Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-201

201. országos fll< mondják, hogy ez nem theoriai, nem tudományon alapszik, de tapasztalati tény. Zsedényi képviselő ur azt mondja, hogy addig, inig az uzsora-törvény létezett: ez megóvta a föld­népét a pusztulástól, megóvta az uzsorától. Ezt mint határozott tény állítja. Színleg indokolható ez; de csak akkor, ha nem kutatjuk az okokat. Bátor vagyok emlékeztetni t. képviselőtársa­mat arra, hogy a szerencsétlen Endre korában az uzsora még jobban pusztított az országban, mint most, nem kevésbé Dobzse László idejében is, da­czára a fenállott uzsora-törvényeknek... Ugy hiszem ezen történeti igazság elegendő annak megczáíolá­sára, hogy mostani uzsora bajaink az uzsora-tör­vény hiányából származnak. Erős meggyőződésem, hogy bajaink közgazdasági viszonyainkból szár­maznak és csak is közgazdasági viszonyaink ja­vítása által orvosolhatók. T. képviselőtársam azt a kérdést intézte hoz­zánk, hogy mikor fogunk már a puszta theoriából kibontakozni, és hozzátett egy mondatot a cultur­államról, melyben azt mondta, hogy mikor fogunk már kibontakozni a cultur-államból ? 0 azt bajaink kutforrásának mondja. Itt t. képviselőtársammal nem érthetek' egyet; sőt e tótelét tagadom és azt hiszem, hogy a cultur-államból mi kibontakozni nem fogunk és nem is akarunk, de ha akarnánk is, lehetetlen volna, lehetetlen elpusztulásunk nél­kül, lehetetlen a tények hatalmánál fogva. Mert midőn egész Európa cultur-államokká alakul át, midőn a cultura folytonos haladás által terméke­nyíti Európát, mi, kik jólétünket előmozdítani akarjuk nem maradhatunk hátra a cultur-államok irányá­ban ; hanem a cultur-államok minden vívmányait fel kell használunk hazánk javára, annak felvirá­goztatására. Kétszeresen szükséges, nálunk épen Magyarországon. Oly sok ellensége van államisá­gunknak, szükséges megerősítenünk államiságunkat, megerősítenünk különösen azon rendszer által, mely Európában minden államot megerősít, és ez épen a cultur-állam eszméje, a theoria és gyakorlat üdvös eredménye a bxiltur-állam kifolyása, követ­kezménye ós üdvös eredményének hatása oly tény, mely Magyarország minden lakósát vallás és nem­zetiség különbség nélkül e hazához csatol. A mitől a magyarok Istene óvjon meg; e nélkül oda jutnánk, hogy ha a cultur-államtól elfordulva ódon theoriákra fektetnénk államunk jövőjét: akkor napjaink rövidre lennének mérve, belátták ezt még a keleti légkörben élő törökök is, hogyha nem hoznak be eultur-ál­lami viszonyokat, nem fognak fenállhatni. Igaz, hogy az ily cultur-állam terheket is ró az egyes polgárokra is. De oly nagyok annak jótéteményei, oly üdvösek annak eredményei, hogy még eddig minden állam és minden állam pol­gárai e czél kedveért még a nagyobb terheket, sőt néha a nyomasztó átmeneti viszonyokat is s január 24. 1S77. ggy elbírták; de ott, hol ettől eltértek, nem lebegett szemük előtt a szent czél, nem lebegett szemök előtt a felvilágosodás jövője: ott elfordultak az állam ezéljaitól és minden áldozatkészséget meg­tagadtak. Annak, a mit Zsedényi képviselő ur em­iitett, hogy 1868. óta nagy pusztítást vitt végbe az uzsora nálunk: egészen más oka van, mint az uzsora-törvény eltörlése, okai egyéb viszonyokban rejlenek. Hogyan élt akkor az ország népe. Ha visszatekintünk a múltba, csodálkozva látjuk, hogy mily takarékosan élt, legalább a nagy többség az országban, hogy mily keveset fogyasztottak akkor az emberek és mégis megéltek. Az igaz, hogy ezt téngődésnek is lehet nevezni; de mindenkinek joga van választani a két lehetőség között, vagy ke­veset kiadni, vagy többet szerezni. Nálunk sajno­sán azt látjuk, hogy az emberek szeretnek többet kiadni, nem akarják korlátozni kiadásaikat, ós a másik alternatívát sem fogadják el, hogy a több munkával, a több szorgalommal és a több fárad­sággal képesítve legyenek a több kiadás elvise­lésére. Azt is monda t. képviselőtársunk, hogy mikor fogunk tehát kibontakozni ebből, és mikor fogjuk elejteni e theoriát? Én nem ragaszkodom mereven és makacson a szabad pénzkereskedés theoriájához és kész vagyok e theoriától elállani, mihelyt más valaki ennek pótlására helyesebb és jobb theoriát ajánl. Eddig azonban azok, a kik az uzsora-tör­vényt ajánlották: 'magok sem merték ezt egy üd­vös theoriakónt felállítani, sőt az, ki ez eljárást, ez intézkedést leginkább pártolta itt e házban, Is­tóczy t. képviselőtársunk, az maga is ezt anomá­liának nevezte, olyan anomáliának, mint a pénz­forgalom, — szükség kifolyásának, kísérletnek, átmeneti intézkedésnek kívánja tekinteni. Azok, a kik a mi theorinkát nem hajlandók elfogadni: le­gyenek szivesek e helyen más jobbat ajánlani; mert ha ez létezik, ha ők azt ösmerik, ugy a haza érdeke ellen vétenek annak eltitkolása által, mert csak theoriákkal és tudományos tételekkel segítünk a bajon. Theoria nélkül, tudományos tételek nélkül nemcsak a pénzforgalom szövevényes mezején; de a legegyszerűbb tárgyak összeállitásánál sem bol­dogulhatunk. Már pedig, hogy ez így áll, csak egy példát hozok fel ennek bizonyítására. Azon községben, a melyben több évig laktam, nagy bor­termelés van. Akárhányszor igyekeztem én meg­magyarázni a föld népének azon theoriát, ha ugy tetszik, szerintem azon tudományos tételt, hogy nálunk a bortermelés nem olyan, a milyennek lennie kellene, nem felel meg a theoriának, a tu­domány mai színvonalának és állapotának: a nagy többség mindig leszavazott és mindig azon ellen­vetéssel találkoztam: jaj ez a theoria, minek az, mi tapasztalati gyakorlati eljárást kivánunk, ugy fogunk tenni, mint apáink tettek, megéltek azok is a nélkül, hogy más kezelést hoztak volna be,

Next

/
Thumbnails
Contents