Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-202

§94 -i!02 országos ülés január 26. 1877. génységóben nem volnék képes az igazságügy­minister urat tájékozni, ha netalán engem hivna fel: kérem, hogy Bemete képviselő ur segítsen ki engem és ő mutassa fel nekem e szakaszt. Azt tudom, hogy váltóknál kamat nem jár, és azon nézetben vagyok, hogy ezt a kereskedelmi kamara is tudja. De egyre nézve meg én leszek bátor Remete képviselő urat figyelmeztetni, s ez az, hogy „lei posterior derogat priori". Minthogy a váltó-törvény előbb hozatott és a kereskedelmi törvény még elébb, azon időben, mikor nem volt uzsora-törvény, most pedig a kamatra vonatkozó­lag korlátoló intézkedések hozatnak, ha a jelen­legi későbbi törvényben nem mondatik meg, hogy mennyiben alteralja ez az előbbenit és mennyiben nem: akkor azután csakugyan nem fogja a keres­kedelmi és iparkamara tudni, hogy a mi az előbbi törvényben fenállott, az még fenáll-e? mert neki azt kell hinnie, és én is azt hiszem, hogy a mi előbbi törvényben fenáll, azt a későbbi törvény megváltoztatja. Hogy ezen kételynek ne tótessék ki a kereskedelmi kamara: terjesztette elő az igaz­ságügyminister ur a módositványt és ezen szö­vegben én is azt a magam részéről elfogadom. Baross Gábor előadó: T. ház! A központi bizottságban hason tárgyú javaslat szőnyegre nem került és igy a bizottság engem ez irányban uta­sítással nem látott el. Ennélfogva nem elvből, mert én ugy a váltókövetelések felenilitését mint a be­jegyzett kereskedők kölcsönös kereskedelmi üzle­teire vonatkozólag projectált intézkedéseket nem rosszalhatom: bátor vagyok kijelenteni, hogy a központi bizottság ily tárgyban engem utasítással nem látott el. Elnök: Fel fog olvastatni az igazságügy­minister által beadott indítvány, valamint azon indítvány is, melyet Eáth Károly képviselő ur adott be, s a mely a mai tanácskozás folyamában e szakasz tárgyalása alkalmára utasittatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa Perczel Béla indítványát és azután Ráth Károly módo­sitványát.) Elnök: Fel fogom tenni a kérdést. Méltóz­tatik-e a t. ház az igazságügyminister ur által ajánlott uj §-t elfogadni? (Felkiáltások: Elfogad­juk] Nem!) Kérem azokat, kik az igazságügy­minister ur által ajánlott uj §-t elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház az igazságügyminister ur által ajánlott §-t elfogadta, s ennélfogva Ráth Károly képviselő ur indítványa elesik. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 8. ille­tőleg 9. %-t.) Antal Gyula: T. képviselőház! A törvények megalkotásához nem csak az szükséges, hogy azok szentesítve legyenek; hanem szükséges az is, hogy azok kellőleg kihirdettessenek, főleg pedig szük­séges, hogy az állampolgárok azon helyzetbe ho­zassanak, miszerint a törvények tartalmát ismer­jék, Erre vonatkozólag törvényeink gondoskodtak is. így gondoskodott az 1868. III. és gondosko­dott az 1870. XIH. t.-czikk. Ezek szerint a tör­vény kötelező erőt akkor nyerend, a mely határ­időt maga a törvényhozás arra nézve a törvény­ben kijelölt, vagy pedig akkor nyerend hatályt: midőn az igazságügyminister megbízatván a tör­vényhozás által, azt meghatározza; vagy pedig a legújabb erre vonatkozó törvény szerint a kihir­detés utáni naptól számítandó 15 napon. Ezen harmadik eset az, mely általános sza­bályul elfogadtatott és mely által minden állam­polgár azon helyzetbe hozatik, hogy a törvények tartalmával megismerkedhessek. Ha elfogadjuk azt, a mit a jogügyi bizottság és ennek alapján a köz­ponti bizottság megállapított, a törvény hatályba lépésének időpontjára nézve az által a jogbizton­ság megsértetnék ; mert a mint a t. ház minden egyes t. tagja tudni méltóztatik, bírói határo­zatok, zálogjogi bekebelezések, előjegyzések min­dennap történnek ; már pedig ha a törvény a ki­hirdetés napján hatályba lép: ugyanazon napon, sőt még a következő napra sem a köztisztviselők s az állampolgárok ezen törvény tartalmát nem ismerhetik. Ennélfogva az én alázatos indítványom az, hogy az igen t. igazságügyminister ur által be­terjesztett eredeti törvényjavaslatban foglalt intéz­kedés fogadtassák el. Azon törvényjavaslatban ugyanis az mondatik, hogy „a jelen törvény vég­rehajtásával az igazságügjmimister bizatik meg." Ha ezen eredeti szövegezés fogadtatik el: annak folyamánya az lesz, hogy jelen törvény a kihir­detés után következő 15 napon fog hatályba lépni. Ismételve ajánlom az eredeti szövegezés elfoga­dását. (Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző (olvassa Antal Gyu­la módositványát:) „a 9. §. helyett teendő: Je­len törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. Baross Gábor előadó: T. ház! A most be­terjesztett módositvány ós a központi bizottság szö­vegezése közt az a külömbség van, hogy a szö­vegben a törvény hatályba léptetése azon napra van határozva, a mely napon a törvény itt a ház­ban ki fog hirdettetni; a beterjesztett módositvány szerint pedig a törvény az 1870, XIII. t.-cz. in­tézkedése értelmében lépne életbe, a mely szerint ugyanis ha a törvény máskép nem rendelkezik: a törvény e kihirdetésétől számított 15 napra lép életbe. Ennélfogva itt csak 15 napi kölömbség van a két javaslat közt, és mert valóban megfontolan­dók azon indokok, melyeket a t. képviselő ur felhozni méltóztatott a közönség előtti tájékozásra

Next

/
Thumbnails
Contents