Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-202

392 202 országos illés január 26 1877. * bőven megbeszéltetett, és az osztályok utasítása nyomán a központi bizottság azon határozatban állapodott meg, hogy ilynemű indítvány elfogadása nem szükséges. Mielőtt ezen megállapodás kimondatott volna: bírálat alá vétetett az 1868. XXXI. törvényczikk 3. §-ának rendelkezése, bírálat alá vétetett, és azzal kapcsolatba hozatott az 1868: 54. törvényczikk 169. §-ában foglalt azon intézkedés, mely a pénz le nem számlálására vonatkozik, egyszóval midőn a központi bizottság ezen határozatban megállapodott: bírálat alá vette mindazon indokokat, melyek az egyes osztályok előadóit, illetőleg az osztályokat abban vezették, hogy consequenter a kamatuzsorához, egyszersmind a tőkeuzsorának is megszüntetését kérelmezzék. Azonban a központi bizottság egyrészt tekintve a törvényjavaslat intentióját, tisztában volt az iránt, hogy itt tulajdonképen csak az állam közegei által nyújtott védelemnek megvonásáról van szó, és másrészt a törvényjavaslat másik §-sa már kellően biztosítja az adóst, hogy általa nagyobb összeg, mint a melyet kölcsön kapott: nem fog fizettetni, a mennyiben a második §, mely elfogadtatott, következőleg szól: kamat alatt nemcsak a pénzben fizetendő minden mellék tartozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén, illetőleg visszatérítésén kívül kötelezettséget vállal." Tehát a központi bizottság azon nézetben volt, hogy a mennyiben valamely hitelező az általa kölcsön adott összeg után visszatérítés czimén na-. gyobb összeget köt ki: a tettleg kölcsön adott összeget túlhaladó összeg kamatnak nem tekintetik. Ez világosan meghatároztatott azáltal, hogy megmondatott, hogy nemcsak pénzben fizetendő minden melléktartozás értetik kamat alatt, hanem minden mellékhaszon, mely az adóstól követeltetik. A központi bizottság tehát elegendőnek találván a törvényjavaslatban már felvett intézkedést, nem találta szükségesnek azt, hogy az 1868: XXXI. törvényczikk 3. §-nak intézkedése körül a t. háznak külön §-ban bármiféle indítványt terjeszszen elő. Ennélfogva én, mint a központi bizottság előadója, a Juhász Mihály t. képviselő társam által benyújtott indítványhoz nem járulhatok, és azt a magam részéről el nem fogadhatom. Mandel Pál: T. képviselőház! Azon helyzetben vagyok, hogy daczára annak, miszerint az 5. §-nál az igazságügyi bizottság javaslata mellett, tehát a már lefizetett folyó kamat visszakövetelhetése ellen szavaztam, és daczára annak, hogy a t. előadó ur érveket hozott föl Juhász indítványa mellett, a nélkül, hogy azt elfogadásra ajánlaná: nekem mégis a Juhász képviselő ur által beterjesztett módositvány, illetőleg indítvány mellett kell felszólalnom. Azt hiszem, hogy a törvényektől, a melyeket alkotunk, első sorban meg kell kívánnunk a következetességet és tisztaságot. Az 5. §. szavazásra tétetvén fel, meggyőződésem szerint az igazságügyi bizottság javaslata mellett szavaztam; azonban kénytelen vagyok a t. ház által hozott határozatból természetszerűleg folyó következtetésnek magamat alá vetni ós miután a t. ház már egyszer a kamat czimén előre levont összeg visszafizetését, illetőleg a tőkébe való beszámítását határozta el; e határozatából következtetve lehetetlen meg nem szavaznom azt is, hogy a tőke czimén követelt, de tényleg le nem fizetett összeg a bíró által mint tőke, a törvény eddigi szakaszaiban, (

megengedett mérven tul meg • ne ítéltethessék. Én nem látok a kettő t. i. a kamatban elkövetett uzsora és tőkeuzsora közt oly külömbséget, hogy a külön intézkedés indokolva lenne. A t. előadó ur ugyan magyarázatul azt mondja, hogy a Juhász ur indítványára szükség azért nincs, mivel a javaslat 2. §-ában már benne foglaltatik : mert ott ki van már mondva, hogy kamat alatt, nem csak a pénzben fizetentő minden melléktartozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén, illetőleg visszatérítésén kivül kötelezettséget vállal. Engem nagyon meglepett az előadó ur ezen magyarázata : mert azt akarja velem elhitetni, hogy a képviselőház a 2. § elfogadása által a tőkeuzsorát már száműzte. Megvallom, hogy midőn e szakaszra szavaztam : nem voltam e meggyőződósben és nem vagyok most sem, mert a kamat és tőke fogalmai közötti külömbséget nem ignorálhatom, a 2-ik §. pedig csak kamatról szól. Ezen kételyei meg vannak talán másoknak is, ' sőt felmerülhetnek a judicaturában is, és hogy fel ne merüljenek: a törvény világos és tiszta szövegezése érdekében, szükségesnek tartom a Juhász ur által beterjesztett javaslat elfogadását. {Helyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. A 6. §. ellen a következű módosítás adatott be. Horváth Gyula jegyző {plvasm Juhász Mihály indítványát.) Elnök: Mindenekelőtt azon kérdést teszem fel, méltóztatik-e a t. ház a 6. §-t. a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? Azok, kik a 6 §-t. a központi bizottság szövegezése szerint fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ellenpróbát fogok kérni. Most kérem méltóztassanak felállani azok, a kik a központi bizottság szövegezését nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség a központi bizottság szövegezését nem fogadja el, Most kérdezem a t. házat, méltóztatik-e a Juhász képviselő ur által beadott indit-