Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-231
231. országos ülés április 25. lg? 1 !. 275 tekintve, hogy ezen törvénynek káros volta nem csupán Magyarországban, hanem a bécsi birodalmi tanácsban képviselt országokban és tartományokban is károsaknak ismertettek fel, mondja ki a ház határozatilag, hogy: az ország gyűlése egy 61 tagból álló bizottságot küld ki, mely revisió alá vévén az 1867. évi XII. és az ennek alapján alkotott törvényczikkeket terjesszen az országgyűlés elé apersonal unió alapján javaslatot a Magyarországot ós az ő Felsége többi országait és tartományait közösen érdeklő viszonyok mi módoni vezetésére nézve. Ezen bizottságba a főrendi ház 20, a képviviselőház 41 tagot választ. B. Kaas Ivor: Engedje meg a t. ház, hogy néhány rövid észrevétel megtételével igénybe vegyem becses türelmét Én részemről azon nézetben vagyok ugyan, hogy a kiegyezési tárgyalásoknak a jelen viszonyok közt való felvétele czélszerütlen, a mennyiben a keleti háború eshetőségei kényszerhelyzetet involválnak Magyarországra nézve és igy a t ház tanácskozásait nem folytathatná azon tárgyilagossággal és beható tanulmányozással, minőt ily törvényjavaslatok igényelnek, melyek az ország financiális és közgazdasági jövőjét 10 hosszú évre lekötik : mindazonáltal a szőnyegen levő határozati javaslatot elfogadom, elfogadom pedig két okból. Először azért, mert a mint ezen javaslatokban ki is van mondva, az 1867 : XII. t.-cz. 22. §-a egyenesen rendeli, hogy a quota-bizottságok 10 év múlva, tehát 1877-ben küldessenek ki. Ezen törvény kötelező erővel bírván, igen helyeslem azt, hogy a kormány a quota-bizottság kiküldését a többi kiegyezési javaslatok közül elsc sorban indítványozza. Annyival is inkább helyeslem a kormány ezen eljárását, mert a quota megállapítását tartom a kiegyezési kérdések között a legfontosabbnak és legelsőnek. Legelsőnek azért, mert a quota mennyisége lényegesen befolyásolja azon álláspontot, melyet én, és talán mások is a többi kiegyezési törvényjavaslatokkal szemben elfoglalni kénytelenek leszünk Ha a quota tekintetében sikerült az osztrák féllel oly megállapodásra jutni, mely kitünteti, hogy financiális helyzetünk javulni fog, a mint azt a kormány igérte : ez természetesen lényegesen módositná azon ítéletet, melyet ezen kiegyezési munkálatok fölött mondani fogunk. Ha pedig az ellenkezőről fogunk meggyőződni, akkor kénytelenek leszünk azt bevallani, hogy ezen kiegyezési munkálatok alapján a sulyegyent helyreatlitani teljes képtelenség. Ezek alapján óhajtom azt, hogy ezen quota-bizottság munkálatai minél előbb elkészüljenek, hogy a ház, midőn a többi javaslatok tárgyalására tér át, tudja: miért, mit szavaz meg, mert pl. oly súlyos terheket, mint a minők a szeszadókban a magyar termelésre róva vannak, megszavazni csakis azon esetben lehet a ház hajlandó, hogyha belátja, hogy azok elkerülhetlenül szükségesek. Ezt pedig a quotának, mely a közösügyi kiadások tetemes részét állapítja meg, mértéke szabja ki. Hogy azonban teljes megnyugvással fogadhassam el a kormány által előterjesztett ezen határozati javaslatot, két kérdést vagyok bátor intézni a ministerelnök úrhoz. Mind a kettő az 1867. törvények szellemének folyománya. Az egyik az : vajon gondoskodott és intózkedett-e a kormány arra nézve, hogy ezen kiküldendő bizottságok ülései Budapesten tartassanak"? Az 1867. törvény ugyanis felállítja a paritás elvét ós a 10 évi gyakorlat a delegatiókra nézve behozta rendszerül, hogy azok alternative egyszer Bécsben, egyszer Budapesten tartassanak. A quotabizottság ugyan nem delegatio; de a paritás elvéből és a törvény szelleméből következik, valamint a nemzetközi tárgyalásoknál szokásos reciprocitás követelménye, hogy ezen quota-bizottság, miután 10 év előtt Bécsben volt, ezúttal Budapesten tartsa üléseit. Ez az első kérdés. A második kérdés ennél tán fontosabb. Vonatkozik azon adatokra, melyek a quota megállapításánál szükségesek. Ugyanis nincs megmondva ezen határozati javaslatban, a mint a törvény 19. §-ában igen is áll, hogy „e két küldöttség az illető felelős ministeriumok befolyásával részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve " 1867-ben a két kormány az utolsó 10 évre vonatkozó minden adatot előterjesztett az adóképességre és adójövedelmekre vonatkozólag és ezen adatok alapján állapíttatott meg akkor a quota. Reménylem és hiszem, hogy most a t. kormány azon adatokkal, a melyek tán nemcsak pénzügyiek, hanem nemzetgazdaságiak is : készen van; mert ha nem volna készen, alig hívhatná össze a quota-bizottságot. Mert nézetem szerint sem azok, kik a quotabizottságba megválasztatnak, jó lelkiismerettel nem fogadhatják el a megbízást, sern pedig a t. ház nem szavazhatja meg a megállapodásokat: ha nincsenek arról biztosítva, hogy a két kormány gongoskodott arról, hogy a bizottság teljes lelkiismerettel járhasson el feladatában. Ha erre nézve megnyugtató választ kaptam, készséggel fogom a határozati javaslatot megszavazni. {Helyeslés a középen.) Simonyi Lajos: T. ház! Elfogadom a kormány előterjesztését, mely szerint országos küldöttség választassák, a két állam közti hozzájárulási arány megállapítása tárgyában. Elfogadom pedig azért, mert ez egy érvényben lévő, meg nem változtatott szentesitett törvényen alapszik. Ennek következtében meggvőződésem szerint ezen 35*
