Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-162

56 162. országos lllé« oKtőber 7. 1876. folyamat engedtessék: — mert a bizottság azon nézetben van, hogy a képviselőt megillető men­telmi jog alapja nem a képviselő személyének, ha­nem az ő képviselői állásának és működésének sérthetetlenségében fekszik; oly nyomokat pedig, melyekből arra lehetne következtetni, hogy a vád­beli cselekvény és a képviselő ur képviselői állása és működése között akár a multakérti üldözést, akár a jelenérti zaklatást tekintve, legKisebb ka­pocs is léteznék, fel nem fedezhetett: következőleg sem egyiket, sem másikat fenforogni nem látja; miután pedig ezen körülmények összeségének kellő érzékkeli mérlegelése az,mely kiadatási esetekben ve­zérirányul szolgál; miután továbbá az emiitett tekin­tetekből kiindulva, Miletics Szvetozár feleletre vonása által, sem az igazságszolgáltatás érdekei, másfelől sem a képviselőház méltósága, sem végül képviselői függetlenség nem veszélyeztetik: a mentelmi bizott­ság indokoltnak, és szükségesnek tartja, hogy a kért birói eljárás tovább folytatására Miletics Szve­tozár mentelmi joga felfüggesztessók. Másik része a jelentésnek azon véleményt tar­talmazza, melyet a bizottság a kormánynak ez ügyben követett magatartására vonatkozólag elő­terjeszt. Ezen vélemény mindenekelőtt egy elvet hang­súlyoz, azon elvet, t. i. hogy a mentelmi jog az országgyűlés szünetelése alatt is fenáll. Nem ok nélkül teszi ezt a bizottság, hanem teszi azért, mert nem volna óhajtandó, hogy egy oly irányzat vergődjék túlsúlyra, mely ez ügyben is kifejezést nyer; t. i. hogy a mentelmi jog az országgyűlés szünetelése alatt is szünetel.. — Ki van fejtve ugyanis a jelentésben, hogy az országgyűlés által eddig követett gyakorlat: az 1867. XII. t.-cz. azon analógiája, mely midőn az országgyűlés 'bizottsá­gának a mentelmi jogát ez irányban szabályozza: joggal enged következtetést vonni arra, hogy az országgyűlés több tagjai hasonló mentelmet élvez­nek, továbbá azon körülmény, hogy* a képviselő­nek, mig képviselő — pedig a szünetek alatt is az, — egy ugyanazon tényért cathegoriákba osztani nem lehet; végül azon körülmény, hogy a men­telmi esetek a képviselőknek a házon kivüli, tehát inkább magán természetű tetteikre vonatkozván, alapjában támadná meg a mentelmi jogot az, ki ezeket az immunitás jelentősége alól kivonná, mondom, mindezek a bizottság felfogása mellett szólanak. Azonban, ha felállítjuk e tételt, a mint fel kell állítanunk. lehetetlen megengedni, hogy annak correetivurna ne legyen; mert hisz ez esetben a társadalmi és államrendet a mentelmi jog zsákmá­nyául dobnánk, ezen correctivum pedig semmi esetre sem található fel másutt, mint a kormányi felelősség igénybe vételében. — Az lehetetlen, hogy a kormány íelelős legyen a jogrendért, ós ne bírjon az eszközökkel, melyekkel a jogrend ér­dekében még felelősség mellett sem rendelkezzék. Nem lehet ezt a ház jogaiba való avatkozás­nak tekinteni, mert: a kormány tettei felett úgyis a ház ítél, és ezáltal a kormány netaláni tulkapasait ellensúlyoz­hatja ; nem még azért sem, mert a kormány intéz­kedése ez esetben csak ideiglenes és a szükség­jogán alapszik; amennyiben végleg az engedélyt úgyis a ház adja meg, — nem továbbá azért sem, mert a kormány eljárása felett a képviselőház hivatva levén ítéletet mondani, ugy is a jelenlegi­hez hasonló eset végső stádiuma úgyis csak min­dig maga a parlament leend. Ezen nézetek vezérelték a menteimi bizottsá­got, midőn azon, valóban súlyos felelősséggel szem­ben, mely az ország alvidékeín a kormány tétlen­ségére esetleg hárulhatott volna, eljárását igazoltnak tartja és nekie a jelen esetben intézkedéseért, a felmentést megadni javasolja. Ajánlom a bizottság jelentését elfogadás vé­gett. (Élénk helyeslés.) Elnök: Következik Simonfai János' kép­viselő ur. mint a különvélemény beadója. Simonfai János: Én. t. ház. mielőtt indo­kolni akarnám különvéleményemet, szükségesnek tartom, hogy a t. ház előtt legalább a legfonto­sabb iratok olvastassanak fel s ha ez megtörtónt, akkora tartom fen előadásomat. Elnök: Az előadói jelentés záradéka sze­rónt is mindenekelőtt talán Miletics Svetozár kép­viselő urnák nyilatkozata lenne felolvasandó. Simonfai János: A fontosabb irományok szerintem ezek lennének: a ministerelnök határo­zata, mely szerint a mentelmi jog felfüggesztetett, azután következnék Miletics Svetozár képviselő urnák Írásban beadott nyilatkozata, továbbá a főügyészi jelentós a ministerelnök úrhoz, Joannovics Oornél és Eankovics György vallomásai, valamint a törvényszék végzései. Elnök: Az iratok fel fognak olvastatni. Beöthy Algernon és Gulner Gyula jegyzők: (felváltva olvassák a kir. főügyésznek a minist er elnökhöz intézett felterjesztését, valamint a ministerelnöknek a kir. főügyészséghez intézett leiratát, továbbá a kir. tábla végzését, Joannovich Comél és Bankovich György vallomásait, vala­mint Miletics Svetozár nyilatkozatát. Elnök: Kérdem az előadó urat: van-e még felolvasandó iromány? Horánszky Nándor előadó: Itt van, t. ház, egy irat, mely később lett a budapesti kir. törvényszéktől ide áttéve; ez a Timarcsevics Iván vallomása, melyet Vidliczkay képviselő ur kíván felolvastatni.

Next

/
Thumbnails
Contents