Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-188

188, országos ülés rülmények között van bátorsága a pénzügyministernek — ámbár nagyra beesülöm — az államadóját évi 500,000 írttal szaporitani, kivált mikor a szaporítást a szükség és az igazság nem követelik tőlünk : azt egyátalában nem értem. Ezen előzmények után ugy hiszem, kétség nem támadhat az iránt, hogy a törvényjavaslatot ma elíbgadandónak egyátalában nem tartom ; de azt mint olyat, mely az ország érdekeit még inkább sújtja, visszautasítom. El nem fogadhatom a közlekedésügyi minister urnák mai napon tett okoskodását sem, mely szerint pénzügyeink és egyátalában hitelünk fentartásának érdeke kívánja o törvényjavaslat elfogadását. Ez az érv állhatott a múlt esztendőben ; ma azonban másként áll a dolog : mert ma a törvényjavaslat elfogadása csak annyiról tanúskodnék, hogy készek vagyunk olyanra kötelezni magunkat, a mire minket törvény által kötelezni nem lehet, vagy is, hogy azon nyomasztó és desperált állapotban vagyunk, hogy mai nap mindegy az államra és állampolgáraira nézve, akár 500,000 írttal kevesebbet, akár pedig többet fizessenek. Hogy pedig ily körülmények között uj adósságnak, uj tehernek felvállalása az állam hitelére nem hasznos : ezt, azt hiszem, demonstrálni nem szükséges ; mert tudjuk, hogy minden magán ember akkor a leghazárdabb, mikor látja, hogy nincs semmije, a mivel fizethessen ; de inig tudja, hogy van valamije a mivel fizethet, mindenesetre meggondolja : vajon azon investitió olyan-e, mely legalább a kamatokat fogja visszatéríteni. Mikor t. ház, azt látjuk, hogy az évenkénti 500,000 frtnyi adó-emelkedés nemcsak, hogy vissza nem tér, hanem fokozódik is, a mennyiben arany- és ezüstpénzben van kikötve ezen 500,000 írtnak kamata, de mikor arany- ós ezüstpénzünk nincsen, — mikor ez a piaezon szintén nem szerezhető, mivel nincsenek hitelintézeteink, a melyek képesek lennének a kellő árért beváltani sokszor minden érték nélküli bankóinkat: akkor megfoghatatlan, hogy még 500,000 irtot tevő és érezpénzben kamatozó kölcsönt vagy terhet vállaljunk magunkra. Ezen okoknál fogva, mivel tökéletesen meg vagyok róla győződve, s a mindennapi szomorú eseményekből látom, hogy adóink mennyire nyomasztók, kivált ha hozzáveszem a községi, és a legújabb megyei adót, valamint minden egyéb múlhatatlanul szükséges fizetéseinket, a melyek maguk is képesek pénzerőnket kimeríteni a nélkül, hogy szükségünk volna ezen 500,000 irtot tevő és érezpénzben kamatozó emelést megszavazni: e törvényjavaslatot elveteudőnek vélem a jelen körülmények között; mivel ha a társaság kötelezettségének képes eleget tenni: ezt nincs okunk megszavazni; ha pedig nem képes: akkor a 10 millió irtot tevő tőke kamatainak fizetése deczeniber 12.1876. 181 nélkül is kezünkre kerül e vasút. Nem szenved kétséget, hogy e vasútnak a jelen körülmények közt való megvásárlása nem egyéb, mint a koldustól alamizsna adás. A mi az előttem szólott Zsedényi képviselőtársunknak különben nagyrabecsült indítványát és előadását illeti, erre nézve tudom, hogy nem igen kellemes lesz előadásom; de kénytelen vagyok az igazság érdekében megjegyezni, hogy a királyi állami főügyésznek beadott véleménye, nem annyira nyomasztó, mint azt a képviselő urnák méltóztatott mondani. (Halljuk!) Min alapszik a királyi főügyésznek véleménye? Alapszik azon politialis és investigationalis eljárásunkon, melyet mi, én is, ő is és többen is, megtettünk kiküldetésünkhöz képest. Azonban ezen investigationalis eljárás eredménye nem olyan, hogy annak alapján meglehetne állapítani a bűneseteket és kilehetne jelölni azon egyéneket, kiknek eljárása ellen megindítandó a bűnvádi eljárás ; mert ha ezt tenni merészelte volna: akkor kötelességünk lenne felszólalni az iránt, hogy a biró közbejötte nélkül előre kijelölte, hogy ez meg ez, ezt a lopást, ezt a csalást, ezt a visszaélést követte el. A királyi ügyésznek nincs joga ezt kimondani, személyes inquisitióba nincs joga bocsátkozni, mig azt neki az illetékes biró, — és pedig felebbezhető végzéssel — meg nem engedi. A királyi ügyész véleményében minden egyes bűntényt jelez, a nélkül, hogy legkisebb vonatkozást is tett volna személyekre; elősorolja, hogy ezen és ezen visszaéléseket, ezen és ezen bűnös cselekvényeket látja; de személyeket nem említ. A t. háztól függ a birói eljárást elrendelni, illetőleg az ügyet a bíróhoz terelni. Ha a királyi főügyész véleményében tovább ment volna, ha például, csak azt mondotta volna is. hogy az illető kormánytisztviselők ellen fegyelmi eljárás indítandó : eljárását akkor is megróván dónak találnám. Valamint nekem nem tetszenék, ha birói határozat nélkül elitélnének, azt mondván, hogy ilyen meg ilyen bűnös cselekvényt követtem el, ha mindjárt volna ^ is némi igazság a dologban; ugy viszont megkövetelem, hogy másokkal szemben hasonlólag járjanak el. Ha a t. ház arra fogja utasítani a királyi ügyészt, hogy birói eljárást kezdjen : majd fogja tudni, hogy az átalános investigatiot ki ellen és mi ellen kezdje meg. S ha az inquiráló biró oly dolgokat fog találni, melyek az illetők személyét terhelik, meg fogja engedni a személyes inquisitiót; de addig a királyi ügyész maga egy átalában nem foghatja sem az egyikre, sem a másikra egy vagy más vétség elkövetését. (Közbeszólás: Ajánlania kellett volna az inquisitió megindítását!) Hát mi lett volna a következése annak: ha a királyi főügyész ajánlotta volna az inquisitió megindítását? Az, hogy mindjárt elfogultsággal vádoltatott volna, hogy rá fogták volna, hogy nem