Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-201

360 201. országos fllés január 24. 18?7. akkor is, ha 50°/

0-ot teszünk is a törvénybe; holott ha 3°/

0-ot teszünk is, nem kap Péter 10—l2°/

0ra sem. Méltóztassék továbbá figyelembe venni, hogy a mostani megrendült hitelviszonyok, továbbá a földárának naponkénti csökkenése következtében majdnem mindég veszteségekkel áll szemben a hitelező, méltóztassék megengedni, hogy a hitelkeresők — a hitelező szeme előtt lebegő ezen veszélyt — is némileg megfizethessék és ez által hitelhez juthassanak, melyre méltóztassék elhinni, igen sok esetben majdnem oly nagy szükségük van a szegényeknek, mint nekünk a levegőre, vagy Tisza Kálmán urnák Thaisz főkapitányra, (Derültség.) ezen indokoknál fogva méltóztassék a t. ház indítványomat elfogadni, mert a mostani betevők sajnos, .de ugy van, hozzászoktak ahoz, hogy betett pónzök után 7—8°/

0 hasznot húzzanak, s tartok attól, hogy ezt megszokván, betétöket visszavonják és ezen visszavonás vidéki pénztáraink nagy részét tönkre teszi, a mely tönkretétel pedig tömérdek áldozatot követel. Méltóztassék megváltoztatni azt majd akkor, ha a bankügy megoldva lesz, ha közgazdasági viszonyaink javulásnak indulnak; de azt hiszem t. ház, hogyha vidéki takarékpénztárainkat tönkretesszük: sokkal több kárt okozunk e törvény által, mint hasznot. Kérem a t. házat méltóztassék indítványomat elfogadni. Ráth Károly: T. ház! Már az átalános vita alkalmával kifejezést adtam abbeli meggyőződésemnek, hogy akkor, mikor a t. ház a kamat-maximum iránt határoz, dönt egyszersmind a felett is: lesz-e gyakorlati haszna a meghozandó törvénynek? vagy pedig nem-e fogunk azzal a czélon túllőni és rósz szolgálatot tenni épen azoknak, a kiknek helyzeten javítani akartunk ? Tartsuk tehát mindenekelőtt szem előtt, mely. kategóriába esnek azon hitelkeresők, kiknek érdekében a közvélemény régóta sürgeti a törvényhozási intézkedést. A közvélemény feljajdulását tudtommal nem idézték elő a vidéki pénzintézeteknek 10—12 %-os pénzkölcsönei; a törvényjavaslat beterjesztésének kényszerűséget a ministeri indokolás maga a 20—30—60 és még magasabb százalékos betáblázott kölcsönök ijesztő mérvbeni elszaporodására alapítja ; hol van tehát abban a rátió, ha nem az uzsorának ezen neme ellen fordulunk, — bevallva, hogy ez ellen nincs orvosság, oly kevéssé, mint a halál ellen; hanem fordulunk azon uzsora ellen, mely fájdalom, a mi viszonyaink közt nem uzsora'? Ha megbízhatók az országban dívó átlagos kamatlábra vonatkozó statistikai összeállítások : akkor kitesz ez átlagos kamatláb 6

9

/

10

°,'

0-ot a fővárosi pénzintézeteknél: l

1

l

i

.

0

j

0-ot a pupilláris jelzálog kölcsönöknél; 9

1

/

10

°/

D-ot a vidéki intézetek és testületek kölcsöneinél s végre 22°/

0-ot átlagosan a vidéki magánkölcsönöknél. Kérdezhetem már most, melyik kategóriája a pénzkölcsönöknek jöhet ezen törvény meghozatalánál egyedül tekintetbe? a fővárosi intézetek escompte-ja? vagy a földhitelintézetek záloglevelei, vagy az alapítványok, testületek avagy solidabb pénzintézetektől birt kölcsön-tőkék ? Bizonyára egyik sem; hanem igen is irányadóknak kell lenni azon magánkölcsönöknek, melyeknek átlagos kamatlábát a fentidézett statistikai kimutatás 22°/o-ra teszi. Ne véljük tehát, hogy ha már az uzsora korlátozását várjuk a bírói segélyben részesülhető kamat-maximum megállapításától, annál többet és jobbat teszünk, mennél alacsonyabbra szállítjuk le a kamat-maximumot. Hiszen ha csak arról van szó, hogy annál olcsóbb lesz a pénz, mennél kisebb kamat-maximumot veszünk fel e törvénybe, ha a 8°/

0-nak törvénybe iktatásával egyúttal quantum satis 8

0

/

0-os kölcsönpénzt is biztosítunk a népnek: akkor ón nem érem be a 8°/

0-al, sőt még Zsedényi igen t. képviselőtársunk ismeretes 6°/

0 kamat-maximumnál sem állapodom meg ; hanem lemegyek 5°/

0-ra, vagy épen 4-re, hisz London Cityben jóformán még ennyi is uzsorás kamatláb. (Derültség.) Eltilthatjuk vagy megbélyegezhetjük a 10—12°/

0 kamatot; de nem rendelhetjük el a 8°/

0-ra való kölcsönadást. Én ugy vagyok meggyőződve t. ház, hogy 8°/

0 lehet uzsora, viszont 12% lehet bizonyos körülmények közt jólétemóny, (Helyeslés) és mi a pusztitóbb uzsora: a 10—l2°/

0-os betáblázott kölcsön-e, vagy pedig a birtoknak az elárverezése ? Szűnjék meg az állam maga polgárainak mint hitelező a legveszedelmesebb concurrentiát csinálni, ne szedjen a magyar királyi zálogihtézet maga 12

ü

/

0-ot; ne jövedelmezzenek többé 10—12%-ot az oly értékpapírok, például garantirozott vasúti részvények, melyek bizonyára több biztosítékot nyújtanak, mint egy másod vagy harmad helyre betáblázott kölcsön; ne legyenek a nemzeti banknál átlagosan csak 2000 frtos váltók leszámítolhatok, akkor, mikor például a franczia banknál a leszámítolt váltók átlagosan 400 forintosak s mig ugyancsak a franczia bankban 500,000 darab 100 frankon aluli váltó nyer évenként elhelyezést: — mondom, ha mind e viszonyok jobbra fordulnak: akkor majd kimondhatjuk mi is, hogy 8°/'

0-on felül az uzsora, az üzleti erkölcstelenség kezdődik. Nem akarom itt emlittetlenül hagyni azon pompás elvet sem, melyet némely nagyobb fővárosi pénzintézetek financz-matadorjai a váltók qualificatiójára nézve felállítottak, azon elvet t. L, mely szerint állítólag előnyben részesittetnek az „üzleti váltók" a nem üzleti váltók felett. S vajon mi értetik itt az üzleti váltó és az úgynevezett „Keitwechsel" alatt ? Mindjárt megmondom. Ha egy asztalos iparos nagyobb mennyiségű száraz fát akar vásárolni s e czélból olcsó pénzhez akar jutni: kény-