Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-165

165. országos Hlé8 november 16. 1876. 97 Zsedényi Ede: T. ház! Nézetem szerint ezen 8. §. szövegéből a választók megfogják ér­teni, hogy kit nem lehet megválasztani, s ha mé­gis lesznek választók, kik azon egyénre szavazni fognak, tudják, hogy szavazatuk érvénytelen; de annyiban nem világos ezen §., amennyiben tisz­tán és határozottan nem mondja ki: ez esetben ki tehát az illető választókerületnek törvényes kép­viselője. Hivatkozik ugyan ezen §. a választási törvény 78. és 82. §§-aira, de ezek esak az érvényes sza­vazatokról és a választás megújításáról szólnak. Ebből tehát igenis következtetni lehet, hogy az lesz a választó kerület képviselője, akire az ér­vényes szavazatok esnek; de ezt az én meggyő­ződésem szerint a választási elnöknek biztosítása végett is egyenesen ki kell mondani. Ennélfogva a következő módositványt terjesztem be : „Ezen 8. §. végszavai után tétessenek a következők: és a választási elnök azon jelöltet, ki az érvényes szavazatok átalános többségét megnyerte, a ke­rület országgyűlési képviselőjének kijelenti! Szilágyi Dezső : T. ház ! Én részemről ezen módosítást csak fölöslegesnek, de károsnak ném tartom ; mert amit ez a módosítás mond, azt vi­lágos szavakkal mondja a módosítás mellett hi­vatkozott 1874. XXXIV. törvényczikk 86. §-a. Ha tehát méltóztatik azt, amit ez a törvény már vi­lágosan mond, itt mégegyszer ismételni : azzal semmi ártalmat nem teszünk, de semmi esetre nem tartom szükségesnek ezen dispositiot. A t. képviselő ur azon észrevételére, hogy a választási törvény e részben nem rendelkezik, bá­tor vagyok a t. ház emlékezetébe hívni, hogy a választási törvény ezt mondja : megválasztott kép­viselőnek esak azon jelölt tekintetik, akire a bea­dott érvényes szavazatok absolut többsége esett. Ezt a választási törvény határozatban kimondja. Már most kérdem: mit mond a beadott módosí­tás? Ugyanazt világos szavakkal. Én tehát ré­szemről a módosítást fölöslegesnek tartom ; ha a t. ház elfogadni méltóztatik, kárt nem tesz vele. Elnök: Első kérdésül azt teszem fel: mól­tóztatik-e a t. ház a 8. §-t. a jogügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Éljogadjukl) A módositvány fel fog olvastatni. Molnár Aladár jegyző : (olvassa a módo­sitványt): „Ezen 8. § végszavai után tétessenek a következők: és a választási elnök azon jelöltet, ki az érvényes szavazatok átalános többségét megnyerte, a kerület országgyűlési képviselőjenek kijelenti. (1874. XXXIII. törvényczikk 86. §-a) u . Elnök: A kik az igazságügyi bizottság szö­vegezése szerint fogadják el a 8. §-t. — a bea­dott módosítás ellenében, — méltóztassék felállani {Megtörténik). A 8-ik §. nem fogadtatik el. Mél­KÉPV H. NAPLÓ 1875—78 VIII. KÖTET. tóztatik a 8-ik §-t. Zsedényi képviselő ur módo­sításával elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Molnár Aladár jegyző : folyassa a 9~ik §-t; mely változtatás nélkül elfogadtatik. olvassa a 10-ik §-t, Lükő Géza: A mennyiben a választási tör­vény novellája van napirenden, felhasználom az alkalmat, hogy a t. beiügyminister úrhoz kérdést intézzek; t. i. a választási törvény 89-ik §-a ren­deli, hogy a kérvénynyel megtámadott választások érvénye felett a királyi tábla Ítéljen, s hogy e részben az anyagi és alaki szabályokról külön törvényjavaslat adassék be. Emlékeztetem a t. bei­ügyminister urat, hogy mindjárt ministersége első napjaiban az akkori ministerelnök, midőn a pro­grammot előterjesztette, ezt azt egyet még azon ülésszak teendői közt felemiitette; emlékeztetem a beiügyminister urat, hogy Irányi képviselő ur egy évvel ezelőtt szóba hozta ezt a dolgot, és méltóz­tatott akkor ígéretet tenni, hogy, a törvényjavas­lat mielébb be fog terjesztetni. Én határozati ja­vaslatot e részben nem terjesztek be; hanem kérem a beiügyminister urat, ne méltóztassék ezen ügy­ről megfeledkezni s méltóztassék a kérdéses tör­vényjavaslatot mielébb benyújtani. Elnök: Igen kérem a t. képviselő urat, azt hiszem, először kell, hogy be végezzük a törvény­javaslat tárgyalását és azután következzenek azon kérdések melyek, — bár azzal kapcsolatban álla­nak — mégis más tárgyra vonatkoznak. (Helyeslés). Simonyi Ernő: En a 10. §-hoz kívánok szólam ; ugy ezen, mint minden más esetben, mely a képviselőház alakulására, tagjainak választására vonatkozik és egyáltalán a képviselőket illeti, a ház függetlenségének, természetes állásának érde­kében minél kevésbbé kívánom a kormány be­avatkozását. Bármi tekintetben is a kormánynak nagy hatalmat kell adni, hogy az ország dolgait intézhesse, de egynek kell lennie, a mi a kor­mánytól teljesen független legyen, és ez az összes törvényhozás. Én tehát — ámbár nem látom, hogy valami nagy visszaélésekre adhatna alkalmat, — de az elv megóvása tekintetéből oda akarnám módosít­tatni ezen 10. §-t, hogy „ezen törvény végrehaj­tásával a képviselőház elnöke bizatik meg". (El­lentmondás.) Nincs itt semmi szükség a beiügy­minister közbenjárására. Az van itt mondva a törvényjavaslat egyik §-ában, hogy a beiügymi­nister értesiti a ház elnökét a megejtett válasz­tásról. A ház elnökének erre nincs szüksége; hisz a választást nem a beiügyminister rendeli el, ha­nem a ház elnöke; az küldi a törvényhatóságok­hoz a rendeletet, hogy válaszszanak uj képviselőt; ha tehát egy bizonyos, a törvényben meghatároz­ható idő alatt a kerületből nem jő képviselő: ak­kor a ház elnöke felszólítja ugvanazon törvényha­13

Next

/
Thumbnails
Contents