Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-168
168. országos ülés november 20. 1876. 159 Attól tartanak tán némelyek, hogy az orosznak igen messze nyúlnak kezei, hogy azok hazánknak és Austriának nemzetiségeire is kiterjednek és igy egy háború alkalmával lázadásokat fog az orosz a hadseregek háta megett éleszthetni. Azt hiszem, hogy ezen aggodalom alaptalan; mert ha actióra kerül a dolog: nagyon is megfogják gondolni azok, kik lázadásokat létrehozni szándékozhatnának, vajon tanácsos-e mostani helyzetünket egy sokkal roszabb állapottal, a kanesuka uralmával felcserélni. A mi azt illeti, hogy Austria kósz-e ép oly áldozatkészséggel elvállalni ezen ügyet, melyet Magyarország természetesen mint proximus TJcalegon egész hévvel felkarol: azt hiszem az aggodalom e tekintetben is alaptalan; mert a muszka foglalási politikának megakadályozása nemcsak Magyarországra, hanem Austriára nézve is életkérdés. Megvagyok arról győződve, hogy Austria népei Austria állami létéhez ma is erősen ragaszkodnak. A németek azzal szoktak ijesztgetni, hogyha nem az ő kedvök szerint megy minden a birodalomban : találnak ők maguknak más helyet. Nézetem szerint azonban ez nem komoly beszéd; mert ha csakugyan kenyértörésre kerülne a dolog, nagyon is meggondolnák: vajon tanácsos volna-e itteni előnyös helyzetűket a német birodalomban egy alárendelt helyzettel felcserélni. És azt hiszem, hogy a birodalom összes népei a dynastia irányában régi hagyományos, százados hűséggel, ragaszkodással viseltetnek, ós ha arról lesz szó, hogy a dynastiája, a birodalom nagy hatalmi állása fentartassék, megvédessék: akkor a legkevésbé sem fognak vonakodni megtenni kötelességüket; mert kétségtelen az, hogy a melyik perczben Oroszország létesiti hagyományos hódító politikáját, eléri a maga ezéljait: akkor Németország a muszka czár által proponált panszlávismusra nem felelhet egyébbel, mint a pangermanismussal, akkor az osztozás a szláv és német elem közt lesz napirenden. Ily körülmények közt napirendre lesz téve, hogy Németország Bécset elfoglalja, a mi az orosznak Konstantinápoly, az lesz a németnek Bécs. Az ily confíictusokban az austriai birodalom számára nem lesz hely. De midőn actióba akarunk lépni, tisztában kell lennünk arra nézve is tökéletesen, hogy micsoda viszonyban akarunk állani Törökországgal, s a Törökbirodalomhoz tartozó keresztyén vagyis szláv népekkel. Én azt hiszem, hogy a törökkel kötendő barátság és szövetség egyátalában nem jelentheti azt, hogy mi az ottani keresztyén népeknek, a szlávoknak ellenségei legyünk; sőt inkább, azt hiszem, hogy Magyarország valamint Austria keleti politikája egyik alapelvének kell lenni annak, hogy befolyását ezen tartományokra, ezen népekre kiterjessze, és azoknak fejlődósét minél inkább emelje. És ezért, a mint már bátor voltam megjegyezni, én csak is helyeselni tudómba külügy ministerium ez irányban tett eljárását. 0 volt úgyszólván a kezdeményezője annak, hogy ezen tartományokban a reformok már egyszer valóság legyenek. Igen is, fájdalom, most rósz viszonyban vagyunk Törökország szláv népeivel; de én ennek daczára azt hiszem, hogy ez csak ideiglenes állapot és egyátalában nem zárja ki azt, hogy jövőben jó szomszédok, jó barátok legyünk. Igen is azon befolyásra nézve, melyet azon népek szabadsága, jóléte, jogaik biztosítása tekintetében Oroszország eddig gyakorolt: feladatunknak kell hogy tartsuk az Oroszországgal való concurrálást. És én azt hiszem, hogy mi e tekintetben előnyösebb állásban vagyunk, mint Oroszország. Ugyanis ha mi nekik pártjukat fogjuk, s az ő szellemi, anyagi gyarapodásuk, előmenetelükre minden befolyásunkat fel fogjuk használni: ez a mi részünkről önzetlen politika; mig kétségtelen, hogy azon protectio, mely orosz részről nyilványul, ama népek államisága biztosítása vagy számukra a reformok kieszközlése körül: nem egyéb, mint az, hogy Oroszország saját birvágya, hatalmi vágyának eszközeiül akarja őket felhasználni. Tapasztalhatták legújabb időben, hogy menynyire önző, mennyire megbízhatatlan az orosz barátság, íme Oroszország kész lett volna, mint a berlini conferentián bebizonyította, Ausztriának oda dobni azon országok egy részét, Boszniát és Herczegovinát, a mi törökországi szlávok legjelentékenyebb részének a szerbeknek aligha lett volna kedves dolog. A mi különösen Szerbiát illeti, ismeretes az orosz czárnak azok irányában tett nyilatkozata , az orosz czár nyilatkozata valóságban igazságtalan is; mert bármi érzelemmel viseltessünk is jelenleg a szerbek irányában: az kétségtelen, hogy azon ország, mely 1.200,000-nyi lakosság mellett 120,000 embert tud mint katonát kiállítani, a mely mint gyakorlatlan militia képes volt a vitéz és begyakorolt rendes török katonákat hónapokon át ugy fentartóztatni, hogy alig egy pár mérföldnyire nyomulhattak be az országba : az az energiának, életrevalóságnak kétségtelen tanu-jelét adta. így fogván fel én magam részéről állásunkat, Törökország keresztény szláv népei irányában : én megvallom t. ház, hogy engem igen kellemetlenül érintett mindannyiszor, valahányszor azt tapasztaltam, hogy azok, kik Magyarország közvéleményének alkotására befolyással vannak, az ottani népek irányában a fajgyülölség ébresztésére s fentartására törekedtek hatni. En azt hiszem, igen nagy hiba, ha az ottani népeket, azért mert fajrokonok: összetévesztik azokkal, a kikkel