Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-233
308 283. országos ülés április 28, 1877. lentett interpellatió lesz megteendő. Chorin Ferencz képviselő ur fogja megtenni interpellatióját. Chorin Ferencz: T, ház! (Halljuk!) Az osztrák-magyar monarchia geográfiai fekvése folytán az Orosz- és Törökország közt kiütött háború reá nézve kiváló fontossággal bir. A mi Európa többi államaira nézve csak közvetett érdek, vagy legfölebb kereskedelmi vagy nagyhatalmi szempontból bir fontossággal: monarchiánk politikai jövőjét, sőt létalapját a legkomolyabb veszélyekkel fenyegeti. Ha monarchiánknak nem sikerült befolyását a keleten fenntartani, ha az Oroszországban megtestesült pánszláv eszme a Török birodalom romjain diadalra vergődik: akkor monarchiánk napja letűnő félben lesz. A mely percztől kezdve Muszkaország megveti lábát a Balkán félszigeten, a pánszláv agitatió folytonos izgatottságban tartandja a monarchia organismusát, ós Oroszországnak ürügyet fog szolgáltatni, mint ez eszmék előharczosa e monarchia belügyeibe avatkozni. (Ugy van! bal/elöl.) T. ház! A kormányt állása gyakran arra kényszeritheti, hogy fontos politikai kérdésekben bizonyos tartózkodással nyilatkozzék, a képviselőnek ellenben kötelessége meggyőződését nyíltan kifejezni, különösen akkor, mikor oly kérdésről van szó, mely milliók szivében az aggodalom azonos érzelmét kelti fel. Magyarország átalános közvéleménye, hogy Oroszország azon hangsúlyozott törekvése, a keleti keresztények sorsát javítani, csak álarcz, mely alatt az önzés és hódítási vágy rejlik, (Ugy vanl balfelöl) és a közvélemény ezen józansága mellett Oroszország százados traditiója és a történelem lapjai fényesen tanúskodnak. Oroszország hadai még sohasem indultak meg a népszabadság, vagy az emberiség érdekében (Ugy vanl balfelöl.), hanem mindig csak terület nagyobbodás,, vagy más népek szabadságának elnyomására (Elénk tetszés balfelöl.) Azon ország, mely Lengyelországot a szó teljes értelmében letiporta, (Ugy van! balfelöl) azon ország, mely a legsötétebb vallási és politikai fanatismus színhelye, azon országnak sem hivatása, sem joga nem lehet, mint az emberiség és művelődés képviselője fellépni. (Élénk tetszés balfelöl. Felkiáltások: Igaz! Igaz ! Ugy van!) És az európai diplomatiai viszonyok ziláltságára mutat csak, hogy nem birt elég bátorsággal Oroszország valódi törekvéseit leálczázni s visszautasitni azon kezeket, melyek a lengyelek ellen elkövetett borzasztó kegyetlenségekkel bemocskolvák. (Ugy van! balfelöl.) Azon rokonszenv, mely Magyarországban a török nemzet iránt létezik, korántsem azonos a keleti szláv népek törekvése iránti érzéketlenséggel, vagy épen ellenszenvvel. Nincs józanul gondolkozó ember ez országban, ki melegen ne óhajtaná e népnek anyagi és szellemi fejlődését: (Ugy van!) csak hogy e fejlődésnek nem orosz hóditások, nem orosz fegyverek által, hanem e nemzetek összege és életrevalósága által kell történnie; (Tetszés.) és a keleti szlávok törekvései mindaddig nem számolhatnak Magyarország közvéleményének támogatására, mig Oroszország hódítási vágyainak zsámolyául és eszközeiül fognak szolgálni. (Ugy van! balfelöl) A magyar-osztrák monarchia külügyi kormányzata a békét eddig Oroszország törekvéseinek támogatásával vélte fentarthatónak; ezen törekvése az események által czóltévesztettnek bizonyult be. Magyarország aggodalommal tekint a jövő elé, mert semminemű tájékozással nem bir arra nézve, hogy miként értelmezi a külügyi kormányzat a monarchia érdekeit a kitört keleti veszedelmekkel szemben; mert nem bir semmi tájékozással arra nézve : szándékozik-e a külügyi kormányzat a monarchia hatalmát arra felhasználni, hogy Oroszországnak világbirodalmi aspiratiói megakadályoztassanak, melyek e monarchia politikai jövőjével, Magyarország alkotmányával, czivilisátiójával és állami önállóságával a leghatározottabban ellenkeznék. A létező aggodalmak eloszlatása czóljából van szerencsém saját, valamint az interpellatiót aláirt elvbarátaim nevében a következő kérdéseket intézni a t. ministerelnök úrhoz: Interpellatió a ministerelnök úrhoz. Miután az orosz és török birodalom közt kitört és Magyarország határain dúló háború az osztrák-magyar monarchia életérdekeit a legközelebbről érinti ; miután az osztrák-magyar monarchia legfontosabb politikai érdekeinek, sőt állami létének veszélyeztetése nélkül nem tűrheti azt, hogy Oroszország a török birodalom rovására területi nagyobbodást nyerjen, vagy a balkán félszigetnek tartományait közvetlen vagy közvetett fennhatósága alá kerítse ; miután a monarchia kereskedelmi és közgazdasági érdekei a legérzékenyebb csapást szenvednék, ha kereskedelmi forgalmának ütere a Duna folyamnak alsó részei vagy torkolata Oroszország kezébe vagy fennhatósága alá kerülne; miután a monarchiára nézve annyira válságos perezekben a nemzet képviselőinek joga sőt kötelesssége, meggyőződést szerezni arról: vajon a kormány politikája megegyez-e Magyarország és Ausztria azonos érdekeivel; kérdjük a t. ministerelnök úrtól: 1. Fenállónak és jogórvényesnek tekinti-e a magyar kormány a párisi szerződést az osztrákmagyar monarchiára nézve és szándékozik-e a külügyek vezetésére törvény nyújtotta befolyását arra felhasználni, hogy annak határozmányai továbbra is épségben tartassanak?
