Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-219

219. országos ülés márczlns 17. 1877. 191 bizottság t. előadója, hangsúlyozta azt a vádat, hogy Nagyküküllőmegye megfosztatott tiszviselőválasztási jogától. Már kérem, lia az idevágó törvényeket figyelmére méltatta volna a képviselő ur: akkor ezen váddal nem állott volna elő ; mert ugy Nagyküküllőmegyóben, mint a területi szabályozás alá esett összes megyékben a tisztválasztás ideje elérkezik akkor, midőn az átalánosan az egész országban 1870 : XLII. t. ez. értelmében elérkezik; addig tehát tisztválasztási jogától megfosztani nern is lehetett, mert azon jog addig a törvények értelmében nem is létezett. Ez az egyik, a mit megjegyezni kívántam. A másik az, hogy azt mondja a képviselő ur, hogy a Wenekheim-féle rendelet sohasem volt érvényben a Királyföldön. Az 1868-iki törvény már idézett szakasza a belögyministert egy rendelet kiadására feljogosította. A rendelet kiadatott s nekem, aki azt tartom, hogy törvényen nyugvó rendeletnek végre is kell hajtatnia: nem lehet más álláspontot elfoglalnom és mást elismernem, mint a mi a törvény alapján kiadott rendeletnek megfelel. És tökéletesen igaza van a képviselő uraknak, kik ellenem minden alkalommal panaszt emelnek: mert az, hogy a törvény alapján kiadott rendelet évekig végrehajtatlan maradjon, a míg én leszek belügyminister, nem fog sikerülni. (Helyeslés a középen.) No mi történt hát ? A szeptember 4-iki ülésen — azt mondja a képviselő ur, — nem lehetett a tisztikart kijelölni. Én megvallom, s ezt teljes komolysággal mondom, annyira meg vagyok győződve épen a volt királyi föld lakos ügyességéről, hogy azt, hogy ott nem lehetett volna, a mi minden más, újra rendezett törvényhatóságban lehetett: elhinni képes nem vagyok ; már pedig a törvény értelmében tisztség folytatására hivatott egyének kijelölése minden más újra alakult törvényhatóságban megtörtént. De a tisztelt urak Nagyküküllőben ezt nem tették meg, s azt mondták: majd 21-éu fognak ez iránt intézkedni. A régi tisztviselők jogköre és kötelezettsége épen az előttem szólott képviselő ur áltál-felolvasottak alapján lejárt akkor, midőn eljött az idő. hogy a 19-dik ós 20-dik §. értelmében intézkedés történjék Ha már most elmulasztotta Nagyküköllőmegye közgyűlése intézkedni: a közigazgatás érdekében okvetlenül kötelesség volt ideiglenesen a, főispán utján az intézkedést megtétetni, mert az administratiónak semmiféle közgyűlési tévesztés, vagy nem akarás folytán fenakadni nem szabad. Ez az, a mit feleltem arra. hogy miért kellett 4-dike után helyettesíteni a főispánnak. Még egy kórdós vitattatott meg itt; lényegileg megfelelt reá a t. előadó ur, ós én csak pár szóval érintem. Ez a volt királyföldi tisztviselők, vagy hivatalnokok ós a választott tisztviselők viszonya. Es itt a képviselő urak mintegy ellentmond akarnak rámutatni, hogy hiszen a minister rendeletében fel voltak említve nemcsak a fejérmegyei, de a volt királyföldi tisztviselők is. Igaz ; de nem is arról van itt a szó. hogy a volt királyföldi tisztviselő ne lehessen még a helyettesítés ideje alatt is tisztviselő ; hanem csak arról volt a szó, hogy átalában ha több van egy helyen, mint kell: a törvény értelmében melyik igényelheti magának azt a jogot, melyet a törvény ád. Kifejtette — szerintem — igen alaposan a kervenyi bizottsági, előadója,)jogy ezen előny az 1870: XLI. t.-cz. értelmében okvetlenül a választott tisztviselőt illette, miután a másik rósz tisztviselőinek ebbeli jogosultsága a rendezés bevégeztóvel a törvény értelmében megszűnt. Pedig akármit mondjanak a most kihirdetett törvényre a t. képviselő urak : az a rendezés az 187(5. XXXIII. t.cz. által törvényhozásilag befejeztetett; mert azon törvény, mely tegnap kihirdettetett: nem vonatkozott, nem is vonatkozhatott egyébre, mint a területeknek végleges beigtatására, még pedig mily fokig, mily irányban ? Csak azon fokig, a melyre az 1876 : XXXIII. t.-cz. feljogosította a belügyrninistert, hogy egyes községeknek ide vagy oda tétele iránt intézkedjék. Maga tehát az egész szervezés, az egész rendezés kérdése ez által egyátalán érdekelve nem volt. Nem akarom a t. házat tovább fárasztani, csak azt kívánom még megjegyezni, hogy ón annak, hogy e dolognak bővebb tárgyalása, vagy felvilágosítása kivántassék, ez esetben szükségét nem látom azért; mert, mint méltóztattak róla meggyőződni, a kérvényi bizottság is fontosságot helyezvén ezen ügyre, az összes ide vonatkozó iratokat és eljárását referáltatta magának s az ügynek teljes ismerete után alkotott véleményt nemcsak, de előadója által az ügynek egész állását a mai ülésben felderítette ugy, hogy azt gondolom, mindenkinek módja van az eljárás felett határozni. {Helyeslés a középen.) Magam részéről tehát kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. {Helyeslés a középen.) Elnök: Fel fog mindenekelőtt olvastatni a kérvényi bizottság véleménye, és a Zay képviselő ur által beadott indítvány. Gulner Gyula jegyző (olvassa a bizottsági véleményt és Zay Adolf ur indítványát.) Elnök: Mindenekelőtt Zay Adolf képviselő ur inditvánvát fogom a szavazásra kitűzni. Kérem azokat, kik ez indítványt elfogadják, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem