Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-234

324 234. országos ülés április 30. 1877. A mi azon kérdését illeti a képviselő urnák, hogy azon előterjesztés alkalmával a kormány egy második járásbíróságnak székhelyét hová szándékozik tenni, arra nézve elmondom véleményemet. s ez az: hogy tekintve azt, miszerint a Muraközben levő 65,000 lakosból mintegy 25 ezer lélek közelebb találja székhelynek Perlakot mint Csáktornyát, s azért a kormány annak idején teendő előterjesztésében a második járásbiróság székhelyéül Perlakot fogja javaslatba hozni. Ezek azok, a miket a képviselő ur interpellatiójára ma előadni képes voltam; kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Remete Géza: T. ház! Én köszönetlel veszem a t. miinister ur válaszát és csakis azt sajnálom, hogy Muraköz a t. minister ur által is elismert jelen visszás helyzetében pár évig kénytelen megmaradni; igen sajnálom ezt annyival inkább, mert sokkal csekélyebb tárgyú törvényjavaslatokat is volt alkalma a t. kormánynak néhány nap alatt keresztül hajtani a törvényhozáson. Ugyanazért kérem a t. minister urat, méltóztassék azon feltevéstől elállani, hogy csak 1878-ban tegyen előterjesztést, és igy a járásbiróság felállítása talán 1879-ig elhúzódjék, Két évi idő igen sok s bátor vagyok a t. minister urat arra is figyelmeztetni, hogy már nem hiányoznak a lelkiismeretlen agitátorok működésének eredményei, Muraköz 1860. előtt Horvátországhoz tartozott. Örömmel vette, hogy Magyarországhoz csatolták és lelkesült a magyar alkotmány helyreállitásakor. Azonban most sajnálattal kell kijelentenem, hogy én és képviselőtársaim, kik a néppel érintkezünk, már halljuk a panaszokat, hogy az előbbi rendszer, vagyis a Bachkormány igazságszolgáltatás és közigazgatási viszonyok tekintetében kényelmesebb és a népre előnyösebb volt. Ezek oly jelenségek, melyeket a kormánynak hazafias kötelessége minél előbb megorvosolni, s oda törekedni, hogy a nép önök kormányzatának adjon előnyt, ha összehasonlítást tesz a mostani és előbbeni állapot közt. Én tehát a t. minister ur válaszát annyiban köszönettel veszem, hogy reményt ad; hanem mégis arra kérem, méltóztassék ez akaratától elállani és egy kis törvényjavaslatot e tekintetben beterjeszteni. Én hiszem, hogy a t. ház hazafias lelkesedéssel fogja azt, és ha szükséges, a póthitelt is megszavazni. Perczel Béla igazságügyinmister: Csak azt kívánom az előttem szólott képviselő ur előadására megjegyezni, hogy ha Muraköz egy maga volna azon terület, mely e tekintetben törvényhozási változtatást igényel, és melyben az igazságszolgáltatást hátráltató ily körülmények fenforognak: akkor elismerném képviselő ur kívánságának jogosultságát, hogy mielőbb nyújtsa be a kormány ez irányban javaslatát. Hanem ha méltóztatik körülnézni Magyarországon : ugy méltóztatik találni, hogy sok járásbiróság van, melyben ugyanazon körülmények, mellek Muraközben fenállanak, még nagyobb mértékben fenforognak, melyekre nézve tehát a törvényhozásnak, előbbutóbb okvetlenül intézkedni kell. Én tehát nem tartom helyesnek igy megszakítva egy területre nézve hozni a törvényhozás elé az e tekintetben teendő intézkedéseket, és azt hiszem, hogy a törvónyhozás akkor fog leghelyesebben eljárni: ha ezen viszás állapotokat az egész országra kiterjedőleg egyszerre fogja véglegesen rendezni. (Helyeslése) Remete Géza: T. ház! (Szólni kivan. Mozgás. Nincs szaval) Elnök: A t. ház engedelmével szólhat a képviselő ur. (Halljuk!) Remete Géza: Bocsánatot kérek, ha bátor vagyok a t. minister urnák most adott válaszára azt jegyezni meg, hogy azt, miszerint e tekintetben fontosabb járásbirósági ügy, mint a Muraközé, léteznék, határozottan tagadom. Ez igen fontos kérdés, és e tekintetben három hiba történt az ország részéről. Első volt az, hogy Szerem, Verőcze, és Pozsega magyar megyéket odaajándékozták Horvátországnak. S mit értek el vele? Azt, hogy álbaratainkat erősbitették. (Nagy mozgás. Ellenmondás.) A második az volt, hogy meghozták a nemzetiségi törvényt. Mit értek el vele? Elnök : Kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék olyan tárgyakba bocsátkozni, melyek ide nem tartoznak. Remete Géza: Most következik, & mi szorosan e tárgyra tartozik. (Derültség.) En ezt hasonló fontosságú ügynek tartom. Az igazságügyminister maga elismeri, hogy itt 65,000 emberről van szó, kik Zala megyébe be vannak keblezve; de határosak Horvátországgal, mely Horvátország nekünk nem barátunk. (Mozgás. Élénk ellenmondás.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez a kifejezése ide nern tartozik. (Helyeslés.) Remete Géza: Sajnálom, de hazafias szívvel mondom, hogy ugy van. Elnök: Képviselő urnák kötelessége az én rendre utasításomat elfogadni. Remete Géza: Tisztelettel hajlom meg az elnök ur figyelmeztetése előtt, s nem is fogok a mostani körülmények között ebbe bővebben bocsátkozni ; hanem magamba visszafojtom, s újra arra kérem a t. minister urat, a mire előbb kértem. De miután ő ígéretet nem tett, hogy rögtön intézkedni fog: én válaszát tudomásul nem veszem.