Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-161
161. országos Ülés október 6. 1876 45 tést tegyen; mig azt, hogy maga a törvényhozás amaz alapokat más termószetüeknek tartja, bebizonyította azzal, hogy több izben küldöttségeket választott épen azért, hogy ezen alapok természete iránt javaslatot készítsenek. (Helyeslés) és hogy azután a ház határozzon ez iránt. (Helyeslés a középen.) A mire tehát már küldöttségeket tartott a törvényhozás szükségesnek: arra nézve így mellékesen, igy ineidentaliter és a multakról megfeledkezésből oredő felszólalás folytán határozni nem lehet. (Élénk helyeslés) Helfy Ignácz: T. ház! Én teljesen osztozom a t. elnök urnák azon nézetében és abban is, a melyet most a ministerelnök ur kifejezett, hogy igy ineidentaliter ily fontos kérdést elintézni nem lehet. De bátor vagyok a t. ház emlékezetébe hozni, hogy már a tegnapelőtti ülés alkalmával jeleztem, hogy én ez ügyben indítványt leszek bátor a t. ház elé terjeszteni. Megragadom tehát ez alkalmat, nyilvánosan bejelentére annak, hogy ezen indítványt holnap fogom beterjeszteni. Mert igaza van a t. ministerelnök urnák abban is, hogy nem lehet, mint nem is eonfundálja senki ezen alapok természetét másokéval ; de az is igaz, hogy nem arról van itt szó, hogy ezen alapok hová fordíttassanak; hanem arról, hogy nyilvánosan kezeltessenek akként, hogy az egész ország lássa. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Én ennek folytán kérem az igen t. képviselő urat, hogy inditványát méltóztassék az inditványkönyvbe beirni és a házszabályok szerint velem közölni. (Derültség.) Én t. ház véleményemet a hozandó határozatról beterjesztett költségvetés érdekében, a mint határozottan kijelentettem, a ház jóváhagyásának reményében mondottam ki és jogosultnak véltein magamat ugy kimondani véleményemet a határozatról, a mint a pónzügyminister ur a határozatot hozatni kivánta, mert senki a pónzügyminister ur nyilatkozata ellen felírva nem lévén, nem vélhettem, hogy az ellen észrevétel tétessék. De ha a t. ház megnyugtatásul kívánja : egyáltalán semmi sem akadályozza azt, hogy ezen alkalommal csak az mondassék ki, hogy a költségvetés a pénzügyi bizottsághoz utasittatik, és ha a ministerelnök nyilatkozata szerint a ház a kormány óhajtását elfogadván, a ház ülésének elnapolását határozza el : akkor fenntartom magamnak — ismét a ház jóváhagyásának reményében — hozzátenni azt, hogy a szünet alatt a pénzügyi bizottság folytathassa munkálatait. (Helyeslés.) A ministerelnök ur által most beadott jelentés szintén a pénzügyi bizottsághoz fog áttétetni. Következik a napirend további tárgya: a ministerelnök urnák a hozzá intézett interpellátiókra adandó válasza. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Két rendbeli interpellátió intéztetett hozzám, egyik, miként méltóztatik tudni, Csernatony t. képviselő ur, a másik Irányi képviselő ur részéről. Miután a Csernatony képviselő ur által benyújtott interpellátió, egyikére azon kérdéseknek, melyekre Irányi képviselő ur interpellátiója is kiterjed, kivan bizonyos irányban felvilágosítást : azt godolom, hogy a t. ház meg fogja engedni, hogy egyszerre feleljek a két interpellátióra, természetesen az interpelláló képviselő urak mindenike még annáliiikább azon helyzetben lészen a netalán viszonválasza megadásánál, hogy a hallottakra, az ügynek szóba hozható oldalára teheti nyilatkozatait. Ami Irányi képviselő ur interpellátióját illeti, annak 6-ik pontja az, amire legelébb kívánok felelni, melyben azt kérdi:' egyetértőleg jár-e el a közös külügyminister a magyar kormánya-ál a keleti kérdésben? Már egy alkalommal, ugy emlékezem, volt szerencsém nyilvánítani, hogy én ezt a kérdést valóban szükségesnek sem tartom, kivált nem tarthatom ily komoly időkben, mint most; — mert méltóztassék meghinni a t. képviselő ur, hogy miután tudjuk és mindig elismertük mind a jogot, mind az abból folyó kötelességet és igy felelősséget: e tekintetekben, ily komoly időkben, mint a maiak, bizonyosan senki, mi legalább bizonnyal nem fognók ezen felelősséget magunkra vállalni oly politikáért, melynek alapjával, elvével és irányával egyet nem értünk. A t. képviselő ur negyedik kérdése — gondolom megengedi, hogy nem sorrendben felelek — a következő: „Melyek a hatalmasságok által megállapított békefeltótelek, s a párisi szerződést aláirt valamennyi hatalmasság teljesen és föntartás nélkül megegyezett-e azokban? Történt-e a hatalmasságok között megállapodás azon esetre: ha egyik vagy másik hadakozó fél a békeföltételeket el nem fogadná ?" Engedelmet kell kérnem ugy a t. képviselő úrtól, mint a t. képviselőháztól, de kénytelen vagyok megmondani, hogy ezen kérdés olyan, értvén hogy „melyek a hatalmasságok által megállapított feltételek," a melyre akkor, a mikor az alkudozások azon bókefel tételek felett folynak : soha semmi országban, egyetlen egy minister sem fog felelni, a ki megérdemli, hogy még a következő órában, is minister legyen ; (Helyeslés és derültség) mert ily módon okvetlenül meg fogna hiusitatni épen az, amire törekedni kell az összes hatalmak egyetértése által: a béke lehető megnyerése és biztosítása. Annyit igenis mondhatok, hogy a párisi szerződést biztosított hatalmak mind egy etértőleg járnak el egyetlen kivétel nélkül és az, hogy a békeföltételekre nézve egyetértőleg járnak el, biztos kilátást
