Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-202

392 202 országos illés január 26 1877. * bőven megbeszéltetett, és az osztályok utasítása nyomán a központi bizottság azon határozatban állapodott meg, hogy ilynemű indítvány elfoga­dása nem szükséges. Mielőtt ezen megállapodás kimondatott volna: bírálat alá vétetett az 1868. XXXI. törvényczikk 3. §-ának rendelkezése, bírá­lat alá vétetett, és azzal kapcsolatba hozatott az 1868: 54. törvényczikk 169. §-ában foglalt azon intézkedés, mely a pénz le nem számlálására vonat­kozik, egyszóval midőn a központi bizottság ezen határozatban megállapodott: bírálat alá vette mind­azon indokokat, melyek az egyes osztályok elő­adóit, illetőleg az osztályokat abban vezették, hogy consequenter a kamatuzsorához, egyszersmind a tőkeuzsorának is megszüntetését kérelmezzék. Azon­ban a központi bizottság egyrészt tekintve a tör­vényjavaslat intentióját, tisztában volt az iránt, hogy itt tulajdonképen csak az állam közegei által nyújtott védelemnek megvonásáról van szó, és másrészt a törvényjavaslat másik §-sa már kellően biztosítja az adóst, hogy általa nagyobb összeg, mint a melyet kölcsön kapott: nem fog fizettetni, a mennyiben a második §, mely elfogadtatott, következőleg szól: kamat alatt nemcsak a pénz­ben fizetendő minden mellék tartozás értetik, ha­nem bármely dolog vagy haszon, melynek adá­sára vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén, illetőleg visszatérítésén kí­vül kötelezettséget vállal." Tehát a központi bizottság azon nézetben volt, hogy a mennyiben valamely hitelező az általa kölcsön adott összeg után visszatérítés czimén na-. gyobb összeget köt ki: a tettleg kölcsön adott összeget túlhaladó összeg kamatnak nem tekinte­tik. Ez világosan meghatároztatott azáltal, hogy megmondatott, hogy nemcsak pénzben fizetendő minden melléktartozás értetik kamat alatt, ha­nem minden mellékhaszon, mely az adóstól kö­veteltetik. A központi bizottság tehát elegendőnek találván a törvényjavaslatban már felvett intézkedést, nem találta szükségesnek azt, hogy az 1868: XXXI. törvényczikk 3. §-nak intézkedése körül a t. ház­nak külön §-ban bármiféle indítványt terjeszszen elő. Ennélfogva én, mint a központi bizottság elő­adója, a Juhász Mihály t. képviselő társam által benyújtott indítványhoz nem járulhatok, és azt a magam részéről el nem fogadhatom. Mandel Pál: T. képviselőház! Azon hely­zetben vagyok, hogy daczára annak, miszerint az 5. §-nál az igazságügyi bizottság javaslata mellett, tehát a már lefizetett folyó kamat visszakövetel­hetése ellen szavaztam, és daczára annak, hogy a t. előadó ur érveket hozott föl Juhász indítvá­nya mellett, a nélkül, hogy azt elfogadásra aján­laná: nekem mégis a Juhász képviselő ur által beterjesztett módositvány, illetőleg indítvány mel­lett kell felszólalnom. Azt hiszem, hogy a törvé­nyektől, a melyeket alkotunk, első sorban meg kell kívánnunk a következetességet és tisztaságot. Az 5. §. szavazásra tétetvén fel, meggyőződésem szerint az igazságügyi bizottság javaslata mellett szavaztam; azonban kénytelen vagyok a t. ház által hozott határozatból természetszerűleg folyó következtetésnek magamat alá vetni ós miután a t. ház már egyszer a kamat czimén előre levont összeg visszafizetését, illetőleg a tőkébe való be­számítását határozta el; e határozatából következ­tetve lehetetlen meg nem szavaznom azt is, hogy a tőke czimén követelt, de tényleg le nem fize­tett összeg a bíró által mint tőke, a törvény ed­digi szakaszaiban, ( megengedett mérven tul meg • ne ítéltethessék. Én nem látok a kettő t. i. a kamatban elkövetett uzsora és tőkeuzsora közt oly külömbséget, hogy a külön intézkedés indo­kolva lenne. A t. előadó ur ugyan magyarázatul azt mondja, hogy a Juhász ur indítványára szükség azért nincs, mivel a javaslat 2. §-ában már benne foglaltatik : mert ott ki van már mondva, hogy kamat alatt, nem csak a pénzben fizetentő minden melléktar­tozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén, illetőleg visszatérítésén kivül kötelezettséget vállal. Engem nagyon meglepett az előadó ur ezen magyarázata : mert azt akarja velem elhitetni, hogy a képviselőház a 2. § elfogadása által a tőke­uzsorát már száműzte. Megvallom, hogy midőn e szakaszra szavaztam : nem voltam e meggyőződós­ben és nem vagyok most sem, mert a kamat és tőke fogalmai közötti külömbséget nem ignorálha­tom, a 2-ik §. pedig csak kamatról szól. Ezen kételyei meg vannak talán másoknak is, ' sőt felmerülhetnek a judicaturában is, és hogy fel ne merüljenek: a törvény világos és tiszta szö­vegezése érdekében, szükségesnek tartom a Juhász ur által beterjesztett javaslat elfogadását. {He­lyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. A 6. §. ellen a következű módosítás adatott be. Horváth Gyula jegyző {plvasm Juhász Mihály indítványát.) Elnök: Mindenekelőtt azon kérdést teszem fel, méltóztatik-e a t. ház a 6. §-t. a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? Azok, kik a 6 §-t. a központi bizottság szö­vegezése szerint fogadják el, méltóztassanak felál­lani. (Megtörténik.) Ellenpróbát fogok kérni. Most kérem méltóz­tassanak felállani azok, a kik a központi bizottság szövegezését nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség a központi bizottság szövegezését nem fogadja el, Most kérdezem a t. házat, méltózta­tik-e a Juhász képviselő ur által beadott indit-

Next

/
Thumbnails
Contents