Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-219

188 219. országos ülés márezlus 17. 1877. márczius 28-án ki is adatott és II. fejezetének 23. §-ában a tisztviselőkről ez mondatik: „23-dik §. A községi, széki és kerületi képviseletek, mindjárt megalakulásuk után, az illető tisztviselőket azonban csak azon időtartamra, mig a törvényhozás utjáni végleges szervezés bekövetkezik, megválasztják. A tisztviselők minősége és létszáma az eddigi marad." Továbbá a 80-dik §.: A belügyministerhez megerősítés végett a székek és kerületek megválasztott politikai főtisztviselői feljelentendők. A kérvényi bizottság figyelmét nem kerülte el azon körülmény, hogy a volt királyföldi tisztviselők mily alapon nyertek, úgy ekkor, mint előbb alkalmazást. Tudomással birt a bizottság azon körülményről, hogy némely királyföldi tisztviselők életfogytig alkalmaztattak, és a királyföldön fenállott speciális viszonyok folytán támasztanak igényt életfogytig való alkalmazásra. Ezzel szemben azonban az 1876! XXXIII. t.-cz. 20-dik §-a, nem különben az emiitett belügyministeri szabályzat 33. §-a igen világosan rendelkezik, ezeket mondván : „33. §. Azon, a fenebbi határozmányok értelmében eszközlendő uj választásoknál kimaradt tisztviselők, kik egész életök tartamára lettek alkalmazva, s kiknek állomásai eddigelé rendes újraválasztás alá nem estek: az 1848. évi XXXIII. t.-cz. által megállapított elbánásban részesitendők, az illető helybeli majorsági pénztár terhére." Feltéve, de meg nem engedve, hogy a volt királyföldi tisztviselők parificálhatók a volt megyei tisztviselőkkel: akkor is a 20. §, folytán egészen világos az ő helyzetök. A 20 §. ugyanis ezt mondja: „Ha ezen intézkedések következtében, vagy az uj választásoknál oly tisztviselő marad ki hivatalából, kinek hivatala állandó volt, vagy kinek azon törvényhatóságban, melyhez eddig tartozott, az ott fenállott szabály vagy gyakorlat szerint, nyugdíjra volt igénye: az önhibáján kivüli hivatalvesztés folytán felmerülő, avagy a nyugdíj iránti igényét az előbbi törvényhatóság különleges jövedelmére érvényesítheti. Az ily igények fölött, a szóban levő különleges jövedelmek birtokosainak meghallgatásával, első sorban a újonnan alakult törvényhatóság közgyűlése határoz. Ezen határozat 15 nap alatt a belügyministerhez folebbezhető, ki annak folytán 40 nap alatt végérvényesen dönt." Ez lenne a törvényes szempont; de ez fel; sem vettetett. Azt nem kívánhatják a volt tisztviselők, hogy őket életfogytiglan alkalmazzák, nem kívánhatják : mert előttük áll a törvénynek azon I rendelkezése, mely az 1876. 12. törvényczikkben I nyer kifejezést. Ezen törvény 1. §-a ezt mondja. „A törvényhatóságok területének szabályozásánál, melyről külön törvény fog intézkedni. 1. §. A törvényhatósági területek szabályozásánál, a melyről külön törvény fog intézkedni, a Királyföld és vele szomszédos területek ugyanazon tekintetek alá esnek. A terület-szabályozás után a Királyföldre nézve eddig fenállott különbségek a közigazgatás körében megszűnnek. Világos tehát, hogy ezen különleges szervezés, ezen külön alakulás és a volt királyföldi tisztviselőknek ezen speciális helyzete, bármiként alakult is annak idején: tovább nem tarthatott, mint a kikerekitési törvény életbe lépéséig. E törvény életbe lépése által megszűnt a Királyföld sajátságos közigazgatási szervezete és megszűnt a Királyföldi tisztviselők mandátuma. Ily helyzetben, miután Nagy-Küküllőmegye két különböző elemből alakult, t. i. Felső-Fehérmegye jó részéből, — Segesvár, Kőhalom, Nagy-Sínk és Medgyes volt királyföldiszékből ; — a tiszti kar alakítás tekintetében szemben állottak a volt Felső-Fehérmegyei ós a volt 4 szász-székbeli tisztviselők, a főispán és illetőleg a belügyminister rendelkezése által a kikerekitési törvény 19. §-ában biztositott azon kedvezmény, melyszerint a volt megyei tisztviselők hivatalaikban maradnak, a volt 1870: 42. törvónyczikk értelmében a legközelebb megejtendő átalános tisztújításig, természetesen ós törvényszerüleg másra nem alkalmaztathatott, mint a volt megyei tisztviselőkre. Ugyanis a hivatalban maradhatást, azt t. i. hogy egy választott megyei tisztviselő 6 évre tarthatja meg hivatalát: a képviselő ur sem vitatja; — ele ez a magyarországi megyerendezési törvény szerint a volt királyföldi tisztviselőknek nem biztosította, nem biztosíthatta, mert az 1870: 42. törvónyczikk, sohasem a Királyföldre, sem az ott alkalmazott tisztviselőkre érvénynyel nem birt, és ha ez azokra nem alkalmaztathatott: vajon az ezen alapuló kedvezmény hogyan terjedhetne ki akár a Királyföldre, akár annak volt tisztviselőire ? Ha az 1870: XLII. törvónyczikk 6 évre rendeli választatni a megyei tisztviselőket és a kikerekitési törvény 19. §-a e kedvezményt az illető tisztviselőknek: fentartatni kívánja : azt hiszem, ezt joggal csakis az ezen törvény alapján megválasztott megyei tisztviselők, nem pedig a volt Királyföldi tisztviselők, kik soha mandátumot ezen törvény értelmében nem nyertek, vehetik igénybe. Ez volt oka, hogy az 1870: 42. törvónyczikk által biztositott 6 évi hivatalban maradás, de különösen az 1873: 19. §. azon rendelkezése, hogy a régi megyei tisztviselők az uj megyében is megmaradnak, s csak az esetben, ha ezeknek száma a szükséges létszámot túlhaladná: tekintetnének a fiatalabbak lemondottaknak.