Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-183

183. országos ülés deczetnber 7. 1876. 75 hasonló értelmesség és szakképzettséggel dolgoztassák föl mint a külföldön s ez épen az ipari szakoktatás eredménye. Belátom, hogy jelenleg nincs annyi pénzünk, a mennyi e ozólra szükséges lenne; de szabad legyen visszatérnem azon princípiumra, melyet pár nappal ezelőtt hangoztattam, hogy helyesen csak akkor teszünk: ha lehetőleg tervszerüleg járunk el, ha a pénzerőben is a legszükségesebbekre szorítkozunk s azt a kellő szakértelemmel és czélszerüséggel használjuk fel. (Helyeslés.) Az általam előbb fölhozott intézkedések nyomán az ipari szakoktatásnak két lényeges ága fejlett ki, az egyik Francziaországban, a másik Belgiumban és a würtembergi kormány egy kitűnő férfiút Steinveist küldte ki vagy 10 évvel ezelőtt az ipari szakoktatás tanulmányozására; Steinveis inkább a belgiumi rendszert fogadván el, tehát combinálván az oktatás többi ágával, az ipari szakoktatást kezébe ^ette és ma is vezeti Würtembergben az iparoktatást, mely mint tudva van, ott a legjobban van rendezve és hogy az utóbbi 10 év alatt minő eredményt mutatott fel, mindenki tudja, a ki Würtembergben megfordult. Hasonlóképen kell eljárnunk nekünk is. Már korábban többen kifejeztük itt e házban azon óhajtást és a pénzügyi bizottság is több alkalommal hangsúlyozta azon eszmét, hogy a közoktatás különböző ágai egy kézben összpontosittassanak; hogy az ipari, kereskedelmi és a többi szakoktatás a közoktatás többi ágaival egy és ugyanazon ministerium ressortjába tétessék be. Ha ez megtörténik s ha tervszerüleg járunk el: akkor majd lehetend gazdálkodni a tanerőkben, az intézetek felállításában; lehet eombinálni a közoktatás különböző ágait; inig most külön-külön helyekre, külön épületekkel, külön erőkkel vagy pénzzel kell felállítani az intézeteket. Ez okból vagyok én bátor hozzájárulni Ráth Károly t. képviselőtársam sürgetéséhez és a háznak és a kormánynak figyelmébe ajánlom a pénzügyi bizottság által többször hangsúlyozott eszmét. Elismerem, van sok dolog a közoktatás terén, a mi nehézségekbe ütközik, nagy akadály a pénzhiány; de hogy a közoktatás különböző ágainak egy kézbe összpontosítása és ez ágaknak tervszerű berendezése minő akadályokba ütközik: azt belátni képes nem vagyok. Mihelyt ezen eszmének helyes voltát elismerjük, csak akarni kell és megvalósíthatjuk. A másik, a mit a képviselő ur említeni méltóztatott : az, hogy a ministeriumnak a pénzügyi bizottság jelentésében említett terve abból áll, hogy a kassai gazdászati iskolán felül még egy ily iskola állittassék fel. Bocsánatot kérek, de nem ez van a pénzügyi bizottság jelentésében; hanem az, hogy az ipari egész szakoktatás rendeztessék és nem csak egy másik hasonló intézet felállittassék. Itt pedig azon lényeges különbség van a kettő közt, még ha a két intézet elég volna is az országnak, a miről azonban szó sem lehet, hogy a kassai gépészeti iskola úgynevezett technikus ipariskola ; mig nekünk kézmüipariskolákra van szükségünk s csak azután jön még egy harmadik ág, a melyet fájdalom gyakran összetévesztenek — a házi ipar. A házi iparral magát a szakszerű ipart nem fejlesztjük, a mennyiben amaz, a házi ipar tudniillik mellékfoglalkozása oly embernek, kinek metierje nem az ipar. De ha az ipart akarjuk fejleszteni: külön szakoktatási kell berendezni mindkét elébb emiitett irányban. Ezért azon kérelemmel vagyok bátor a minister úrhoz járulni, hogy ugy, a hogy ón értelmezem a pénzügyi bizottság ide vonatkozó pontját, az összes ipari szakoktatásnak — nem csak pénzt kérve reá — tervszerű rendezéséről méltóztassék mennél előbb javaslatot előterjeszteni. {Élénk helyeslés.) Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: Tökéletesen igaza van Ráth Károly t. képviselő urnák, hogy nagy érdekeket phrasisokkal nem lehet előmozdítani és megoldani. Ugyanazon nézetben vagyok én is és nem is szoktam nagy kérdésekben phrasisokat használni. Abban is tökéletesen egyetértek vele és Molnár Aladár képviselő úrral, hogy az ipari oktatás nagyon fontos. Nálunk ezen oktatás még gyermekkorát éli. Annak, hogy még rendszeresítve nincs, és hogy e téren nem történt több: sok okai vannak, ós nem csupán az, hogy ezen ügy eddig két minister ressortjába tartozott, bár ezt magam is hibának tartom. Minthogy azonban ezen ügy most a közoktatási ministeriumhoz fog áttétetni: hiszem, hogy a mennyiben maga a ministerium ezen ügyet előmozdíthatja és javaslatokat és terveket készíttethet, az elő is fog mozdittatni. Arról is biztosithatom a t. házat, hogy e tekintetben részemről mulasztás nem lesz. Ha azonban azt akarjuk, hogy az, a mit a ministerium tervez, irott malaszt ne maradjon: szükséges, hogy a t. ház a maga idején a kiadásokat is megszavazza. {Helyeslés.) Tapasztaltuk ugyanis gyakran, hogy elvben valamit helyesnek tartanak sokan ós midőn a kivitelre kerül a dolog, azaz meg kell szavazni a költségeket: nincs rá hajlandóság. Nem tulajdonitok rendkívül nagy fontosságot a kassai gépészeti iskolának; de annyi kétségtelen, hogy bizonyos haszna mégis van s méltóztassanak a tavalyi költségvetési vitára emlékezni, minő harczba került: mig a ház a költségeket megszavazta ! Hogy az ipartanitás az ipar emelésének egyik feltótele, az kétséget nem szenved; hanem én ugy látom, mert én is körülnéztem kissé a világban, hogy nagyobbára mindenütt az ipartanitás ós az ipariskolák felállítása a már meglevő iparnak következése volt. Mind Francziaországban, mind Angliában nagy ipar létezett, mielőtt a rendszeres ipart tanító iskolák létesit10*