Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-145

90 Í4». országos Ulé adója 10 és fél százalék: akkor Kis-Küküllőine­gye, a mely csak másod sorban és igen kis rész­ben van érdekelve, szintén 290,000 írt adóké­pességgel bir, közigazgatási szükséglete az összes egyenes államadónak 11 százalékát képezi; holott mindkét törvényhatóság költségvetése határozot­tan nagyobb, mint Udvarhely megye-ó; mert Kis­Küküllőmegye 28 mértfölddel 32,000 forint és Nagy-Küküllőm egyének 58 négyszög mértfölddel 49,000 frt ós igy meggyőződésem, eltekintve attól, hogy az illető megye rovására 30—40,000 frt adóképességet bevonva, kevésbé roszul állana és ezt leszállítaná azon értékre, a melyen tul talán fölösleges kiadása volna a költségvetés azon téte­leiben. Nem kívánom indítványom hosszabb részle­tezésével a t. ház figyelmét tovább fárasztani, kérem a t. házat, hogy beadott indítványomat el­fogadni méltóztassék. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány, Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa Ti­bád Antal indítványát.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Azokat, miket a t. képviselő ur, mintegy jelzéské­pen, — hogy ő mit szeretett volna legjobban, — ho­zott fel; miután maga is nem indítványozta: rész­letesebben válaszolni nem tartom szükségesnek; csakis azt kívánom megjegyezni, hogy én Kis­Küküllő megyét is óhajtottam megtartani azért: mert életképes megyének, ós olyannak ismerem, mely minden irányban azt, hogy mint hatóság fenmaradjon, megérdemli s ez az óhajtás, hogy tudniillik megmaradhasson, nála is megvan. Nagy­Küküllő megyének szervezésénél pedig, egyebeket nem említve, azon előnyt láttam, a mit én, a hol lehet, előnynek tartok, hogy a megszüntetendő apróbb törvényhatóságok nem szakittatnak sokfelé ; hanem a lehetőségig a maguk egészében menjenek egy törvényhatóságba, a mi azt gondolom, a hely­zet változtatását könnyebben elviselhetővé ós ked­vezőbbé teszi. A mi a beadott módositványt illeti, én őszin­tén megvallom, hogy azon esetben, ha a tör­vényjavaslat 5. §-a, mint ón reménylem. el fog fogadtatni: azt majdnem fölöslegesnek kell tar­tani, mert azon 5-ik §. értelmében az eszközöl­hető minden módosítás nélkül, mit a módosit­vány kíván. De épen azért, mert ezen nézetben vagyok, hogy ha megnyugtatásul szolgál, hogy ez még külön is kimondassék, miután nem vieiálja a törvényja­vaslat szándékát: nekem az ellen sincs kifogá­som ; mert nem akarom tagadni, hogy lehetnek egyes községek, melyeknél ez czélszerüen lesz eszközölhető. Méltóztassanak felette határozni; én szükségesnek nem tartom; de mondom — ha meg 'K jonins 2. 1876. nyugtatásul szolgál, én nem akarom ellenezni, (Helyeslés.) Ugron Ákos: Miután az előttem szólott t. belügyminister ur a beadott módositványt ma­gáévá tette, sőt abba is beleegyezett, hogy az a törvénybe igtattassók, miután én úgyis a módo­sitványt pártoltam volna : a szótól elállók, és ké­rem a t. házat, méltóztassanak a beadott módo­sitványt elfogadni. Kasper Mihály: T. ház! Mióta a kikereki­tési kérdés előtérbe lépett, bőven volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy mennyire szeretnek ben­nünket kedves székelyszomszédaink: mert egész törekedésük oda van irányozva, a Királyföldből alakítandó Nagy-Küküllő- ós Brassó megyéket a munieipalis önállóság minden gondjától már előre és egész jövendőre megmenteni és azok egyes részeit nagylelküleg saját ótalmuk és gyámságuk alá helyezni. Csodálatos egy dolog az, t. ház, hogy ugyan azon Királyföld, melyet eddig senki sem kedvelt: most egyszerre nagyon keresett czikké vált, és hogy ugyanazon szomszéd urak, kik eddig felette kevés jót szoktak mondani a Királyföldről: már egyszerre udvarolni kezdnek neki ós annyira sze­relmesek lettek bele, hogy alig hallani egyebet, mint azon sóhajtást és jajgatást. miszerint meg nem élhetnek ós tönkre kell menniök: hogy ha a Királyföldből egy-egy darabot meg nem nyernek. Ily felebaráti szeretettel szemben valóban mondhatunk a némettel: „sie habén uns zum fressen gern;" esak az kár, hogy sajátképen senki­nek sincs kedve magát felemésztetni engedni. Többek között azt hallottam pengetni kedves szomszédainktól ugy e házban, mint a közigazga­tási bizottságban, mintha az emiitett két me­gyének szétdarabolását és az egyes részeknek a szomszéd megyékbe való bekebleztetésót épen ezen részek saját érdeke ós jóléte követelne meg. Erre vonatkozólag nagyon rövid a feleletem t. ház, mert egyszerűen esak azt kívánom constatálni, hogy ezen állítás nem más, mint egy hamis je­zsuitái fogás, melynek czélja a t. képviselőházat tévútra vezetni. Továbbá azt is hallottam hangsúlyozni, mint­ha ezen két megyének szétszakítását az állam érdeke is megkövetelne. Megvallom t. ház, hogy én ezen érvelést nem értem és igen sajnálom, hogy az illető urak nem kegyeskedtek ebbeli okos­kodásukat egy kissé jobban megmagyarázni. Talán valami kiengesztelhetlen államellenes elemet ké­peznek e megyék lakosai? Vagy talán kevésbbó teljesitik állampolgári kötelességeiket, mint más honpolgárok? Avagy nem birnak ezen megyék a kellő anyagi és szellemi erővel, hogy magukat fentarthassák ?

Next

/
Thumbnails
Contents