Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-180
180. országos Ülés hogy a beadott határozati javaslatra nézve röviden nyilatkozhassam. (Halljuk!) Az alapok és alapítványok kezelésének kérdése nem először jő most szóba a t. ház előtt. Tárgyaltatott e kérdés már 1870-ben és ismét — már az ón ministerségem idejében — 1873. márczius 27-ón; mind a két esetben a képviselőház bizottságokat nevezett ki az alapok jogtermészetének felderítésére. Maga azon tény, hogy a képviselőház ezen bizottságai, méhnek e kérdést alaposan tanulmányozták, mégis azt mindeddig tisztába nem hozták : bizonyítja e kérdés bonyolult voltát és nehézségeit, melyeket egyszerű határozati javaslattal, minő Helfy képviselő ur is, megoldani nem lehet. 1873. márczius 27-én, midőn ez ügyben nyilatkozni szerencsés voltam, kifejeztem azon nézetemet, miszerint kétséget nem szenved, hogy a vallás és közoktatási minister mind azon alapok kezelésért, melyek reá bizvák, s igy a szóban levő alapokért is felelős. De ugyan akkor fejeztem ki azon meggyőződésemet is, hogy a t. háznak a minister e felelőssége folytán gyakorolható ellenőrzési jogából koránt sem következik az, hogy az alapokat az ország költségvetésébe be kellene venni. Mert most is azon meggyőződésben vagyok, mit akkor mondottam s ez alkotmányos felfogás, hogy a mi a költségvetésbe felvétetik: arról az országgyűlésnek teljes intézkedési joga van ; ez a budgetjog természetében fekszik. Már pedig addig. mig az 1715: 74., 1723: 70., s az 1790:23. ós 26. törvényczikkek érvényben vannak: ezen alapok ő Felsége patronatusa alatt állanak. Ezen törvényeket pedig nem a ház határozata, hanem csak rendes tövényhozás utján uj törvény által, lehet megváltoztatni. A nélkül, hogy ezen akkori nyilatkozatomat módosítanom kellene, készséggel elismerem, hogy addig is, mig az alapok jogi természete tisztába hozatnék, s irántuk netalán ujabb törvényhozási intézkedés jöhetne létre: elismerem — mondom — hogy az ellenőrzésnek fölebb emiitett módja nem kielégítő, hogy az hiányos. Ennélfogva gondoskodni kell oly módozatról, mely megszüntesse a hiányt, a nélkül, hogy akár az alapok jogi természete iránti eldöntésnek, akár ő Felsége legfelsőbb patronatusi jogának praejudicálna. Mi legyen e módozat, arra vonatkozólag ismétlen a mit a t. ministerelnök ur a pénzügyi bizottság előtt nyilvánított, hogy a kormány e kérdéssel komolyan foglalatoskodik, s mihelyt az iránt határozottan megállapodik, megállapodását a t. ház tudomására fogja hozni. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék nyilatkozatomat figyelemre méltatni, s Helfy képvideczember 4. 1876. 21 selő ur határozati javaslatát mellőzni. (Helyeslés a középen.') Elnök: T. ház! A háznak határozata szerint Helfy képviselő urnák indítványát indokolás végett a pénzügyi bizottság jelentésének szintén ezen tárgyra vonatkozó egyik pontjánál kellett volna felvenni. Ez állapíttatott meg november 11-én Helfy képviselő urnák is megegyezésével. Az átalános vita terjedelmességénéi fogva egyáltalán nem akartam gátolni a t. képviselő urat, indítványának mostani indokolásában ; de azt vélem, hogy a végett, hogy a ház határozatának elég tétessék : megfogja engedni a t. ház, hogy most felolvastassák a pénzügyi bizottság jelentésének azon pontja, melynél az indokolásnak törtennie kellett volna s méltóztassék a t. ház azután azt is tanácskozás tárgyává tenni. A jegyző ur fel fogja olvasni az illető pontot. (Halljuk.) Horváth Gyula jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) A központi kiadások tételeinek átvizsgálásánál felmerült azon körülményre nézve, hogy a költségvetésben nem fordul elő sehol egy, a jelen ministeriumban az építkezési ügyek vezetésére a központi igazgatásnál alkalmazásban lévő s nagyobb fizetéssel ellátott építész-mérnöki szakférfiú: a minister azon felvilágosítást nyujtá, hogy az e ministerium ügykörébe eső s leginkább a tanulmányi és vallási alapokból eszközlött nagyobb mérvű építkezések körül szükségesnek mutatkozott gyorsabb, közvetlenebb s szakszerű eljárás érdekében a ministertanács jóváhagyásával egy épitész-mérnöki felügyelői állomás léptettetett életbe; az illető szakférfiú azonban, a ki 1873-ban alkalmaztatott, nem államhivatalnoki minőségben, hanem mint szerződtetett szakértő, a kinek szerződése évről évre megújítandó, — nyeri javadalmaztatását; és pedig nem az állampénztárból, hanem a vallási ós tanulmányi alapból, mely utóbbi körülménynél fogva az annak kiszolgáltatott tiszteletdíj a költségvetésbe fel nem vétetett. A bizottság ezen, a szerződés egyidejű bemutatásával kapcsolatos felvilágosító ériesitést tudomásul vévén, a tárgyalások folyamában, névszerint a szóban levő építészeti felügyelőnek az alapítványi pénztárbeli javadalmaztatására való tekintettel kifejezett azon nézetek nyomán, hogy kívánatos volna az alapok kezelésének szabályozása: az ülésben jelen volt ministerelnök által azon hivatalos nyilatkozat tétetett „miszerint a kormány a nevezett alapok jogi természete iránti kérdés eldöntését megelőzőleg is már azok kezelésének megfelelő rendezése kérdésével foglalkozni fog"; mely nyilatkozatot a bizottság a tisztelt ház tudomására hozza. (Az emiitett felügyelővel kötött szerződés a ház asztalára letétetik.)
