Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-201
201. országos fll< mondják, hogy ez nem theoriai, nem tudományon alapszik, de tapasztalati tény. Zsedényi képviselő ur azt mondja, hogy addig, inig az uzsora-törvény létezett: ez megóvta a földnépét a pusztulástól, megóvta az uzsorától. Ezt mint határozott tény állítja. Színleg indokolható ez; de csak akkor, ha nem kutatjuk az okokat. Bátor vagyok emlékeztetni t. képviselőtársamat arra, hogy a szerencsétlen Endre korában az uzsora még jobban pusztított az országban, mint most, nem kevésbé Dobzse László idejében is, daczára a fenállott uzsora-törvényeknek... Ugy hiszem ezen történeti igazság elegendő annak megczáíolására, hogy mostani uzsora bajaink az uzsora-törvény hiányából származnak. Erős meggyőződésem, hogy bajaink közgazdasági viszonyainkból származnak és csak is közgazdasági viszonyaink javítása által orvosolhatók. T. képviselőtársam azt a kérdést intézte hozzánk, hogy mikor fogunk már a puszta theoriából kibontakozni, és hozzátett egy mondatot a culturállamról, melyben azt mondta, hogy mikor fogunk már kibontakozni a cultur-államból ? 0 azt bajaink kutforrásának mondja. Itt t. képviselőtársammal nem érthetek' egyet; sőt e tótelét tagadom és azt hiszem, hogy a cultur-államból mi kibontakozni nem fogunk és nem is akarunk, de ha akarnánk is, lehetetlen volna, lehetetlen elpusztulásunk nélkül, lehetetlen a tények hatalmánál fogva. Mert midőn egész Európa cultur-államokká alakul át, midőn a cultura folytonos haladás által termékenyíti Európát, mi, kik jólétünket előmozdítani akarjuk nem maradhatunk hátra a cultur-államok irányában ; hanem a cultur-államok minden vívmányait fel kell használunk hazánk javára, annak felvirágoztatására. Kétszeresen szükséges, nálunk épen Magyarországon. Oly sok ellensége van államiságunknak, szükséges megerősítenünk államiságunkat, megerősítenünk különösen azon rendszer által, mely Európában minden államot megerősít, és ez épen a cultur-állam eszméje, a theoria és gyakorlat üdvös eredménye a bxiltur-állam kifolyása, következménye ós üdvös eredményének hatása oly tény, mely Magyarország minden lakósát vallás és nemzetiség különbség nélkül e hazához csatol. A mitől a magyarok Istene óvjon meg; e nélkül oda jutnánk, hogy ha a cultur-államtól elfordulva ódon theoriákra fektetnénk államunk jövőjét: akkor napjaink rövidre lennének mérve, belátták ezt még a keleti légkörben élő törökök is, hogyha nem hoznak be eultur-állami viszonyokat, nem fognak fenállhatni. Igaz, hogy az ily cultur-állam terheket is ró az egyes polgárokra is. De oly nagyok annak jótéteményei, oly üdvösek annak eredményei, hogy még eddig minden állam és minden állam polgárai e czél kedveért még a nagyobb terheket, sőt néha a nyomasztó átmeneti viszonyokat is s január 24. 1S77. ggy elbírták; de ott, hol ettől eltértek, nem lebegett szemük előtt a szent czél, nem lebegett szemök előtt a felvilágosodás jövője: ott elfordultak az állam ezéljaitól és minden áldozatkészséget megtagadtak. Annak, a mit Zsedényi képviselő ur emiitett, hogy 1868. óta nagy pusztítást vitt végbe az uzsora nálunk: egészen más oka van, mint az uzsora-törvény eltörlése, okai egyéb viszonyokban rejlenek. Hogyan élt akkor az ország népe. Ha visszatekintünk a múltba, csodálkozva látjuk, hogy mily takarékosan élt, legalább a nagy többség az országban, hogy mily keveset fogyasztottak akkor az emberek és mégis megéltek. Az igaz, hogy ezt téngődésnek is lehet nevezni; de mindenkinek joga van választani a két lehetőség között, vagy keveset kiadni, vagy többet szerezni. Nálunk sajnosán azt látjuk, hogy az emberek szeretnek többet kiadni, nem akarják korlátozni kiadásaikat, ós a másik alternatívát sem fogadják el, hogy a több munkával, a több szorgalommal és a több fáradsággal képesítve legyenek a több kiadás elviselésére. Azt is monda t. képviselőtársunk, hogy mikor fogunk tehát kibontakozni ebből, és mikor fogjuk elejteni e theoriát? Én nem ragaszkodom mereven és makacson a szabad pénzkereskedés theoriájához és kész vagyok e theoriától elállani, mihelyt más valaki ennek pótlására helyesebb és jobb theoriát ajánl. Eddig azonban azok, a kik az uzsora-törvényt ajánlották: 'magok sem merték ezt egy üdvös theoriakónt felállítani, sőt az, ki ez eljárást, ez intézkedést leginkább pártolta itt e házban, Istóczy t. képviselőtársunk, az maga is ezt anomáliának nevezte, olyan anomáliának, mint a pénzforgalom, — szükség kifolyásának, kísérletnek, átmeneti intézkedésnek kívánja tekinteni. Azok, a kik a mi theorinkát nem hajlandók elfogadni: legyenek szivesek e helyen más jobbat ajánlani; mert ha ez létezik, ha ők azt ösmerik, ugy a haza érdeke ellen vétenek annak eltitkolása által, mert csak theoriákkal és tudományos tételekkel segítünk a bajon. Theoria nélkül, tudományos tételek nélkül nemcsak a pénzforgalom szövevényes mezején; de a legegyszerűbb tárgyak összeállitásánál sem boldogulhatunk. Már pedig, hogy ez így áll, csak egy példát hozok fel ennek bizonyítására. Azon községben, a melyben több évig laktam, nagy bortermelés van. Akárhányszor igyekeztem én megmagyarázni a föld népének azon theoriát, ha ugy tetszik, szerintem azon tudományos tételt, hogy nálunk a bortermelés nem olyan, a milyennek lennie kellene, nem felel meg a theoriának, a tudomány mai színvonalának és állapotának: a nagy többség mindig leszavazott és mindig azon ellenvetéssel találkoztam: jaj ez a theoria, minek az, mi tapasztalati gyakorlati eljárást kivánunk, ugy fogunk tenni, mint apáink tettek, megéltek azok is a nélkül, hogy más kezelést hoztak volna be,