Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-223
210 983. orsaáfOi 5tl#§ máreelns 23. 1871. Véderő bizottság. Elnök: Szlávy József, jegyző: Márkus István. Könyvtári bizottság. Elnök: Tóth Kálmán, jegyző: Vécsey Tamás. Mentelmi bizottság. Elnök: Szathmáry Miklós, jegyző: Emmer Kornél. Számvizsgáló bizottság. Elnök: Földváry Mihály, jegyző: Hedry Ernő. Zárszámadási bizottság. Elnök : Prileszky Tádé, jegyző: Mihályi Péter. Közigazgatási bizottság. Elnök: Péchy Manó gr., jegyző: Pulay Kornél. Az alapok jogi természetét vizsgáló bizottság. Elnök: Bittó István, jegyző: Mihályi Péter. Gazdasági bizottság. Jegyző: Simó Lajos. Elnök: Tudomásiil szolgál. Egyéb előterjesztésem nincs. Ordódy Pál a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém benyújtani a pénzügyi bizottság jelentését a pénzügyminister ur azon törvényjavaslatát illetőleg, melyet az 1873. XXXIII. t.-czikk alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltásáról előterjesztett, valamint ezen jelentés csatolmányaként Lukács Béla pénzügyi bizottsági tag különvéleményét, a bizottság jelentése ellenében. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen irományok kinyomatását és annak idejében közvetlenül a házban tárgyalását elrendelni. Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni a bizottság azon javaslatát, hogy e törvényjavaslat az osztályok mellőzésével közvetlenül a házban tárgyaltassék ? (Elfogadjuk !) A t. ház elfogadni méltóztatik, hogy e törvényjavaslat közvetlen a házban tárgyaltassék. Mikor kívánja a t. ház tárgyalni a törvényjavaslatot? (Holnap! Mai) Irányi Dániel: Nem először történik ugyan, hogy a kormány úgyszólván az utolsó órában nyújt be törvényjavaslatokat, s azoknak mintegy gőzerővel való keresztülvitelét követeli a háztól. De azért, hogy a gyakorlat nem uj: véleményem szerént nem kevésbé hibás, helytelen és megrovást érdemlő; annál helytelenebb pedig, minél fontosabbak azon előterjesztések, melyek a ház asztalára tétetnek. Már pedig, hogy a szőnyegre kerülendő törvényjavaslat fontos, sőt igen nagy fontossággal bir : azt maga a t. pénzügyminister ur is elismerte tegnapi beszédében. Ily törvényjavaslatnak megfontolására, az azok feletti eszmecserére idő kívántatik, idő szükséges mindazoknak, kik feladatukat komolynak tekintik; kik nem készek megszavazni mindent, bármit kívánjon is a kormány; hanem figyelembe veszik az ország érdekét, és küldőik akaratát. (Helyeslés a szélső baloldalon. Felkiáltások a középen: Mi is \) De ha figyelembe veszszük továbbá azt, hogy ezen előterjesztés valóságos meglepés volt az egész házra, olyannyira, hogy arról még a sajtó utján sem volt alkalmunk előre értesülni és előre gondolkodni ; ha figyelembe veszszük azt, hogy maga a pénzügyi bizottság rögtón tegnap, alig néhány órával később, hogy az előterjesztés e házban megtörtént: kénytelen volt azt tárgyalás alá venni; ha figyelembe veszszük azt, hogy a pénzügyi bizottságnak jelentése csak az imént terjesztetett elő és nem tudom, mely órában fog velünk nyomtatásban közöltetni: valóban nem szerénytelen, uraim azon kivánság, hogy legalább 48 órát (Helyeslés.) méltóztassanak nekünk engedni arra, hogy feladatunkat komolyan megfontolva teljesíthessük. (Helyeslés.) Meglehet, e miatt egy nappal később fogunk eloszlani; de én azt gondolom, hogy kötelességünk nem azt tartja, hogy egy nappal előbb legyünk családi tűzhelyünknél; hanem azt, hogy amit, midőn megbízásunkat elvállaltuk :—igéretünket hiven és pontosan teljesítsük is. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselő ur méltóztatott megrovását kifejezni a fölött, hogy a kormány — a mint monda — az utolsó perczben nyújtotta be a törvényjavaslatot. A kormány benyújtotta a törvényjavaslatot akkor, midőn a körülmények annak benyújtását igényelték ; s azt gondolom, hogy csakugyan egyedül a kormány lehetett azon helyzetben, hogy ezt megítélje. Ez iránt a kormánynak jogát eltagadni csakugyan nem lehet. A mi a legutolsó időben való benyújtást illeti, ez iránt a vádat a képviselő ur részéről nem értem ; mert utoljára is semmi bizonyos napra a ház nincs elnapolva, sem a képviselők mandátuma legközelebb le nem telik, tehát a legutolsó időben való benyújtásról szó nem lehet. A kormány a maga részéről óhajtja a mennél előbb való tárgyalást, tekintettel a ház t. tagjaira is, a mi bizonynyal oly méltányossági tekintet, a mely ellen mindaddig, mig a kötelesség teljesítésével ellenkezésbe nem jön, szót senki sem emelhet. A kérdés, mely szőnyegen van, fontos; ebben igaza van a t. képviselő urnák ; de a mily fontos, meggyőződésem szerint épen olyan egyszerű, ugy hogy az elhatározásra valami hosszú időre szükség bizonynyal nincs, s én legalább meg vagyok arról győződve, hogy a t. képviselő ur már tegnap, midőn a törvényjavaslatot hallotta, tudta, hogy nem fogja azt megszavazni s nem fogja azt megszavazni holnap sem és holnapután sem. (Derültség a középen.'} Azonban én magam részéről is, miután felszólalás történt, arra kérem a t. házat, hogy ne
