Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-190

190. országos ülés deezember 14, 1876. 215 két állam népei közt a jó és barátságos egyetértés fentartassék. És midőn ily módon Magyarország pénz­ügyei rendezhetésének ipara és kereskedelme fej­lődhetésének és az ország anyagi felvirágozhatá­sának még lehetőségét is feladta az osztrák gyár­ipar, az osztrák kereskedelem, az osztrák pénzpiacz és az osztrák kincstár javára: még azon czólt sem érte el, metyért ezt Magyarország kipótolhatlan kárára tette, t. i. a két állam népei közötti ba­rátságos egyetértést, mint ezt az osztrák tarto­mányok egy részében folytatott izgatás, a bécsi Reichsrathban hangoztatott kifakadások, és köze­lebbről a két ministerium közt kitört disztelen viszály eléggé világosan bizonyítják. Tekintve, hogy mindenkor, de különösen a jelen válságos időben ugy a két állam, mint a trón és uralkodóház érdekei, és biztonsága mulhatlanul megkívánják, hogy a két állam népei, kormányai és törvényhozásai közt a legőszintébb barátság és teljes egyetértés uralkodjék; de miként a tapasz­talás bizonyítja, ezen kívánatos állapot oly közjogi viszonyok mellett, melyek szerint egyik vagy másik fél anyagi érdekeiben magát a másik fél javára megkárositottnak látja vagy hiszi, el nem érhető. Tekintve, hogy azon visszás állapot csakis a két állam összeütköző érdekeinek elkülönítése, s minden állam által saját érdekei szcmj>ontjából való önálló kérdése által szüntethető meg, és hogy még azon törvényeink is, melyek ezen közös vi­szonyokat létrehozták s jelesen az 1867. évi XII. törvényczikk 68 §, világosan fentarfja és bizto­sítja az országnak önálló törvényes intézkedési jogát. A két állam népeinek barátságos egyetértése, az országok és a trón biztonsága érdekében, mondja ki a ház határozatilag, hogy midőn az ország anyagi romlására vezető költségvetési tör­vényt el nem fogadja : egyszersmind kijelenti, hogy a képviselőház elérkezettnek látja az időt, hogy a magyar állam politikája minden idegen érdekektől elkülönítve, a tiszta personal unió alap­jára fektettessék, s utasítja a kormányt: Hogy félbeszakítsa a vám- és kereskedelmi szerződés megujitása és egy jegybank fölállítása iránt az osztrák ministerekkelf folytatott minden alkudozásokat, érvényesítse az országnak az 1867. évi XII. törvényczikk 68. §-ában is föntartott önálló intézkedési jogát. Beadják Simonyi Ernő, Mocsáry Lajos, Helfy Ignácz, Szalay Imre, Hegedűs László, Ragályi Nándor, Almásy Sándor, Csanády Sándor, Csá­volszky Lajos, Majzik Yictor, Kiszelyi Ernő. Ajánlom a t. háznak határozati javaslatomat elfogadásra. (Éléi/h helyeslés a szélső baljelöl.) Elnök: Kívánja a t. ház, hogy a határozati javaslat még egyszer felolvastassák. (Felkiáltások: Nem szükséges l) — Hosszabb levén a határozati javaslat a ház jóváhagyásával most nem fog ujab­ban felolvastatni, de ki fog nyomatni. Tóth Vilmos: T. ház! Természetes és a parlamenti szokásokkal egészen megegyezőnek tar­tom, ha a t. ellenzék a költségvetési törvényja­vaslat alkalmából oly vitát provokál, a melynek kimenetele biztos próbáját képezi annak: vajon birja-e a kormány a ház többségének bizalmát 'vagy nem ? Nagy fontosságúnak tartom én e vitát még rendes viszonyok és normális körülmények közt is, nagyobb fontosságot tulajdonitok e vitának ná­lunk ma, midőn a monarchia helyzete kifelé, az európai nagy események folytán, véghetetlenül ne­héz, a monarchia két része közt fenforgó kérdé­sek folytán pedig meg levén némileg a viszony köztünk zavarva, tagadhatatlanul belpolitikai hely­zetünk is, nem csekély mérvben mondható válsá­gosnak. És épen azért kívánatosnak tartom a bi­zalmi kérdés felvetését; kívánatosnak, nem csak a kormányra nézve, de kívánatosnak egy magát ha­zafiasnak és loyalisnak tartó ellenzékre nézve is. A kormányra nézve azért, mert épen nehéz idők­ben azt hiszem, hogy a kormány nehéz feladatai­nak súlyát csak ugy lesz képes elviselni: ha a parlament többsége bizalmának biztos birtokában érzi magát, és ha annak támogatására számithat. Az ellenzékre nézve azért, mert én épen felteszem róla, felteszem egy hazafias, felteszem egy loyalis ellenzékről azt, hogy minél inkább érzi s látja na­gyobbnak azon küzdelmet, a melyet az ország anyagi létének javítása, — hogy ne mondjam léte biztosításának czéijából folytatni kell: annál in­kább van szüksége a nemzet egyetértő közremű­ködésére ; és mert én felteszem az ellenzékről azt, hogy felidéztetvén ezen bizalmi vita, azon esetben, ha annak eredménye a kormány javára fog el­dűlni, — a mint nem kétkedem, és itt bátor va­gyok még Földváry t. képviselőtársam mondatait apostrophálni, — felteszem az ellenzék hazafisá­gáról azt, hogy ezt látva: letesz legalább egy időre az ellenzékeskedésről. (Ellenmondások a szélső baloldalon.) és magatartásával elő fogja segíteni a monarchia két fele közti vitás kérdések megol­dásánál az igazság győzelmét, a mely annál biz­tosabban fog bekövetkezni, minél több erőt merít­het a kormány a nemzet összes erői összhangzó működéséből. (Helyeslés a középen.) Épen azért, mint mondáin, igen örvendek a mai vitának, a mely kétségbevonhatlan bizonyítékát fogja képezni annak: vajon helyesli-e az ország többsége a kor­mány politikáját, vagy nem? (Felkiáltások a szélső baloldalon: A képviselőház többségei) Ismétlem az ország többsége, miután a képviselőház az orszá­got képviseli. (Helyeslés a középen.) Gyakran ho­zatott fel az, hogy a kormány padjai néma biza-

Next

/
Thumbnails
Contents