Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-237

287. országos ülés május 3. 1877. 385 akár külön bizottságot, melynek megválasztásánál a szakképzettség különösen figyelembe lesz veendő, bizza meg a törvényjavaslat azon részeinek átdolgozásával, melyek revisió alá kerülnek. Én t. ház, bővebb indokolást nem tartok szükségesnek, és egyszerűen ajánlom indítványomat elfogadás végett. Horváth Gyula jegyző (olvassa az indítványt.) Módositvány a gyámügy rendezéséről szóló törvényjavaslat első részének első fejezetéhez. Ezen fejezet átdolgozás végett adassék ki az igazságügyi bizottságnak. Teleszky István: T. ház ! Én részemről, miként az átalános vita alkalmával rövid fölszólalásomban jelezni bátor vaíék, szintén azon nézetben vagyok, hogy a törvényjavaslatnak különösen az anyagi magánjog szabványára vonatkozó intézkedése, ujabb revisió alá veendők. De azt hiszem, hogy e czélt nem fognók az által elérni, ha az előttem szóló t. képviselő ur ápponyi Albert módosítását fogadnók el. Mert ő minden tüzetes irányelv meghatározása nélkül tisztán és pusztán csak egy feje- / zetnek, egy más bizottsághoz való utasítását indítványozza; már pedig az anyagi dispositiók a törvényjavaslatnak nemcsak az első fejezetében, hanem a további, különösen a 2. és 3. fejazetben foglaltatnak, és az első fejezetnek tisztán odautasitása által organikus felülvizsgálat alig volna létesíthető. Egyfelől ezen szempontból, másfelől azonban azért, mert azon nézetben vagyok, hogy legalább bizonyos irányelveknek tüzetes kijelölése és már itt a vita keretébe való vonása esetleg a bizottság által való ujabb revisiónak útját egyengetni és kimutatni fogja. Bátor vagyok mindenekelőtt a t. ház figyelmét felhívni a törvényjavaslat azon intézkedéseire, melyek tulajdonképen a kiskorúak fölötti gondoskodást tárgyazzák. A törvényjavaslat szülői hatalomról szól, mi egészen uj fogalom, melyet eddigi törvényeink nem ismernek. A szülői hatalom gyakorlására első sorban az apa, az apa után az anya, azután a nagyapák és nagyanyák hivatvák. Azonban ezen jogosítvány oly különböző, hogy egy elnevezés alá foglalni nézetem szerint csak a törvény intézkedései világosságának rovására lehet. Egészen más a törvény szerint az apai szülei hatalom, egészen más ismét az anyai szülei hatalom és megint más a nagyszülők szülei hatalma, mert míg az anyát a szülői hatalom gyakorlásától az apát is kizárhatja: addig az apát ki nem zárhatja senki. Mig az apa tartozik a kiskorú vagyonát kezelni: addig nem áll ez az anyára; még nagyobb különbség van a szülői hatalom gyakorlását illetőleg a szülő és nagyszülő közt, mert a nagyszülők ezen kötelességet önmagoktól egyszerűen elutasíthatják, s elfogadni nem kötelesek. Én megvallom, azt egyik főhibának tartom a törvényjavaslatban, hogy a helyett, hogy megEEPV. H. NAPLÓ 1875-78. X KÖTET tartotta volna azon helyes rendszert, melyet megtartanak tudtommal a nevezetesebb európai törvénykönyvek, mely hazai jogunkban gyökerezik Verbőczytől kezdve, — mely igy van érvényben Erdélyben t. i. hogy egyfelül ismeri a családfőnek a férjnek és apának eminens-jogát és ezt apai hatalomnak nevezi és másfelül ezzel szemben az anyának eminens-jogát, mit természetes és törvényes gyámságnak nevezünk, és azután ismeri a végrendeleti gyámságot; de nem oly tág körben, mint a törvényjavaslatban foglaltatik, hanem azon szűk körben, hogy csakis az apa legyen jogosítva végrendeleti gyámot nevezni; mások pedig, mint például az anya vagy idegenek csak a tőlök származó vagyonra nézve rendelhetnek gondnokot. Mindezt figyelembe véve, azt hiszem, hogy a törvényjavaslat a kellő mederbe lesz visszavezethető, ha mi ragaszkodunk a kiskorúak gondozását illetőleg azon megszokott fogalmakhoz, melyeket ismerünk', s első sorba oda állítjuk az atyai hatalmat és csak is az atyának adjuk meg a végrendeleti gyám-nevezési jogot; második sorba oda állítjuk az anyát, mint természetes és törvényes gyámot. Azonban a törvényes gyámságnál sem hiszem, hogy oly végtelen messze lehessen menni, mint e törvényjavaslat ; hanem a törvényes gyám jogosultságát az apai nagyapán és anyai nagyapán kívül az oldal rokonokra, legfőlebb az unoka testvérig, lehetne folytatni. Ha a t. ház ezen elveket magáévá teszi, vagy megfontolásra méltóknak találja: ez magában szükségessé teszi, hogy a törvényjavaslatnak mindazon dispositiója, mely az anyagi magánjogra vonatkozik, mint ezzel bizonyos kapcsolatban lévő, ujabb revisió alá vétessék. Az átalános vita keretében mondottak különben is fölmentenek engem azon kötelezettség alul, hogy illustráljam, miszerint ezen törvényjavaslatnak ép az anyagi magánjogra vonatkozó intézkedései sok tekintetben bővebb megfontolást, ujabb szövegezést és bizonyos határig való változtatást még ezen kivüli tesznek szükségessé. Ezek figyelembe vételével, szemben azon inditványnyal, melyet az előttem szóló t. képviselő ur előterjesztett, bátor vagyok a következő módositványt előterjeszteni. (Olvassa): „A második §. a következően szövegezendő. A kiskorúak atyai hatalom, esetleg gyámság alatt állanak. Ezen módosításból kifolyólag a törvényjavasT latban foglalt szülei hatalom mellőzendő. Az anya törvényes és természetes gyámsági jogositványnyal ruházandó fel. Végrendeleti gyámrendelési jog csupán az atyának adandó. A törvényes gyámság az atyai és anyai nagyatyára, ezután az oldalrokonokra, legfőlebb az unokatestvérig bezárólag, ruházandó. Minthogy pedig ezen irányelvek elfo-