Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-219
184 219. országos ülés márczius 17. 1877. egyszersmind a t. ház jóváhagyásával a számvizsgáló bizottságnak fog kiadatni. Ez alkalommal beterjesztem jelentésemet az 1875. évi augusztus 28-ára összehívott országgyűlés második ülésszakáról. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést felolvasottnak venni, A jelentés ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni, és az irományok gyűjteményébe fel fog vétetni. Következik az indítvány és interpellatióskönyv felolvasása. Orbán Balázs jegyző: Sem interpellatió, sem indítvány ez alkalommal bejegyezve nincs. Elnök: Következik a kérvények XXXIV. sorjegyzékónek tárgyalása. Szivák Imre előadó: (Olvassa a kérvényi bizottság XXXIV. sorjegyzékében, az 1. sorszám alatti kérvényre a bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa továbbá 2. sorszám alatt NagyküküUömegye közönségének kérvényére, melyben annak, hogy a 'megye ideiglenes tiszti karának megalakítása tárgyában a belügyminister nem a törvénynek megfelelöleg járt el, a bizottság véleményét:) Tekintettel arra, hogy NagyküküUömegye közönsége 1866. évi szept. 4-iki közgyűlésén a tisztikar helvcttesités utjáni megalakítására vonatkozó jogát nem gyakorolta, sőt a tisztikar megalakítása iránt egyelőre épen nem intézkedvén, s a közigazgatásügy menetének folytonossága és rendszeres ellátásáról egyátalában nem gondoskodván, e miatt a főispán és illetőleg a belügyministernék ez irányban a helyettesítés utján intézkedni okvetlenül kellett; ide vonatkozólag azonban tekintette] arra, hogy a régi megyei, s volt királyföldi részekből vegyesen alakított uj törvényhatóságokban, azon volt királyföldi tisztviselők, kik ebbeli megbízatásukat nem az 1870 : XLII. törvényezikk értelmébeni választás utján 6 évre, hanem az 1868 : XLIII. törvényezikk 10. §-a, s az ennek alapján kibocsátott 1869. márczius 25-iki belügyministeri ideiglenes szabályzat 23-ik szakasza értelmében csak is a Királyföld végleges rendezései nyerték, az 1870 : XLII. törvényezikk értelmében 6 évre választott megyei tisztviselőkkel párhuzamba nem helyezhetők, ós igy az 1876. XXXIII. törvényezikk 19. §-ában kimondott hivatalbani maradás kedvezmény, csak ezen volt megyei — ellenben a volt királyföldi tisztviselőket épen nem — illetheti: a belügyminister ez ügybeni eljárása teljesen a törvényben gyökerezőnek találtatván: törvényhozási intézkedésére semmi ok és szükség fen nem forog, s ebből folyólag, NagyküküUömegye felterjesztése visszavehetés czéljából a ház irodájába letétetni véleményeztetik. Zay Adolf: Mielőtt a kérvényi bizottság ezen véleményéhez hozzászoknék, bátor vagyok a t. házat fölkérni a tárgy fontosságánál fogva, méltóztassék a kérdéses kérvény felolvastatását elrendelni. Gulner Gyula jegyző: (Felolvassa NagyküküUömegye közönségének kérvényét). Zay Adolf: T. ház! Nagy Küküllőmegye közönsége, a mint méltóztattak hallani, — vagy inkább nem méltóztattak hallani, — a belügyminister ellen panaszt emelt két okból: először, mert a belügyminister a megyei tisztikart főispáni helyettesítés utján töltetvén be, elvonta a törvényhatóságtól a tisztiválasztás törvényadta jogát; másodszor: mert azon tisztviselőket, melyek a fennállott Segesvár, Megyés, N.-Sink és Kőhalom székek, tehát ujon alakult N.-Küküllőmegye több mind négyötödrésze közigazgatásának élén álltak: az 1876. évi XXXIII. t.-cz. 19. §. rendelkezésen kívül helyezte, a menynyiben kijelentette, hogy ezen volt királyföldi tisztviselők az eddigi megyei tisztviselőkkel nem helyezhetők párhuzamba, az ujon alakult törvényhatóság hivatalai betöltésénél. Midőn e súlyos panaszok megbirálására felhívnám a t. házat, engedjék reménylenem, hogy legalább e tisztelt házban nem létezik senki, a ki a volt kir. földnek területeit a törvények oltalmán kívül akarná helyezni; engedjék reménylenem, hogy egy nem magyarajku törvényhatóságnak jogai védelmében is a törvényre szabad hivatkoznom. A törvény pedig a megyei hivatalok betöltését illetőleg az 1876. évi XXXIII. t.-cz.-ben azt rendeli, hogy az uj megyékben az 1870. XLII, t-cz. értelmében megtartandó általános tisztújításig is a közgyűlés, ámbár bizonyos korlátok mellett, de mégis választás utján töltse be a hivatalokat. A törvény ezen rendelkezésével egyetértőleg a belügyminister 37031. számú rendeletében N.-Kükülőmegye közönségének meghagyta volt: „miszerint a többször idézett 1876. évi XXXIII. t.-cz. 19. §. értelmében állapítja meg, hogy kikből fog állani az uj törvényhozás tisztikara stb. 1 ' A helyettesítés utján való betöltést pedig a belügyminister ur is ezen rendeletében az 1876. XXXIII. 19. §. 2-ik bekezdésénél fogva csakis azon esetre szorította volt meg: ha törvényhatósága területén a tisztviselők kellő számmal nem lennének, vagy a tisztviselők valamelyike lakását az uj megye területére átteni nem akarná." Mindamellett mégis elvonta a közgyűléstől ezen választási jogot a minister ur, és főispányi helyettesítés utján töltette be a N-Küküllőmegyei tiszti állomásokat, anélkül, hogy az idézett 19. §-ban megállapított eset fentforogna: a minister ur tehát megszegte a törvényt, megszegte saját rendeletét is. A kérvén) i bizottság pétiig helyesli a minister eljárását, és az elrendelt helyettesítést nem az irányadó fentidézett 19. §. hanem azáltal igyekszik indgkolni, vagy jobban mondva mentegetni: mert
