Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-168
156 1<5 ®- országos ülés Ha már most ezen alkalommal azt fogják kérdezni a ministeriumtól, hogy vajon mikópen véli nélkülözhetni jövőre az ország súlyos körülményei között az ország jövedelmeinek azon igen nagyfontosságú forrását, mely a határvám jövedelméből vonható, mely mint itt többször kifejeztetett, már maga is képes volna fedezni a deficzitet; ha majd azt fogják tőle kérdezni: hiszi-e, hogy nem az önálló bank és önálló vámterület felállítása által lehet legsikeresebben előmozdítania az ország nemzetgazdasági felvirágzását? hiszi-e hogy e nélkül meg lesz az országban a fokozott adóképesség ? akkor igen kényelmes lesz a ministeriumnak rámutatnia az 1867-iki pénzügyi bizottság jelentésére, melyben documentálva van, hogy ezen eszközökre nincs szükség : mert az állam pénzügyeit önálló vámterület és bank felállítása nélkül is lehet rendezni. Én azt hiszem t. ház, hogy a pénzügyi bizottságnak nem az lett volna feladata, hogy a ministeriumnak előre ily argumentumot szolgáltasson ; hanem igenis az, hogy mondja meg már egyszer az országnak az igazat, mondja meg, hogy a jelenleg fenálló alapon Magyarország államháztartásának rendbehozása teljes lehetetlen, (Ugy van! a szélső balról.) Igenis t. ház, ha mi 1867-ben alig sejtve mindazon calamitásokat, melyek anyagi tekintetben a hazára be fognak következni, már akkor elleneztük az akkori rendszer behozatalát, kivált azon szempontból, mivel a nemzeti öntudat azt dietálta, hogy önállónak és függetlennek akarjuk e hazát: mennyivel inkább kell ragaszkodnunk azóta folyton vallott elveinkhez, midőn a kézzel fogható tények azt bizonyítják, hogy azon az alapon Magyarország pénzügyeinek rendezése nem egyéb, mint utópia. Mindaddig, míg Magyarország önállósága és függetlensége kivivé és biztos alapokra fektetve nincs; mig a nemzeti önállásnak és függetlenségnek egyik mellőzhetlen alapfeltétele az önálló hadügy ; mig az állami megélhetésnek mellőzhetlen feltétele az önálló pénzügy biztosítva nincs; mindaddig, mig az önállóság a kereskedelmi ügyekben, ha a szükség ugy kívánja, önálló vámterület felállítása által nincs elérve és mindaddig, mig a bureaucratikus rendszer, mely már teljesen ki van építve e hazában, ugy hogy már csak itt-ott fityeg némi maradványa a régi önkormányzati rendszernek, mig azon sok lom, mely az ily szellemű törvények és rendeletek gőzerővel dolgozó gyárából kikerülve mindinkább halmozódik, eltakarítva nem lesz: mindaddig nézetem szerint Magyarország pénzügyeinek rendezése nem egyéb, mint utópia és haszontalan erőlködés. S azért t. ház, én az oly kormánynak, mely most is daczára mindezen tapasztalatoknak, az 1867-iki közösügyi alapon áll, mely ezen november 20. 1876. alapot továbbra is fentartani kívánja és ennek azon alkudozásban, melyet a bank és vámszövetség tárgyában Ausztria kormányával már eddig is tett sajnos bizonyítékát adta, ós azt, mi Magyarország anyagi felvirágzását, sőt állami megélhetésének egyik legbiztosabb zálogát képezi, feláldozta: bizalommal nem viseltethetvén, én nem akarván azon helyzetbe juttatni, hogy ezen költségvetés megszavazása, által az országot tovább is kormányozhassa: az előterjesztett budgetet tárgyalási alapul el nem fogadhatom, s erre vonatkozólag magam és elvtársaim részéről egy határozati javaslatot leszek bátor a t. ház asztalára letenni. Legyen szabad most egy pár szóval reflectálni azokra, mik itten mások részéről, azoknak részéről nevezetesen, kik részint már most jelentették ki, részint pedig későbbre tartották fenn annak kijelentését, hogy a kormány iránti bizalom hiányánál fogva a költségvetést el nem fogadják. Osztozom nagy részében azon érveknek, melyekkel egy is, más is tegnap szólt t. képviselőtársaim közül a maga nézeteit indokolta. De legyen szabad kijelentenem azt is, hogy én azon módokat, melyeket ugyanazon t. képviselő urak az államháztartás rendezésére vonatkozólag előadtak, elégségesnek nem tartom. Egyik t. képviselőtársam kiemelte, hogy azért nem szavazta meg az államköltségvetést, illetőleg kormány iránti bizalmat: mert a jelen kormány specifice arra vállalkozván, hogy rendezni fogja az államháztartást, ezen feladatát nem teljesítette. Már engedjen meg azon igen t. képviselő ur, de ón ezen tekintetben bátor vagyok az igen t. kormányt pártfogásomba venni, mert én azt mondom: ad impossibilia non datur obligatio. {Tetszés a szélső baloldalon.) En elismerem, hogy igen sokak illusióit lerontotta az, hogy a fusió következtében nem állott helyre az egyensúly; de én a magam részéről soha komolynak nem vettem ezen ígéretet, e szerint most egy illusióval szegényebb nem lettem. Gróf Zichy Nándor t. képviselő ur igen alaposan fejtegette mindazt, a mit a kormány egyben is másban is elmulasztott, vagy a mit még jövőben államháztartásunk rendezése végett tennie kellene. De megengedjen igen t képviselőtársam, ha ő sem a közösügyek eltörlését, de még a vámszövetség felbontását, sőt az önálló bank felállítását sem tartja szükségesnek és nélkülözhetlennek államháztartásunk rendezésére; ha ő ezen roppant deficit megszüntetését és átalában államháztartásunk rendezését csak attól várja, hogy ebben is, abban is, hogy átalában az állam életnek, a közigazgatásnak vagy igazságszolgáltatásnak minden ágaiban el legyen érve a legmagasabb tökély, — és én ugy tapasztalom, hogy azon igen t. oldalról többnyire ez irányban történnek a fejtegetések: akkor
