Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-233
233. országos ttlés április 28. 187?. 305 Módositvány beadja Hegyessy Márton. „Az 1876. évi XXXIII. törvén} 7 czikk által területükre nézve szabályozott törvényhatóságokban az országgyűlési képviselő választókerületek uj beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről 0 szóló 392. szám alatti törvényjavaslat 1. §-a a következőképen szövegeztessék. 1. §. „Az 1876. évi XXXIII. törvónyczikk folytán területükre nézve szabályozott megyékben a választókerületek száma következőleg állapittatik meg: A) megyei válaszlókerületek: 1. Egyesült Besztercze-Naszódmegyében 2, 2. Egyesült SzolnokDobokamegyében Szamos-Ujvár és Szék városokkal együtt 7, egyik választókerület székhelye SzamosUjvár a másiké szék 6, 3. Szilágymegyében 6, 4. Kolozsmegyében Kolozs várossal együt 5, egyik választókerület székhelye Kolozs. 5. Egyesült TordaAranyosmegyében 4, 6. Egyesült Maros-Tordamegyében 5, 7. Osikmegyében Csíkszereda várossal együtt 4, egyik választókerület székhelye Csíkszereda. 8. Udvarhelymegyében, Székely-Udvarhely és Oláhfalu városokkal együtt 5, egyik választókerület székhehe Székely-Udvarhely, a másiké Oláhfalu. 9. Kis-Küküllőmegyébeu Erzsébet várossal együtt 3, 10. Alsó-Fehérmegyében. Gyulafehérvár, Abrudbánya és Vízakna városokkal együtt 6, egyik választókerület székhelye Gyulafehérvár, a másiké Abrudbánya, a harmadiké Vízakna. 11. Hunyadmegyében Vajda-Hunyad és Hátszeg városokkal együtt 6, egyik választókerület szókhelye VajdaHunyad, a másiké Hátszeg. 12. Nagy-Küküllőmegyében 4, 13. Fogarasmegyében 2, 14. Szebcnmegyében 4, 16. Háromszékmegyében Sepsi-Szt.György, Kézdi-Vásárhely, Bereczk és Illyefalva városokkal együtt 7, egyik választókerület székhelye Sepsi-Szt-György, a másiké Kézdi-Vásárhely, a harmadiké Bereczk, a negyediké Illyefalva. 16. Brassóniegyében 2, 17. Jász-Nagy-Kun-Szolnokmcgyében 6. 18. Hevesmegyében 5, 19. PestPilis-Solt-Kis-Kunmegyében 11, 20. Hajdumegyében 3, 21. Szabolcsmegyóben f>. 22. Szepesmegyóben 6, 28. Torontálmegyében 10, 24. Aradmegyében 7, 25. Szathmármegyében 8. B) városi választókerületek: 1. Nagy-Szebenben 2, 2. Brassóban 2, 3. Jászberényben 1, 4. Egerben 1, 5. Gyöngyösön 1, 6. Czegiéden J. 7. Nagy-Körösön 1, 8. Félegyházán 1, 9. Halason 1, 10. Hajdu-Böszörményben 1, 11. Nyíregyházán 1, 12. Nagy-Becskereken 1. 13. Nagy-Kikindán 1. Az A) pont alatt mégnevezett megyék területén fekvő törvényhatósági joggal biró városok Arad, Kecskemét, Szathmár-Némethi, Debreczen, Kolosvár és Maros-Vásárhely képviseltetése azon kivétellel, hogy Maros-Vásárhely ezután csak egy képviselőt küidend, érintetlenül hagyatnak, BudaKÉPV.JL NAPLÓ 1875-78. X. IÖT£T. pest fővárosra nézve pedig külön törvény fog intézkedni. Pulay Kornél előadó: T. ház! Ezen indítvány csak ismétlése a Mocsáry képviselő ur által beadott határozati javaslatnak ós ennek sorsa már az átalános vitánál eldőlt. Részemről a bizottság nevében még ezen pontnál sem fogadhatom el a módositványt, miután a bizottság jelentése szerint csak a legnagyobb abnormitások megszüntetése czéloztatik, ezen határozati javaslat pedig mélyebben bevág a változtatásokba, nincs tekintettel a városok fejlődési culturalis hivatására, azok lakosai s választói számarányára, a melylyel az erdélyi városok a magyarországi városokkal szemben állanak. Ugyanazért kérem méltóztassanak ezen módosítást, a melynek sorsa már különben is eldőlt, mellőzni, és a §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni. Sebbel Károly: T. képviselőház! A választó-kerületeknek országszerte gyökeres rendezése tervezve nem lóvén, ez időben inkább csak egy közigazgatási vagy törvényhozási ideiglenes rendszabályról lehet szó, melynek czélja a múlt évben főleg az erdélyi részekben kikerekített megyéknek coordinálása a képviselő-választó-kerületek beosztása tekintetéből. E tekintetben a ministeri indokolás a népesség és választók számarányában szembeszökő legnagyobb anomáliáknak megszüntetését kívánja eszközölni, egyebekben pedig a történelmi fejlődést különösen szem előtt tartani, hogy a választásoknál gyakorlatilag üdvös eredményt lehessen elérni. Mivel főleg az erdélyi megyékbe — azoknak uj alakítása után is — részint a lelkek, részint a választók számában nagy különbségek fordulnak elő, melyek a múlt idő, a positiv törvények, a gazdászaíi, etnographiai és közmivelődési sajátságos viszonyokban gyökereznek, — szerintem — a jelenlegi czól tekintetében a leghelyesebb, mert legméltányosabb ós legigazságosabb lett volna az, hogy a választó-kerületek beosztásánál a történeti fejlődés kiválólag tekintetbe vétessék és ezen beosztás egyszersmind a területi nagyobbodás és apadás mérveihez képest is állapíttassák meg, minthogy a lakosok és választók számviszonyaiban bár minő combinátiók eseteiben kellő egyformaság helyre nem állitható. A rni pedig a történeti fejlődést illeti, ez alatt én nem csupán a históriai positiv jogot értem, a mely ősi idők óta tényleg gyakorlatban állott, hanem azon képviseleti igényeket is, a melyek egy vagy más közállománynak idők folytán érvényre jutott jelentősége nyomán ma már önként adják elő magukat, és a melyeket jogosan sem megnyirbálni, sem megtagadni nem kellene. Ezen szempontoknak a törvényjavaslat 1-ső §-a nézetem szerint egyfelől nem tesz eleget, másfelől az őükitüzte czélon túlterjed. 39
