Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-219

186 219, országos Illés márczius 17. 1877. ról tájékozza magát akkor, mikor már készült álmodni a bécsi alkudozások fényes vívmányairól. Ép oly kevéssé áll a ministeri és bizottsági érvelés második positiója, hogy a Királyföld végleges szervezése már a múlt 1876. évi szeptember havában bekövetkezett volna. Hiszen csak tegnap, tehát 1877. évi márczius 16-án a házban ki lett hirdetve a némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének törvénybe iktatásáról szóló törvényczikk. Ezenkívül maga az 1876. XXXIII. t.-cz. III. fejezetének minden szakaszából kitűnik egész világosan: hogy az újonnan alakult törvényhatóságok egész szervezése addig csak az ideiglenesség jellegével bír: inig az 1870. évi XLII. t.-czikkben előirt átalános tisztújítás meg nem történt. Hogy mikor be fog következni ezen tisztújítás a volt Királyföldön is, mikor megszűnik nálunk valahára a provisoriurn, és vajon akkor talán a törvényhatóságaink tisztválasztási jogát kegyeskedik-e elismerni a t. belügyminister ur, vagy minő taktikával hajlandó e jogot akkor is illusoriussá tenni: ezt megvallom, még nem tudom; de nagyon megköszönném az igen t. minister urnák, ha nekem ez iránt egy kis tájékozást adni szíveskednék. A fel hozottaknál fogva, t. ház, ha a ministeri és bizottsági érvelésnek első tétele ugy állna is a mint nem áll, ha a volt királyföldi tisztviselők valóban a b. Wenckheim-féle ideiglenes szabályzat alapján, és csak a Királyföld végleges szervezéséig lettek volna is alkalmazva: még is elesnék az egész érvelés már azért is, mert nem átl az altétele sem, mert ezen „a törvényhozás utjáni végleges szervezés" 1876. évi szeptember 23-án semmiképen nem volt befejezve, sőt még mai napon befejezve nincs. A királyföldi tisztviselők pedig, a mint említem, nem a b. Wenckheim-féle szabályzatnak soha életbe nem lépett II. része alapján lettek alkalmazva, hanem a királyföld akkor még teljes érvényben álló régi municipalis joga szerint az itten kérdéses cardinalis állomásokra élethosszig lettek választva. Egy élettartamára választott tisztviselő pedig, ugyhiszem, ceteris paribus bátran versenyezhetne a csak 6 évre választott tisztviselőkkel. Ebben a véleményben — ugy látszik — maga a belügyminister ur is volt, a mennyiben azon névsorba, melyet N.-Küküllőmegyének a tisztviselőválasztás alapjául átküldött, az illető királyföldi tisztviselők is be lettek foglalva minden megkülönböztetés nélkül. Későbben pedig ezen véleményét, ugy látszik, megváltoztatta a t. belügyminister ur, és kizárta a volt királyföldi tisztviselőket a versenyből. Hogy ezen intézkedését a törvény és a fenálló jogviszonyokból nem lehet indokolni, hogy egyenesen törvényellenes, azt, ugyhiszem, a fenebbiekben eléggé bebizonyitottam. Ugyan miből indokolható tehát a minister ezen eljárása?! Talán csak közegei tapintatlanságából?! Eszembe jut itten Csernatony Lajosnak egy emlékezetes szava, melyet a kikerekitési vita alkalmával múlt évi június 7-én e házban mondott. Akkor Brassó vidéke a Háromszékbe való beolvasztását kérte volt egy pár székelyföldi képviselő. Ezekkel szembe akkor azt mondta volt Csernatony Lajos, hogy azok, a kiknek ez nem tetszenék, azt mondhatnák : „íme mikor a Királyföld előjogait megszüntették, akkor azt mondták, hogy nem despoták; de most kiüti magát a szeg a zsákból, itt a persecutor politika." És ezen „persecutor politikától" intette a t. házat Csernatony Lajos, a ki tudvalevőleg nem épen a szászok barátja. Én nem tehetek róla, ha látom, hogy NagyKüküllő megye közönségének elkoboztatik a tisztválasztás tőrvényadta joga, és hogy az ottani volt királyföldi tisztviselők alaptalan ürügyek alatt kizáratnak a megyei hivatalok iránti versenyből : eszembe jut ezen Csernatony Lajos által annyira kárhoztatott „persecutor politika. — Engedjék reménylenem, hogy a t. ház több törvénytisztelettel, több jogérzülettel és politikai tapintattal bír, mintsem hogy ily politikában osztozhatnék. Én távol vagyok attól, követelni, hogy a t. ház ezen igénytelen előadásom alapján már bírálja és ítélje meg a t. belügyminister ur eljárását; de annyit mégis méltányosan kívánhatni vélek, hogy a t. ház szerezze meg magának az ezen ügy alapos bírálására szükséges összes adatokat és irományokat, ós ezek birtokában ós az ügy teljes ismeretében mondja ki Ítéletét. Ennélfogva bátor vagyok azon inditmványt tenni „a kérvényi bizottság 3323. számú véleményének mellőzésével határozza el a t. ház, hogy Nagy-Küküllő megye 3323. ikt. számú panaszos kérvénye utasíttassák a belügyministerhez mielőbbi jelentéstétel végett." T. ház! Ajánlom indítványomat a t. ház igazságérzületébe. Elnök: Fel fog olvastatni a beadott indítvány. Gulner Gyula jegyző (újra fel olvassza Zay Adolf indítványát.) Indítvány! beadja Zay Adolf. A kérvényi bizottság 3323. szám alatt foglalt véleménye mellőzésével határozza el a ház, hogy Nagy-Küküllő megye közönségének 3323. számú kérvénye utasittatik a belügyministerhez mielőbbi jelentéstétel végett. Szivák Imre előadó: T. ház! Miután a határozati javaslatot beterjesztő képviselő ur többek közt a kérvényi bizottság ellen azon vádat is emelte, hogy nem járt el eléggé behatólag ezen kérvény előiratainak és az arra vonatkozó belügy' ministeri leiratnak megvizsgálásánál, hogy eljá-