Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-233

306 238. országos ttlés április 28. 1877. Ugyan is az erdélyi megyék közül SzolnokDoboka-, Szilágy-, Kolozs-, Torda-Áranyos-, Maros-Torda-, Udvarhely-, Csik- és Háromszékmegyék több választó-kerületek birtokába helyeztettek, mint a mennyi azok eddigi területi és egyéb viszonyainak megfelelne, — ellenben N.-Küküllő-, Szeben- és Besztercze-Naszódmegyék, melyek nem csak több törvényhatóság egyesítése folytán létesültek, hanem még azonfelül községszaporodásban részesültek, a korábbi képviselők számának több mint íelerészóvel megrövidíttettek. Hogy emezek rovására a többiek oly kedvező elbánásban részeltettek, ennek fő okát a magyar ajkú — kivált székely vidékeken létező régi jogoni — tehát privilegialis választók tetemes számában keresem, melyre nézve a szembetűnő összehasonlító példák már idéztettek. Tehát az utóbbi bárom megye az indokolás elve ellen tabula rasa-nak tekintetett és igy azon jogsérelem, a mely azok alkatrészein a tavalyi XII. és XXXIII-ik törvónyczikkek által az 1791: XlII-ik és 1868: XLHI-ik törvénycikkek ünnepélyes biztosításai és ígéretei ellenére ejtetett, még súlyosbítva lett. Én ezen sajnálkozásra méltó tényt hazafias kötelességenmek tartottam egyszerűen constatálni és registrálni a nélkül, hogy indítva vagy hivatva érezném magamat e tekintetben bárminő kéréssel vagy inditványnyal előállani. De újból jelét látom ebben annak, hogy az ország sorsának intézői mit sem törődnek Magyarország legnagyobb királyai, egy Szent-István, egy Nagy Lajos, egy Mátyás nemes és emelkedett szellemű politikájával, kik a nem magyar ajkú honpolgárok iránt jóindulattal viseltettek és a mely azoknak üdvére és megelégedésére az államnak pedig szintén nem hátrányára, hanem előnyére szolgált. Minthogy azonban a jelen előterjesztés szerint képviselői helyek osztogatásáról és elvételéről is van szó, én azon körülményt még sem hagyhatom figyelmen kívül, hogy Besztercze, Medgyes, Segesvár, Szászsebes ós Szászváros városok e tekintetben mellőzve lettek. Népességek és választóik állása a következő: Beszterezében van 7212 lélek, 317 választó, Medgyesen 6712 lélek, 347 választó, Segesvárt 8204 lélek, 410 választó, Szászsebesen 5790 lélek, 470 választó és Szászvárosban 5661 lélek 378 választó. A népesség ós választók számát illetőleg ezen 5 város bátran kiálhatja a versenyt Erzsébetváros, Szamosujvár, Bereczk

?l K.-Vásárhely, Kolozs, Oláhfalu, S.-Szt.-György, Szék, Udvarhely ós Vízakna városokkal, az értelmiség, iniveltség, kereset, ipar és kereskedelem tényezőit tekintve pedig, ha ezek pártatlanul mérlegeltetnek, amazok bizonyosan nem csak nem állanak ezek után. hanem ezeket még tul is szárnyalják; e tény pedig következménye amazok e részben kedvező történeti fejlődésének, a melynek nem volna szabad hátrányukra lenni. Az utóbb érintett tényezőknek statistikai adatokkal illustrálását az idő előrehaladott volta tekintetéből mellőzöm. Ha tehát az emiitett tiz városnak és kiváltságos ^helynek a képviselő - küldési jog-történelmi mnltjok jogczimén meghagyandó : Besztercze, Medgyes Segesvár, Szászsebes és Szászváros városok szintén történeti fejlődésük alapján mind azon feltételeknek birtokában vannak, a melyek őket egy képviselőnek önálló választására képesitik. Egyébiránt tényleg ezeií is külön választókerületeket képeztek, a mint ez felhozatott. Vagy talán épen rajok nézve kedvezménynek legyen tekintendő az, hogy ne legyenek kötelesek az országgyűlésen megjelenni, mint a hogy ez hajdanában, 1667-ben Deós városának a Compil. Const. IX. edictuma tanúsága szerint meg volt engedve? Vagy talán ezeknél és az egykori Szászföldből teremtett megyéknél az vétetett volna czélba, hogy az oly választó-kerületek, a melyekben nem magyar ajkú állampolgároknak kilátásuk van országos képviselőkké megválasztatni, a törvénygyártás mesterségével kevesbittessenek ? Vajon ebben rejlik a ministeri indokolásban hangsúlyozott azon intentio, hogy egy gyakorlatilag üdvös eredmény órettessék el? Nem akarom ezt a hatalom ez időbeni birtoklói komoly ezélzatának tartani; — mert benne nagy állambölcsességet nem látok, —- miért is további elemzések nélkül Önöknek igazságérzetéhez és pártatlanságához folyamodva, ezennel egy határozati javaslatot benyújtani bátorkodom; támogatásul még csak hivatkozva a mostani tisztejt belügyminister urnák 1874. Julius 3-án a XXXIII-ik t.-czikk általános tárgyalása alkalmával tett következő nyilatkozatára : „Mindig azt óhajtottam és fogom óhajtani mindig, hogy az ügyek vezetésénél az intelligentia minél jobban érvényesítse magát. ... Egyenesen helyesnek tartom, hogy oly helyeken, értem itt kiválólag a nagyobb városokat, hol az intelligentia tömörebben lakik: a képviselő-választásnál a számarányhoz képest nagyobb befolyás engedtessék."' (Élénk helyeslés.) Legvégid nem tehetem, hogy ne emlékeztessek Szent-Ágostonnak egy mondatára, a melyet valahol mint jeligét (mottó) olvastam: „Quid sünt regna sine justitia, nisi m&gna latrocinia." Elnök: A határozati javaslat, mely beadatott, fel fog olvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa) Utasittassék vissza ezen szakasz a közigazgatási bizottsághoz, hogy a választókerületek olyan beosztását hozza javaslatba, mely szerint Besztercze, Seges-