Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-234

316 28*. országos ülés április 30. 1877. Ezen anomáliák t. ház, eléggé indokolnák azt, hogy a módosításomban czélzott intézkedés megtétessék, hogy Torontál megye képviseltetése szaporittassék még azon esetben is, hogyha azon részleges szabályozás nem is terjedne ki Torontal vármegyére, a mint hogy minden ember tökéletesen belátja annak igazoltságát, hogy a fővárosnak képviseltetése is kettővel szándékoltatik szaporittatni; pedig a fővárosra sem terjed ki ezen törvényjavaslatnak határozata. De nézetem szerint annyival inkább indokolt az, mert a törvényjavaslatban Torontál vármegyére vonatkozó intézkedést még a történelmi fejlődés, az általa keletkezett jelenlegi állapot sem igazolja. S e tekintetben engedje meg a t. ház, hogy egy rövid tekintetet vessek Torontál megye történelmi fejlődésére. Az 1848: V. törvényczikk az akkor felállított Torontál megyének kópviseltetésót 9-ben állapitatta meg. Azóta Torontál vármegyének területe számos phasison ment keresztül. El csatoltatott belőle a nagy-kikindai kiváltságos kerület, hozzá csatoltatotott az 1873: XXVII. törvényczikkel a polgárosított végvidék igen jelentékeny része. Oda csatoltatott különösen az egész német bánsági ezred három község kivételével és a szerb bánsági ezrednek egy igen jelentékeny 24 ezernyi lakossággal biró része, mely jelenleg az alibunári kerületet képezi. De ugyanazon törvényjavaslat, a mely a polgárosított végvidék nagy részének bekebelezését Torontál megyére nézve elrendelte; ennek képviseltetésére azt rendeli — különösen a 18. §. — hogy megfelelőleg az 1848: V. törvényezikknek, e polgárosított végvidékek oly módon képviseltessenek, hogy a volt német bánsági ezred küld egy képviselőt, a volt szerb bánsági ezred egyet, és a volt román bánsági ezred szintén egyet, tehát a képviseltetésre

i nézve a törvény fentartotta a régi határokat, tekintet nélkül arra, hogy azok mikép kebeleztettek be az egyes vármegyékbe s ennek következtében a jelenlegi állapot ugy fejlődött ki, hogy Torontál megye küld 9 képviselőt, a Toron tál megyébe kebelezett német bánsági ezred küld egy képviselőt, ez összesen 10 képviselő. Azon felül pedig a 29 ezer lakossal biró része Torontál megyének t. i. a szerb bánsági ezred, vagyis jelenleg alibunári járás küld egy képviselőt; de ez nem a megyében, hanem azon kivül Fehértemplomban fválasztatik; tehát jelenleg az állapot az, hogy Torontál megye küld 10 képviselőt és egy törtszámot. T. ház! Mindezekből eléggé látható, hogy a törvényjavaslatban foglalt intézkedés, nemcsak hogy megszüntetni nem iparkodik a Torontál megyében már eddig is fenállott anomáliákat, hanem azokat még szaporítja; mert az eddigi állapot szerint átlag egy választó kerületre 47 ezer lakos s körülbelül 2400 választó jut, oly összeg, mely az egész országra nézve a legszembeszökőbb. Ezen intézkedés folytán ez még szembeszökőbbé tétetnék, mert egy választó kerületre 47 ezer lakos helyett 49 ezer, és 2400 választó helyett 2577 választó esik, és annyival súlyosabban érezné t. ház, Torontál megye ez intézkedés csapását, mert ha ez elfogadtatnék és Torontál megye kénytelen volna aránylagosan megosztani választó kerületeit, tehát az ujabban végvidékből nyert 130 ezernyi lakossággal legalább 2 választó kerületet alakitana: ennek következménye az volna, hogy az ős Torontál megye, melynek az 1848. V. törvényczikk 9 képviselőt rendel, csak nyolczat választhatna, és ugy azon jogokban, melyeket az 1848|: V. törvényczikk részére biztosított, igen érzékeny károsítást szenvedne. És ide érve nem hagyhatom említés nélkül, hogy ezen módositványomat még politikai tekintetek is támogatják Bátor vagyok ugyanis a t. ház emlékezetébe hozni, hogy 1873: XXVII. törvényczikk, mely a polgárosított végvidék bekebelezéséről és képviseltetéséről intézkedett. Nevezetesen ezen törvényczikk 18. §. azt határozá, hogy a jelen intézkedés csak addig maradjon érvényben: mig az ország egy általános szabályozási törvónynyel a végvidékre nézve az arányosabb képviseletet el nem rendeli. Elismerem t. ház, hogy a szóban forgó törvényjavaslat nem tekinthető oly általános szabályozási törvénynek, mely az egész országra nézve kiterjed s ezen okból csak azt ismerhetem el, hogy ennélfogva nem is lehet kívánságom, hogy az egész végvidékre nézve már most aránylagos képviselet rendeltessék el; de miután ezen szabályozási törvény vonatkozik a polgárosodott végvidék igen jelentékeny részére is, azt hiszem, hogy a nemzet elzálogositott szavát legalább a végvidék azon részére váltsa be, mely azon területbe, melyre a szabályozás kiterjed, — beleesik. Azt hiszem t. ház, hogy itt oly fontos politikai momentummal találkozunk, melyet szintén nem lehet egészen figyelmen kivül hagyni. És hogy ha t. ház, sikerült nekem eddig bebizonyítani azt, hogy módositványom nem ellenkezik sem az igazság, sem a méltányossággal, sem a jogosság elveivel: ugy nem marad egyéb hátra, minthogy én azt indokoljam, hogy miért vélem épen Szilágy megyétől elveendőnek azon egy képviselőt, a kivel Torontál .megyét szaporítani óhajtom. Én t. ház, tökéletesen helyeslem azon elvet, hogy a jelenlegi képviselők számaránya se ne szaporittassék, se ne apasztassók s így némelyek ezen módositványomból azt következtethetnék, hogy én a Pest vármegyének szánt két képviselővel