Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-232

232. országos Illés április 27. 1877. 285 a t. házat, hogy a most fenforgó indítványt is tárgyalás alá venni és e czélból a közigazgatási bizottsághoz utasitani méltóztassék. (Atalános he­yeslés.) Elnök: Kívánja a t. ház, hogy azon indítvány, melyet most Molnár Antal képviselő ur indokolt, tárgyalás alá vétessék. (Helyeslés.) Ezen indítvány tárgyalás alá fog vétetni. Ugy hiszem, hogy ezen tárgyra nézve kimondandó egyúttal, hogy az a közigazgatási bizottsághoz utasittatik. (Helyeslés.) Ezen indítvány tehát a közigazgatási bizottsághoz utasittatik. Mocsáry Lajos képviselő ur fogja beterjesz­teni interpellatióját a Corvinák tárgyában. Mocsári Lajos: T. képviselőház! Ápril 21-én Remete Géza t. képviselőtársam egy interpellatiót intézett a Corvinák tárgyában a ministerelnök úr­hoz. A t. képviselő ur indítványának lényege az volt, hogy vajon gr. Andrássy Gyula közös kül­ügyminister ur közbelépésének tulajdonitható-e az, hogy a török császár ő Felségének küldötte, Tahir bey, nem hozta el a szultán ajándékát ide a fővá­rosba, hanem Bécsbe utasitotta ? Kérdezte továbbá, hogy mily tekintetek voltak azok, melyek gróf Andrássy Gyulát ezen közbelépésre, ezen eljárásra indították ? Kérdezte, hogy fog-e nehézség emel­tetni az iránt, hogy a szultán küldötte Tahir bey Budapestre lejöjjön és végül kérdezte, hogy mit szándékozik tenni a kormány ezen kérdésben. (Halljuk!) Azóta már ezen ügynek további fejleményei is bekövetkeztek. Megtörtént ugyanis az, a mire akkor csak kilátás volt, de a mi még akkor nem következett volt be. — hogy t. i. tényleg meglett akadályozva az, hogy a szultán küldötte és az általa küldött ajándék Budapestre jöjjenek. Továbbá megtörtént az is, hogy nemcsak hogy Magyar­ország fővárosában nem adatott át az ajándék, hanem magában Bécsben is a szultán küldötte semminemű hivatalos elfogadásban nem részesült s az ajándék átvétele nem történt meg egyátalán azon módon, mely ugy a küldő magas állásának, mint azon viszonynak, mely Török és Ausztria­Magyarország között ez idő szerint fenáll t. i. a barátsági viszonynak, valamint másrészről azon nagy becsnek, melyet a nemzet — ós méltán •— ezen ajándéknak tulajdonit, megfelelő lett volna. És jelenleg ugy áll a dolog, hogy azt sem tudjuk, hogy egyáltalában átvétettek-e ezen Corvinák; nem tudjuk, hol vannak ez idő szerint és egyátalában nem tudjuk, hogy mi fog velük ezután történni'? Ezek azon körülmények t. ház, melyekre bátor vagyok a ministerelnök úrtól, mintegy pótlólag á Remete képviselő ur interpellatiójához felvilágosítást kérni és hozzá kérdést intézni. Ez ügynek minden stádiuma kétségkívül igen nagy érdeket költött a nemzet keblében és nem lehet tagadni, hogy azok, mik ezen ügy körül tör­téntek, valódi felháborodást szültek, a mennyiben már eddig is megakadályoztatott a nemzet abban, hogy megülje azon örömünnepet, melyet a nemzet azon alkalommal, midőn régi diesősségének ma­radványait, bizonyítványait ismét a maga keblében láthatja s mint tulajdonát elfogadhatja, megkí­ván ülni. De továbbá t. ház, ezen ügy átalában szoros összefüggésben van egy, még nagyobb horderejű nagyobb fontosságú kérdéssel, azzal t. i. hogy átalában milyen állást kivan elfoglalni a monar­chia külügyi igazgatása szemben a, most megin­dult orosz-török háborúval ? Ezen politika iránt mindeddig teljes homályban hagyatott a nemzet. Hiába intéztettek ekkoráig e tekintetben a kor­mányhoz kérdések, mindeddig tökéletesen ho­mályban sötétben vagyunk, (Igaz! a szélső balol­dalról.) ugy, hogy másutt vagyunk kénytelenek keresni azon symptomákat, melyekből következtet­hetjük, hogy e tekintetben, mi várható. Es ha látjuk azokat, a mik ez alkalommal ide vonatko­zólag felmerültek, lehetetlen, hogy ezen symtomákat aggályosoknak ne tekintsük. Én azonban t. ház, mindezen dolgok további fejtegetésébe ez alkalommal nem kívánok bocsát­kozni, bevárom azon felvilágosításokat, melyeket előadandó kérdéseimre a ministerelnök úrtól re­mélek, s egyszerűen bátor vagyok hozzá ez alka­lommal a következő kérdéseket intézni. (Óvassa az interpellatiót.) Interpellatió a ministerelnökhöz.' 1. Miért nem történt meg a török császár ő Felsége által a magyar nemzetnek, illetőleg a budapesti egyetemnek küldött ajándéknak átvétele Budapesten '? 2. Miért nem történt meg általában ezen ajándéknak oly módon való átvétele, mely ugy a küldő magas állásának és az Ausztria-Magyaror­szág és Törökország közt fenálló barátsági viszony­nak, mint a küldemény nagy becsének megfelelt volna ? 3. Milyen lépéseket tett eddig és szándékozik tenni ezután ez ügyben a ministerium ? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kívánja a t. ház, hogy az interpel­latió felolvastassák. (Nem kívánjuk !) Az interpel­latió közöltetni fog a ministerelnök úrral. A mai ülésnek egyéb tárgya nem lévén, a holnap 10 órakor tartandó ülés tárgya lesz a kép­viselőház közigazgatási bizottságnak jelentése az 1876-ik XXXIII. törvényczikk által területükre nézve szabályozott törvényhatóságokban a választó­kerületek uj beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről.

Next

/
Thumbnails
Contents