelviszonyaira háromolható bajokat, — kísérletet kellett tennünk, hogy nem lehetne-e az önálló bankjétesitését kezünkbe vennünk. (Élénk helyeslés.) Ismételten és határozottan ki kell fejeznem, hogy joga ehhez az országnak senki által kétségbe nem vonatott; és ha lett volna, ki kétségbe vonja, a ki e jogot velünk együtt védte volna: az Magyarország törvényes királya. (Éljenzés.) Azonban oly nagyok voltak az államai és Magyarország jólétén aggódó fejedelem aggályai, hogy azokat nekünk, — meglehet saját gyengeségünk miatt, — elhárítani nem sikerült. Ily viszonyok között kötelezve éreztük magunkat lemondásunkat beadni, (Elénk helyeslés.) a melyet ő Felsége legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. S ezek után nem marad egyéb hátra, mint hogy arra kérjem a t. házat, hogy üléseit azon időig, mig ő Felsége az uj kormány iránt intézkedett .- felfüggeszteni méltóztassék. Reményiem az idő nem lesz nagyon hosszú, mert hiszen, hogy épen maga, a kinek kezében — bizonynyal a lehető legjobb kézben — az ügy letéve van : akarja, hogy hamar vége szakadjon a bizonytalanságnak, mutatja az, hogy már ma is a hazának közbecsülésben álló több férfiával e kérdés fölött érintkezik. Kérem a t. házat, méltóztassék, mint mondám, üléseinek tartását ezen időre felfüggeszteni. (Hosszas élénk éljenzés.) Irányi Dániel: Engedje meg a t. ház, hogy a t. ministerelnök urnák imént tett jelentésére néhány észrevételt' tegyek. Azon, hogy a kormány