Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-201
364 201. országos üiés január 24. 1877. állapot-e ez'? Nemde ez által a barbárság bélyegét sütjük pénzügyi viszonyainkra? Ennek folytán bukott meg legújabban a lugosi takarékpénztár, ós meg fognak bukni a többiek is, mert 10 és 8 százalékos kamatok mellett egyre-másra csőd alá kerülnek hitelezői. A törvényhozás kötelessége a kamatlábat visszavezetni azon alapra, melyre józan gazdasági életünk századok óta támaszkodott. Kevesen vannak már hazánkban, kik az uzsoratörvényeknek az 1868-iki törvényhozás által megszavazott eltörlését roppant közgazdászati hibának ne tartanák és kik e teremben ezen intézkedést még most is üdvösnek hiszik: teljes ellentétben vannak az ország közvéleményével. Ha valaki e teremben: én vagyok folytonos összeköttetésben hazánk minden vidékei lakosaival és igy állithatom, az eltörlés óta bekövetkezett eseményeknek kérlelhetlen és semminemű sophismák által meg nem dönthető érvei alapján, hogy a kamatláb teljes szabadsága oly vésztannak ismertetett el, melynek folytatása magyar népünknek anyagi és erkölcsi létét halomra döntené. (Tetszés.) Az uzsora pusztító tényei nem indítanak, de kényszerítenek bennünket a kamatláb szigorú elrendezésére. Tessék a Napóleon codexét megnézni, ez oly törvényes kamatlábról szól, mely polgári adósságoknál (matiére civile) száztói öt, kereskedelmi ügyben (matiére de eommerce) hat perczent volt, s a ki többet köttetett le magának, a többlet visszafizetésére szoríttatott, ismétlés esetében a fegybiróság által a körülményekhez képest egy vagy két évi fogságra Ítéltetett Éhez képest a következő módosítást elfogadásul ajánlom: „A törvényjavaslat 1-ső szakaszában a nyolez szó helyett hat és a szavak végén következő szavak tótessenek: és a ki többet köttetett le magának akár szóval akár írással, a többlet visszafizetésére szorítható, ismétlés esetében pedig a kölcsön elvesztésére és a körülményekhez képest három hótól egy évig terjedő fogságra ítélendő. A hitelező által fizetendő kölcsön, az eljáró biró által kijelölendő jótékony czélra fordittatik." (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Mielőtt a módositvány felolvastatnék, kénytelen vagyok arra ugyanazon észrevételt tenni, melyet Ráth Károly képviselő ur indítványára tettem, és kérem a t. ház tagjait méltóztassék magokat a házszabályokhoz tartani, ós ha a javaslat mellett kivannak szólni, a mai napon Horváth Gyula jegyző urnái, ha pedig ellene kivannak szólni, Orbán Balázs jegyző urnái feliratkozni: mert csak igy lehet elérni, hogy teljesíttessenek a házszabályok, melyek szerint a szólók felváltva szólitandók fel. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: A t. elnök ur meg fogja nekem engedni azon ellenvetést, hogy ma már kevesen vannak, sőt tán senki sincs, a ki szükségesnek tartaná védeni a törvényjavaslatot, mert az átalános tárgyalásnál azok a kik védték, elmondták véleményöket, tehát többnyire csak azok szólnak most, kik módositványt adnak be. Elnök: Bocsásson meg a t. képviselő ur, minden képviselő tudja, hogy mikor mily irányban akar szólni, azokat utasitni nem lehet: a házszabályok pedig világosan rendelkeznek e tekintben. Gulner Gyula jegyző (újra felolvassa Zsedényi módositvány át.) Juhász Mihály: T. képviselőház! Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság a kamat megállapításánál kiválólag két elvből indult ki. Az egyik indok az volt, miszerint a törvényjavaslatnak kiváló czélja az, hogy a hitelre szorult kis iparos ós egyatálan az ország szegényebb lakóinak nyujtassék az uzsora ellen bírói védelem, és igy szerinte a 10% kamat azon magasságot, melyet a néposztályok szerfölötti tulterheltetós nélkül még fedezni képesek: tetemesen felülmúlja. A másik indok az volt, hogy 8%-nól kisebb kamat rendkivül megzavarná még a legsolidabb hitelt is. és annak, jelesen a földbirtokos és iparos osztálytól való teljes elvonását okozhatná. T. ház! Nem lehet, hogy ezen indokok czáfolgatásába bocsátkozzam, de lehetetlen, hogy meg ne jegyezzem azt, hogy lehetetlen, hogy egy az egész országra, az ország minden lakóira, az az ország egész pénzügyére és hitelére befolyással biró törvényjavaslatnál, mint minő a jelenlegi, egyetlenegy osztálynak érdeke legyen nemcsak irányadó, hanem döntő. De leginkább kívánom felhívni a t. ház figyelmét a központi bizottság indokainak másodikára, mert a központi bizottság ez indokokban önmaga eonstatálja azt, hogy a 8°/ 0 kamat a solid hitel megrendülésére és megzavarására hatna, ha nem is egészen, hanem nagy mértékben, hogy e kamatláb megállapítása el fogja vonni a hitelt, ha nem is egészben, de részben a földmives ós iparos néptől. Miután pedig a törvényhozásnak felfogásom szerint feladata az, hogy ha a kamatuzsorán segíteni lehet: vessen annak gátat a hitel megzavarása nélkül, annál fogva ón épen azon indokból, melyet a központi bizottság felhozott, nem pártolhatom a bizottság javaslatát. Az igazságügyi kormány kifejtette hogy mi teremtette meg nálunk az uzsorát, és én e tekintetben kijelentem, hogy Zsedényi Ede képviselő ur indítványát nem fogadhatom el: mert kétségtelen, hogy nálunk az uzsorát megteremtették a zilált pénzügyi viszonyok, megteremtette a pénzügyi válság, megteremtette a rósz termés, és az ennek folytán előállott pénzszükség ós mert ezen pénzügyi helyzetnek volt következménye az, a mi különben természetes, hogy a pénz keresetté vált,
