Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-190

190. országos ülés deezember 14. 1876. 225 után ebben a perczben csoportosultak, egy oly kormány befolyását gyöngíteni, melyet megbuktatni nem tudnak, a hazára nézve hasznos nem leftet. (Elénk helyeslés a középen^) Én nem kérem az appropriatió megszavazását. Kimondottam —• igaz — egy alkalommal, hogy a mely kormány ürügyet keresve, kellő ok nélkül hagyná el a mai időben helyét: az a politikai gyávaság vádját vonná magára; de azt tartom, ezzel nem ellenkezik az, ha viszont azt mondom, hogy ha egy kormánynak ily nehéz viszonyok közt megadatik a parlamenti rendszer szellemében és nevében a mód, nemcsak becsülettel, de kölelességszerüleg menekülni ezen helyről : azt kész örömmel fogadni joga van. Méltóztassék a t. háznak hjplcsessóge szerint határozni. Ha a parlamenti kormány formái, elvei szerint kötelességünk az lesz. — a mi, mint tudatik, nemcsak hogy a t. háztól függ, de tőle függ nagy részben, — ha mondom, kötelességünk az lesz, hogy maradjunk: maradni fogunk; ha az egyik főfactor, a t. ház szavazatával felment ez alól: teljes örömmel menni fogunk. De egyre mindenesetre kérem a t. háznak minden tagját s ezt kérem a közügy, a haza, a nemzet nevében — nem megbízásából, de érdeke nevében — és ez az egy az, hogy addig, mig viszonyaink nem isztulnak, bárki üljön ezen a helyen: ne méltóztassék annak eljárását nehézzé tenni, annak erélyót szemben ezen nehéz kérdésekkel, bármi egyéb-kisebb oknál fogva megzsibbasztani. (Zajos helyeslés és tetszésnyilvánítások a középei/.) Elnök: Földváry Mihály képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Földváry Mihály: Személyes kérdésben vagyok bátor szót kérni. Várady Gábor t. képviselő ur szíves volt beszédében rólam megemlékezni, azonban oly állítással vádolt, a melyet én egyátalában nem tettem. Én hivatkozom a t. ház minden tagjára, hogy enditettem-e még szóval is azt, hogy a kormány törvénysértést követett el, és ha mondottam volna: akkor nagyon helyén lett volna Várady képviselő ur azon mondása, hogy akkor a kormány ellenében a vád alá helyezést is kérhettem volna. Én ismétlem: ezt egy szóval sem mondottam ; hanem mondottam igenis azt, hogy a kormány elmulasztotta a törvény által engedélyezett törvényes alapot elfoglalni; s ez alatt értettem azt, hogy a kormány, a midőn látja, hogy Magyarország jogos igényeit ki nem vívhatja, a vám és kereskedelmi szövetség és a bank kérdésében nem foglalta el azon alapot, a melyet részére a törvény fentartott. Ezzel nem azt mondtam, hogy a kormány törvénysértést követett el. Ezeket kívántam megjegyezni. KEPV. H. NAPLÓ 1875-78. IX. KÖTET. Várady Gábor: Személyes kérdésben kívánok szólani. Földváry t. képviselő ur az én beszédemre reflectált, mintegy azt akarván az által mondani, hogy nem helyesen feleltem meg rá. Én hivatkozom a gyorsírói jegyzetekre, hogy a t. képviselő nem azt mondta-e. hogy a törvényes tér elhagyása inegboszulja magát? (Felkiáltások: ügy van!) Mocsáry Lajos: T. ház! A iröltségvatés átalános tárgyalása alkalmával elmondottam azon részleteket, melyeknél fogva nem viseltetvén bizalommal a jelen kormány irányában : azon eszközök használatába, melyek a kormányzatra szükségesek, helyezni nem akarom, Azóta azonban történtek bizonyos dolgok, melyek, ha nem is lehettek befolyással az én már akkor megállapodott nézetemre, azt hiszem: igen alkalmasak arra, hogy mély benyomást tegyenek még azokra is, kik más véleményben voltak a t. kormány működéséről, sőt ha kezöket szivükre teszik ezen közbejött dolgok folytán, talán azon nagy bizalmat, melylyel irányában viseltetnek, sokan megrendítve fogják érezni. Ertem t. ház 1 azon körülményt, hogy időközben az úgynevezett dualisticus bank körül forgó alkudozások fenakadtak, inert az osztrák ministerium kijelentette, hogy a dualisticus bankot az osztrák reichsrathban keresztül vinni nem reményli; de nem is akarja. Én t. ház, ezen tényben valami uj calamitást nem látok, nem látok pedig azért, mivel nem látok nagy különbséget a közt: lesz-e vagy nem lesz dualisticus bank? mert az esetben is, hogyha létre jő: megvagyok győződve, hogy ugyanazok kezében fog maradni Magyarország pénzügyi.kezelése, a kikében eddig volt, s nincs semmi ok annak föltevésére, hogy az irányukban követett politika jövőre más irányt nyer. És e tekintetben nem ingat meg engem némelyeknek azon argumentuma, hogy igenis jónak kell lenni reánk nézve e dualisticus banknak ép azért, mert azt oda át oly nagy mérvben ellenzik; én azt hiszem, hogy korántsem azért keltett az oly nagy ellenzést oda át, mintha arról volnának meggyőződve, hogy ezen bank létrejövetele annyit jelent, mint Magyarország pénzügyi emancipatiója. Én azt hiszem, hogy sokkal kisebbszerü okok voltak azok, melyek e nagy ellenzést felköltöttók, s ezek egyike az, hogy nemfakarják magokra vállalni még azon alkalmatlanságot ós kellemetlenséget sem, melyet a dualisticus kezelés okvetlenül maga után von; másik az, hogy féltik az arany és ezüst készletet, melynek egy részét Budapestre kellene hozni: mert — ós ebben talán saját lelkiismeretök sugallatát követik — tartanak attól, hogy 'Magyarországon ismét forradalom lehet, mely alkalommal a magyarok igen könnyen 29