Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-171

171 orsságos ülés november 28. 1876. 217 Zichy Nándor gróf azt mondotta, hogy a praeliminarék nem feleltek meg a zárszámadások eredményeinek soha. Nem fogadhatom el ezen állítást egész terjedelmében, nem pedig azért: mert a zárszámadások gondos kutatása azon meggyőződésre vezet bennünket, hogy 1868-tól fogva 1872-ig bezárólag, sőt részben 1873-ig is az előirányzatokat a zárszámadások vagy meghaladták az évek elején, vagy azokkal egyenlők voltak ; az évek^többi részében 1871, ós 1872-ben, 1873-ban kezdődött az, hogy a zárszámadások mögötte maradtak az előirányzatnak. És miért? Azért, mert a közgazdasági nagy válság ós azon elemi csapások, melyek az országot érték, kifejezték magukat a zárszámadásokban, a hol azon bevételi előirányzatok, melyek korábbi évek tapasztalatai alapján történtek és a még akkor nem ismert zárszámadások által nem rectificáltattak, — magasan voltak felvéve. így volt az 1873., 1874 és 1875-ben. De épen ezért szállítottam le ezen előirányzatot, ezért igyekeztem minden előirányzati tételnek alapját itt a őázban bemutatni; és ha a t. ház gondos bírálat mellett azt találja, hogy egyik-másik tételt még lejebb kell szállítani, én részemről szivesen elfogadom: mert ez álláspontomat könnyíteni fogja, mert ez érdekében áll az államháztartásnak és törekvésem is ez; csakhogy itt is mértéket kell tartani és ugy az állam hitele érdekében, mint az igazság felderítése szempontjából bizonyos mértéken felül nem szabad menni ugyan, de azon alul sem szabad maradni. {Helyeslés,) Azt állítja Zichy Nándor gróf t. barátom ós igy aprecialja a fedezetet, — hogy 6 millióval több van felvéve, kettő úgymond az állami üzemeknél és 4 az egyenes adóknál, (Zichy Nándor gr közbekiált: és illetékeknél) ós az illetékeknél. A mi az állami üzemeket illeti, lássuk, mennyiben van igaza a t. képviselő urnák. Amint tudni méltóztatik, az 1876- és 1877-ik évre a bevételeket leszállítottam, és felvettem jószágok, bányák, erdők czimen 20.200,000 frtot; bejött 1875-ben 20.170,000 frt, tehát annyiban vettem fel a hármat együttvéve, mint amennyi 1875-ben a háromból együttvéve befolyt. Nem tagadtam a pénzügyi bizottságban sem, hogy akkor, midőn az ország azon részét, melyben az államjószágok legnagyobb része van, Torontált, Temest oly elemi csapások, árvíz, fagy érték, mint az idén, ott a bérhátralókok behajtására csak kedvező termés esetén van kilátás, de felvettem e czimen az évenként fizetni kötelezett összeget, mely nagyobb lesz jó termés esetében, ellenkező esetben pedig kisebb; de igen nagy különbözetet alig fog felmutatni, a miről egyébiránt ily bevételeknél jótállani nem lehet. A mi az illetékeket illeti, tisztelt barátom tudhatja, hogy azok leszállításához hozzájárultam a pénzügyi bizottságban; de ez a tétel magasabbra van felvéve mégis, mint amennyire az 1875. és az KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VIII. KÖTET. idei eredmény jogosít; de mily alapon vétetett ez fel? Nines felvéve több, mint az, a mi évenkint kirovatik, ami évenkint esedékes, egy, vagy l'/a millióval kevesebb, és nincs felvéve a hátralékos 20 millió írtból semmi. Fel van véve a kettőből 14.471,000 frt. Ha jó lesz a termés, —a mi igen kívánatos és javulni fog a fizetési képesség, több is fog befolyni; ha nem: valamivel kevesebb. De egyik ok ez is volt, mert tudtam, hogy 1877-ben nevezetesebb illetékek lesznek esedékesek, melyet a differentiát — nagynak semmiesetre sem fogják feltüntetni. De elfogadom; legyen tehát egy millióval kevesebb. Ugyan kérem, oly budget ellen, melyben 190 millióból csak egy-két millió frtot lehet kifogásolni: vajon az irreállitás vádja emelhető-e ? A mi az egyenes adókat illeti, nem fogadhatom el az érvelést, melyet képviselő társam felhozott. Azt monda, az egyenes adókról, hogy már egyszer fel van véve az egyes adótételekben, a mi az adóhátralók fejében befoly és ismét a másik czimen 4 millió frt. volna felvéve e czimen, pedig az 1875. évi zárszámadási eredményeken kivül már a folyó év szolgálata is be van tudva. Mindkét érvelést alaptalannak kell kijelentenem. Az elsőt azért: mert az uj kezelési törvény értelmében az adóhátralékok 1876-tól fogva elkülönítve lesznek könyvelendők és elszámolandók és mert az 1876. évi kezelési törvény értelmében az adóhátralékra vonatkozó eljárás eredményekép föltétlenül be kell abból valaminek folyni és nekem nem csak jogom, de kötelességem e czimen valamit felvenni. És van még egy másik argumentum is, és ez döntő; mert az előbbire azt mondhatná valaki, hogy csak a papíron van előirányozva, de tényleg nem fog befolyni. Áll-e tehát az, a mit gr. Zichy Nándor mond, hogy t. i. azl877-iki előirányzatban az egyes tételeknél az összes 1875-iki eredmény és a folyó év szolgálata be van tudva? Ez nem áll. Igen egyszerű számítást és nem szemfényvesztő számcsoportositást fogok a t. ház figyelmébe ajánlani. Praelimináltam 1877-re egyenes adók fejében 86 millió frtot, a kataszteren kivül, mely csaknem lehetett az 1875-iki zárszámadásokban: 84 millió frtotpraemináltam; 1875-ben, pedig bejött 71.170,000 frt, tehát praelirninálva van |12 millió forinttal több. De ezen 12 millióban benne van 8 millió frt. jövedelmi pótadó, 1875-ben a zárszámadásokban nem lehet benne és benne van a szállítási adó egész összege is, mely 1875-ben csak 5 hónapig volt érvényben s 1.200,000 frt többletet tesz. Ha tehát ezeket is méltóztatnak fölvenni, az 1875-iki eredményekhez ezen összegeket hozzáadva, teljesen összevág az eredmény az 1877-iki előirányzattal, ha az 1879. év szolgálatának eredménye is számba vétetik ós itt nincs igaza a t. képvi28