Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-193

278 19E- országos illés deezemoer 18. 1876. A harmadik tétel alatt előfordulnak kész öltönyök és divatczikkek alakjában ismét és pedig együtt mind pamut, mind gyapjuáruk. Összesen kiszámítás szerint 50,000 métermázsa. Ez 13 írttal mint a 12 és 14 frt közti közép átlaggal számítva 650,000 frt veszteséget tüntet fel. Van még egy negyedik tétel: a déli vasúton behozott különféle szövött és kötött áruk közt pamut és gyapjuáruk. Ezeknek összege 5 évi átlag szerint kiszámithatólag .35,000 métermázsa. Ezt ugyanazon 13 frtnyi vámemeléssel szorozva : kijön 260,000 frt veszteség. Ezen négy tételnél tehát, mely hivatalos alapon s a kétszer-kettő négy műveletével van számítva: az összes veszteség 1.727,000 frt. Azt lehetne talán ellenvetni, hogy ezen számok problematikusak. Meglehet, hogy azok, de csak egy irányban ; azonban miután a magyar statiatikai közegek nincsenek oly formán organisálva, hogy tökéletes megbizható adatok fölött rendelkezhetnem: nekem azon adatokat kellett vennem, melyek léteznek. Ez adatok azonban csak egy irányban lehetnek problematikusak: a mennyiben alacsonyabbak lehetnek a valóságnál. Ez adatok ugyanis a szállító intézetek egyes adataiból vannak összeállítva. A mi itt föl van véve, az mindenesetre behozatott; de behozathatott talán több is, például tengelyen s a rni igy hozatott be, az nincs e számokba bevéve. A mi tehát itt fel van véve, az mindenesetre tényleg áll; és azon vámemelkedés is, melyet e ténylegesen behozott csoportokkal szoroztam : a előadott tariffák nyomán kétségbevonhatlan. Ennek következtében nem lehet arról szó, hogy a veszteség túlságosra van számítva; de lehet igenis arról szó, hogy nincs elég magasra számítva. Ebben az irányban tehát lehet a számítás problematikus. E szerint, miután itt oly veszteségről van szó, mely megközelíti a 2 milliót: azt hiszem más szemmel fogjuk tekinteni az előttünk fekvő vámszerződést. Felhozatott ugyan, hogy ez csak egy évre van kötve; de hogyha a jelenlegi status quot meghosszabitani nem voltunk képesek: alig lehet reményünk arra, hogy miután a magasabb tételeket elfogadtuk, azoknak leszállítását az osztrákoknál kieszközölni tudjuk. Még csupán azokra akarok néhány megjegyzést tenni, miket a t. ministerelnök ur t. barátom Ohorin ellen fölhozott. 0 ugyanis azt mondja, hogy ő már az angol pótszerződés fölmondása alkalmával, midőn az iránt hozzá kérdés intéztetett, kifejtette álláspontját és jelenleg is ugyanazon álláspontot foglalja el, tudniillik, hogy midőn két állam egy harmadik állammal szerződést köt: akkor az egyik szerződő fél nem szoríthatja a másikat arra, hogy a rá nézve kedvezőtlen szerződés fölmondását ne eszközölhesse. Bátor vagyok az igen t. ministerelnök urat emlékeztetni arra, hogy akkor nem egészen igy, nem ebben az értelemben mondta; hanem hozzátette azt, hogy azon esetben, midőn két állam oly viszonyban van, mint Ausztria és Magyarország s midőn arról van szó, hogy a két állam közt ezen viszony meg is szakittassék : ez esetben nem kötelezheti egyik a másikat, hogy még azután való időre is érvényes legyen egy rá nézve hátrányos szerződés, midőn mi már ezen szerződósben részesek nem leszünk. Ezt mondta a t. ministerelnök ur. A kettő közt pedig nagy különbség van. Azonkívül még meg kell erre nézve említenem, hogy én egyátalában nem látok különbséget a két fél állása közt, kik ily szerződéses viszonyban vannak. Ha az egyik szerződő fél nem szorithatja a másikat arra, hogy egy ránézve, kedvezőtlen szerződést felmondjon : hogyan szorithatja akkor a a másik fél ezen egyiket arra, hogy egy ránézve kedvező szerződés felmondását megakadályozza és a helyett egy kedvezőtlen szerződést octroyáljon rá? {Tetszés, a haloldalról.) Azt hiszem, ha itt a paritásról akarunk beszólni és arról, hogy Magyarországnak ugyan azon jogai vannak mint Ausztriának: akkor az a mit az igen t. ministerelnök ur mondott ép ugy áll Magyarország helyzetére, a mint áll Ausztria helyzetére. S legalább én nem tartom helyén levőnek, hogy a magyar ministerium ' az osztrák érdekeket tolja előtérbe. (Helyedé?, a bal és szélső baloldalon.) Ez lehet érdeke az osztrák ministerinmnak. de nem a mae'varnak. Azt is mondta az igen t. ministerelnök ur, hogy azon esetben, ha — mint igen t. barátom Ohorin Ferencz felhozta, — a tárgyalás alatt levő szerződés Magyarország részéről el nem fogadtatván, Ausztria kényszeríttetnék arra. hogy a status quo alapján hosszabbítsa meg a szerződést, tudniillik az angol pótszerződós alapján : akkor Ausztria nem fogná magára vállalni azt, hogy ő oly állammal szemben, minő Anglia, ellenséges álláspontra helyezkedjék. Erre azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy az által, hogyha Magyarország ezen javaslatot el nem fogadná: épen mi helyezkednénk ellenséges lábra Angliával. En t. ház. ezt nagyon sajátságos logikának tartom; ha Magyarország azt mondja, hogy az Angliára nézve kedvezőbb szerződést elfogadja annak fentartását kívánja, s Ausztria ezt nem akarja elfogadni, illetőleg fentartani: akkor ón nem érteni, hogy lehet azt mondani, hogy Magyarország foglal el ellenséges állást Angliával szemben. (Tetszés a baloldalról.) Ezek után t. ház, csatlakozom Ohorin Ferencz t. barátom indítványához. (Helyeslés a baloldalról.)