Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-186
186 országos ülés deezeinber 10. 1876. 153 Annyi tény, hogy ama szakértő, véleményező testületekben, melyek ezekre nézve nyilatkozhatnak, nagy áramlat uralkodik annak bebizonyítására, hogy jövőre csak aezél-sint lehet hasnálni vas-sin helyett. Én nem tagadhatom t. ház, hogy nekem aggodalmam van arra nézve, hogy a mennyiben Magyarországon aczél-sin még nem készíthető, ebből az [fog következni, hogy miután itt nincs oly aczél-vassin, mely itt készíthető, hogy ennek folytán az aczél-sint külföldről kell megrendelni. Legyen t. ház, bármiként, minden esetre igen feltűnő dolog, hogy akkor, mikor például a Bohniczon készülő rudvas-mennyisóg 150 mázsát tesz, akkor, mikor millió értékek fekszenek készletben az államvasgyárakban, mondom: akkor igen feltűnő, hogy a magyar kincstár tulajdonában levő pályáira aczélsinekre pályázatot hirdet. így igen könnyen megtörténhetik az, hogy a szakértők véleménye következtében a magyar királyi államvasutak, valószínűleg a magán-államvasutak is aczélsm-készletüket külföldön fogják venni; míg az állam gyáraiban fekvő kész vas-sineink ott fognak heverni, így az aczél-sinórt a pénz külföldre menend, az állambevételekből pedig majd továbbra is fedezni kellend az üzemi kiadásokat. A minister ur imént mondott nyilatkozata nagyon megnyugtató volna; azonban szemben azon körülménynyel hogy az államvasutak initiálják az aczélsineknek használatát Magyarországon, és mozdítják ekkép elő annak külföldről való importját: megvallom, kételkednem kell, hogy ugy fog a dolog bekövetkezni, mint az kívánatos lenne. És ha már felszólalok, igen röviden arra vagyok bátor még a t. minister urat kérni, hogy a mennyire lehetséges: méltóztassék a kincstári vasmüvek üzemvezetését, ha nem is szorosabb órdeksolidaritásba, de legalább harmonikusabb combinatióba hozni az adófizető magyar magán vasiparral. Azt hiszem, hogy azon különleges vezetés, mely a kincstári vasmüveknél eddig létezett, hogy az sem az állam pénzügyi követelményeinek, sem a nemzetgazdászat érdekeinek nem felelt meg, holott együttes fejlesztése ezen két nagy érdeknek, emelné és virágoztatná fel a magyar vasipart, mely industriánk fontossággal és czélszerü intézkedések mellett jövővel is bír. Ezen körülmény következtében bátor vagyok a t pénzügyminister ur figyelmébe ajánlani azon kérvényt is, melynek szövegét a tegnapi és mai napon a lapok is közölték, ós részemről is teljesen csatlakozom azon óhajtásoknoz, melyeknek Ragályi képviselőtársam adott kifejezést. Széll Kálmán pénzügyminister: Van szerencsém a direct hozzám intézett kérdésre csak azt válaszolni, hogy azon árbeszerzési hirdetményről, mely az államvasút részéről közrebocsátKÉPV. H. NAPLÓ. 1875—78 IX. KÖTET. tátott, nekem mint pénzügyministernek nincs tudomásom ; mert méltóztatik tudni, hogy az államvasutak kezelése nem az én tárczámhoz tartozik. Azonban azt hiszem a nélkül, hogy azon hirdetést magam ismerném, — mert nem gondolom, hogy más eljárás követtettetnék, mint a melyre nézve én egyetértőleg a közlekedési ministerrel megállapodtam, — mégis annyit mondhatok, hogy a hirdetés, a mennyiben történt is: vonatkozik csekélyebb aczélsin szállitásra. Lichtenstein József: 4500 darabról van szó. Széll Kálmán: Igenis csak 4500 darabról van szó. Tudniillik az államvasutak oly vonalainál in specie, a Jml^iényleg^^ már lerak^^&.-4tlE^^ megkezdték a^-J£?il^^í^ElM|áÍ«is„a kitérőknél, ott bizony aczélsinekkel kell pótolni a fegTeket, ez magától folyik. De azt fentartom, mit előbb is mondtam feleletemben és a mit a képviselő" ur is megnyugtatónak talált, hogy az uj kicserélések uj vonalokon, magyar államvasutaknál nem történnek idegen, hanem történik a magyar államgyárak által szolgáltatott vassínekkel. {Helyeslés?) Elvi megállapodás történt ez iránt köztem és a közlekedési minister közt és azt gondolom,' ezt meg is tartotta zsinórmértékül az államvasutak igazgatósága, mondom tehát a csekélyebb partialis kicserélésekre vonatkozhatik azon hirdetés, a mely szerint a kicserélések a már aczélsinekkel ellátott vonaloknál történik, a hol csakugyan vegyes sineket. t. i. aczél és vassíneket is alkalmazni nem lehet. A mi magát a vasipar dolgát illeti, méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy tőlem telhetőleg ügyekezni fogok, a mennyiben érvényesíthető, a hozzám nyújtott memorandumban részletesen előadottakat érvényesíteni, nagyon természetesen, a lehetőség határain belül. A mi a diósgyőri vashámor tárgyában való szerződést illeti, illetőleg a memorandumnak a szerződés megkötésére vonatkozó részét: az talán nem is helyes informatio alapján indult meg. Magam is értekezvén azon urakkal, ők maguk is belátták, hogy ha én bizonyos más alapon kötöm meg a szerződést, a mint hitték: akkor az általok fölvetett igényeket bajos a vállalkozókkal kielégíttetni. Méltóztassanak ítéletet e kérdés felett akkor mondani, midőn a szerződés a ház előtt fog feküdni. {Helyeslés.) Elnök: T. ház! Mielőtt az összeg megszavaztatnék, azt hiszem, méltóztassanak előbb tudomásul venni azt, a mit a pénzügyminister ur a diósgyőri vasgyár ügyében mondott. Ugyanis van a pénzügyi bizottságnak e részben szintén egy javaslata, a mely körülbelül ugyanaz, mint a mit a pénzügyminister ur mondott. {Felkiáltások: Nem szükséges semmit tudomásul vennil) Ordódy Pál előadó: T. ház! A diósgyőri vasgyár üzemi költségvetésére nézve véleményem 20 •'
