Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-205

24 20a. országos ülés felíruár 8. 1877. t. házat, hogy méltóztassék a törvényjavaslatot helyesebb szövegezés végett a bizottsághoz vissza­utasítani. Tisza Kálmán ministerelnök és bcliigy­minister: T. képviselőház! Miután az előttem szólott képviselő urnák elvi szempontból nincs ki­fogása" a törvényjavaslat ellen: nem szükséges, hogy azt bővebben, mint ezt a nyomtatásban beterjesztett indokolás teszi, indokoljam; de ha elvi kifogása nincs ellene a t. képviselő urnák, megengedjen, mindazon kifogások daczára, melyeket felhozott, nem látnám indokolva, hogy ujabb szövegezés vé­gett visszautasittassék a törvényjavaslat a bizott­sághoz ; mert ha és a mennyiben azok állanának is, a miket a t. képviselő ur egyik vagy másik §-ra nézve felhozott: azokat egy egyszerű módo­sítással is el lehet érui, a nélkül, hogy újra a bi­bizottsághoz utasíttatnék vissza az egész törvény­javaslat. A mi különben a t. képviselő urnák az 1. §-ra tett észrevételeit illeti, én részemről nem hi­szem, hogy fölösleges legyen megmondani azt, a mi az 1. §-ban foglaltatik, hogy törvényhatósággá való szervezése három évre elhalasztassék : mert törvényhatósággá szervezni, ha ez ki nem mon­datik, csakis azon törvény alapján lehet, a mely átalánosságban szól a törvényhatóságok rendezé­séről. Ha pedig azon czélt, melyet ezen törvény­javaslattal elérni akarunk, elérni akarjuk: akkor okvetlenül szükség van arra, hogy az, a mi az 1. §-ban van, ki is mondassák. A mi a 2. §-t illeti, én t. ház azt, hogy mennyiben volna hiba: odautasitani a ministert, hogy ugy járjon el, hogy ezen szervezet a régi állapotból a végleges szervezésre helyes átmenetet képezzen ; nem látom át: mert hiszen az a feladat épen odavinne, hogy helyes átmenet képeztessék, nem pedig, hogy helytelen átmenet képeztessék. Ha azonban a t. képviselő ur nagy súlyt fog rá fektetni, hogy a „helyes' : szó kimaradjon, mint­hogy ez úgyis magától értendő, hogy helyes át­menet képeztessék; nem lesz ellene kifogásom; de azt itt a ház kebelében is meglehet cselekedni minden visszautasítás nélkül. A 3. %-t a t. képviselő ur fölöslegesnek tartja Ha valóban fölösleges volna is, azért sem kellene visszautasítani a törvényjavaslatot, mert mint akár­hányszor tette már a ház, ha egy §-t fölöslegesnek tartott, azt egy módositvány alapján kihagyta a szövegből. Azonban itt már nem volnék azon szerencsés helyzetben, hogy azt mondhassam, hogy abba beleegyezem. En azt tartom, hogy ezen 8. g-ra szükség van azért is, mert ha itt meg nem mondatnék, hogy ezen három év folyamában a megyéket illetőleg alkotandó ujabb törvények Szö­rőnymegyóre ki nem terjednek, minden a megyékre vonatkozólag alkotandó tőrvényben külön kellene kimondani, és én azt gondolom, sokkal helyesebb ezt egyszer megmondani, mint 10- vagy l­r >-ször, vagy esetleg egy törvénynél elfelejteni és ezáltal zavarba hozni az egész kezelést. A mi pedig a 4. §-t illeti : ez is oly dolog, t, ház, hogyha a ház bölcsessége azt határozza, hogy a törvény végrehajtása ne a ministeriumra, hanem a belügyministerre bizassók: itt is meg­lehet tenni a változtatást s nem kell azért a bi­zottsághoz visszautasítani a törvényjavaslatot. De én részemről azon nézetben voltam, s megvallom magam részéről, most is azon nézetben vagyok, hogy miután itt jó részt meghatalmazási törvény­ről, mely három évre terjed, s egy megyének ideiglenes szervezéséről s az ezzel járó változtatá­sokról van szó, ennek következtében épen az il­lető hatósággal szemben is nagyobb garantia fek­szik abban, ha a ministeriumra bizatik a végre­hajtás, mert ez más szóval azt teszi, hogy a szerve­zésnek s a szervezetben teendő változtatásoknak nem egyoldalulag a belügyminister belátása, ha­nem a ministertanácsban leendő megvitatás és megállapodás következtében kell történni; a mit az ily esetben mondom, midőn egy megyének újjá szervezéséről és a szervezésre vonatkozó intézke­dések előkészítéséről van szó, fölöslegesnek egy­átalában nem tartok. Én tehát igen kérem a t. házat, méltóztassék Mocsáry képviselő ur indítvá­nyának mellőzésével ezen törvényjavaslatot a rész letes tárgyalás alapjául elfogadni, és ha tétetnek az egyes §-nál külön ide irányuló módosítások, azok felett egyenként méltóztassék határozni. (He­lyeslés.) Elnöli: Fel fog olvastatni az indítvány. Orbán Balázs jegyző, (Olvassa Mocsáry Lajos indítványát.) Elnök: Azt hiszem, ugy tehetem fel a kér­dést: vajon a t. ház a törvényjavaslatot a részle­tes tárgyalás alapjaid elfogadja-e vagy sem ? Mert ha elfogadtatik: akkor az indítvány mellőzve lesz (Helyeslés.) Kérdem tehát ,a t. házat, elfogadja-e a tör­vényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgya­lás alapjául. A kik elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A javaslat a részletes tárgyalás alapjául eb fogadtatván, az indítvány elesett. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a tor­vényjavaslat czimét, az 1, 2, 3, 4, 5. §-kat, me­lyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : így ezen törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, harmadszori felolvasása a legözelebb tartandó ülésen fog megtörténni. Következik a kérvények 31-ik sorjegyzékének tárgyalása.

Next

/
Thumbnails
Contents