Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-230

230. országos ülés április 24. 1877. *>g5 elhalasztásba beleegyezzék. De ha többen nyújt­ják át a nyilatkozatot : sokkal könnyebben képzel­hető, hogy ezek magokra veszik a felelősséget társaikkal szemben az újonnan előhozott okoknak engedni és a háznak ötödfélszáz tagját nem fárasz­tani fel oly ülésre, a melynek fölöslegességét ők magok belátják. (Helyeslés a középen.) T. ház! Mint minden szabály alkotásánál lehe­tetlen az, hogy ha a szabályban biztosíték akar lenni, hogy az bizonyos nehézséget, bizonyos fá­radságot, ne rójjon azokra, a kik a benne meg­állapított joggal élni akarnak. De valamely sza­bály értékét megítélni nézetem szerint abból kell, hogy vajon azon fontos érdekeknek, melyeket ki akar elégíteni, valóban egyenlő méltatásával készült-e ? Már most t. ház! engedjék meg, hogy azzal végez­zem be előadásomat, hogy ezen szabály két fontos ér­deket tartott szem előtt. Figyelembe vette azt, hogy húsz tagnak legyen alkalma, ha a közérdékben szükségesnek tartj házat összehivatni. De szem­előtt tartotta a ház iránt tartozó azon tekintetet is, hogy saját határozata ellenére a ház tagjai ide fáraszthatok csak akkor legyenek : ha erkölcsi biztosítékok vannak arra, hogy ez komoly meg­fontolt akarata s azon húsz embernek indokai leg­alább erkölcsi ellenőrzés alá kerülhetnek. Ezen indokokból ajánlom a t. háznak a bi­zottság véleményének elfogadását. (Helyeslés a kö­zépen.) Simonyi Ernő: T. náz ! Őszintén megvallom hogy igen régen hallottam oly okoskodást, mint a minőt most a t. bizottság előadója terjesztett a ház elé. Megvallom azt is, hogy bizonyos szem­pontból örömmel hallottam ezen okoskodást, mert ez azt mutatja, hogy azon betegség, melyben a magyar állam szenved, oly fokát éri el a crisis­nek, mely már a változás idejét hosszura halasz­tatni nem engedi. Mikor már ily okoskodásból indulva ki, fogad el a törvényhozás valamely ha­tározatot : akkor sokáig ezen állapot fentartható nem lesz. Én tehát azon meggyőződósben lévén, hogy minden betegségnek le kell futnia a maga pályáját, bizonyos tekintetben — habár sajnálko­zással is a kórjelenetek látása felett — mégis ör­vendek, hogy azt látom, hogy ezen kór krízisé­hez, végéhez közeledik. Azt mondja a bizottság t. előadója, hogy gyakorlatilag nem lehetetlen a gyűlés összehívása, hanem azt mondja, a jog gya­korlatát nem teszi kényelmessé. Méltóztassék meg­engedni : ez a polgári, politikai, egyéni jogok gya­korlatában egészen uj tan, hogy a jog gyakorlatát nem kell kényelmessé tenni. Ha valaki valaha ily tételt hallott és ha hallott a törvényhozási terem­ben, akkor minden lehetséges. 0 azonban abból indul ki, hogy nem teszi lehetetlenné és ezt bizonyítja azzal, hogy csak­KÉPV H. NAPLÓ 1875-78. X. KÖTET ugyan lehetetlen, — mint*Madarász t. barátom ma­gyarázta,— ha posta utján akar érintkezni az a húsz képviselő. Hanem ha az egyiknek az állampénz­tárból, az adózók zsebeiből összerakott pénzekből bőven meg van töltve a zsebe: az azután négyes fogatra vagy vasútra ül, akkor bejárhatja Tolnát, Baranyát s csakugyan órintkezhetik azzal a húsz emberrel, kevesebb mint 14 nap alatt Ez azon okos­kodás, melyet a bizottság t. előadója a képviselő­ház elébe terjeszt és ennek alapján kéri a t. házat, hogy szavazzon meg oly intézkedést, amely sze­rinte nem teszi lehetetlenné a czélt, melyet el­érni kivan. Hisz meglehet, hogy lesznek húszan, kik kí­vánják az összehívást, oly közel távolságban, hogy kocsin vagy vasúton meglehet járni a kellő utat ; az is meglehet, hogy nem lehet. Azonban az, hogy valaki kocsin mehessen: nem mindig áll lehetősé­gében. Lehetnek oly körülmények, midőn azt a legjobb szándékkal sem teheti valaki; de annál nagyobb baj neki az, hogy miért nincs neki pénze ? Hogya joggyakorlatot nem kell kényelmessé tenni: ez oly culturtheoria, melyhez hasonlót én életem­ben soha sem hallottam. Azt mondja az előadó ur, hogy ha mindenki otthon ül ós ott bevárja a postát és a postán felel: akkor elismeri az előadó ur, hogy lehetetlen lesz a jog gyakorlása. Szilágyi Dezső előadó: (közbeszól). Némely esetben. Simonyi Ernő: 'Engedelmet kérek, annyi bizonyos, hogy 14 nap alatt 20 postát menesz­teni és visszameneszteni nem lehet, mert egy nap alatt a posta meg nem fordul. Ha lehetetlenséget kívánunk : legalább ne tegyük ki a törvényhozást annak, hogy ily képtelenséget akár határozatban, akár törvényben kimondjon. Mondjuk ki egysze­rűen — a többségnek ez hatalmában áll — hogy gyűlés tartását csak az elnök a kormánynyal érint­kezésbe tevén magát, rendelheti el. (Élénk helyes­lés bal/elöl.) Hanem ne mondjuk ki azt, hogy megadjuk 20 tagnak a lehetőséget; de oly feltó­telekhez kötjük, melyek a kivitelt teljesen lehetet­lenné teszik. Vajon van-e ok arra, hogy ily megszorítás behozassák vagy sem '? arra nézve a t. háznak min­den egyes tagja önmagával számol, én részemről nem tudom, hogy volna. Jogok megszorítására, né­zetem szerint csak akkor volna a törvényhozás jogosítva, ha ezen jogok visszaélésekre, még pedig gyakoribb és nagyobb kellemetlenséget okozó visz­szaélésekre adtak alkalmat; mert azért, hogy valaki bizonyos joggal visszaél; még a többit e jogtól megfosztani nem lehet. A kérdés csak az : vannak, lehetnek-e lehetőségek arra, hogy az ország, a par­lamentalismus, az alkotmány érdekében szükséges összehívni a törvényhozást még akkor is, ha a kor­34

Next

/
Thumbnails
Contents