Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-145

86 145 országos ülés június 2, 1876. Ezeknek felemlítése után vessünk egy fuió pillanatot Szathmármegye térképére, annak nagyságára, népességére és fekvésére. Szathmármegye területi nagysága a Kővárvidékéből hozzá csatolandó, — vagy talán mondhatnám, hogy már hozzá csatolt — községeken kivül 100 négyszögmértföldnél nagyobb. Lakosainak száma ugyancsak az odacsatolt kővárvidéki községek lakosain kivül 283 ezerét halad meg. Fekvése szabályos, mely központjából a kormányzat lehetőségét nem zárja ki. És mégis most e megye közigazgatási szókhelye egészen a megye délnyugati szögletében Nagy-Károly mezővárosában, a megye északkeleti részeitől 18 mértföldnyi távolságra van elhelyezve. Már hogy e helyzet a megyék területi szabályozása által czélba vett eredményt, t. i. a közigazgatás jóságát, gyorsaságát, olcsóságát ós könynyen hozzáférhetőségét nemcsak elő nem fogja segíteni, sőt teljesen lehetetlenné fogja tenni: azt első tekintetre mindenki beláthatja. Itt az igazság érdekében meg kell említenem, hogy én nem Nagy-Károly városa, vagy annak a székhely befogadására vonatkozó képessége ellen akarok szót emelni: mert éli Nagy-Károly városának derék hazafias szellemű polgárairól, azoknak a társadalomban elfoglalt miveltségi állapotáról csak tisztelettel és elismeréssel szólhatok. Én csak azon abnormis helyzet ellen szólalok fel, mely a kormányzat javításának lehetőséget az eddigi székhely megtartásával nagy mértékben akadályozza. Ha rátekintünk a térképre a megye közepében : ott találjuk Szatmár városát. Szatmár városában van elhelyezve a királyi törvényszék, járásbíróság, pénzügyi igazgatóság, adóhivatal, kataszteri igazgatóság, katonai parancsnokság, melynek fontosságát, szemben a közigazgatással szoros kapcsolatban álló ujonezozási ügyekkel, kétségbevonni nem lehet. Benne van a megyei posta- és távirdai állomások főhelye. Nem is említem, miként Szatmár püspöki szókhely. káptalani székhely, több alsó osztályú intézetein kivül vannak gymnásiumai, közép- és fő-gymnásiuma. * Vannak felsőbb osztályú nő-nevelő intézetei, óvodája. Jelentékeny forgalommal működő pénzintézetei. Nem említem, hogy Szatmár nemcsak a megye, hanem egy nagy vidék kereskedelmi forgalmának fő-pontja. Csak a közkormányzat érdekétjen szükséges kellékekre utalok, melyeknek egyes szálai ott levén már öszpontositva, a megye polgárainak lehetővé tétetik nagyobb áldozatok nélkül olcsóbban egy helyen elintézni a közkormányzathoz tartozó mindennemű ügyeiket. Hogy melyik hely felel meg a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat által elérni szándékolt kívánalmaknak : annak megítélését a t. ház bölcsességére bizomE helyen fel kell említenem t. ház azt is, hogy e napokban Szatmármegye községeinek túlnyomó többsége, számszerint 155 község nyújtotta be kérvényét a mélyen tisztelt képviselőházhoz, melyben az igazság érdekében kéri a megye székhelyének Nagy-Károlyiból Szatmárra áthelyéltetését. Nem akarok kitérni azon körülmények fejtegetésére, melyek a megye túlnyomó többségének ezen régi óhajtását foganatosítani akadályozták és ezek teljes mellőzésével áttérek a tárgy érdemére. Néhány nappal ezelőtt e szabályozás fölötti eszmecserék kapcsában a mélyen tisztelt belügyminister ur méltóztatott kifejezést adni azon nézetének, miként elismeri, hogy a megye székhelyének elébb-utóbb Szatmárra kell áttétetnie; —• de mivel ezúttal Szatmármegye nem kerül szabályozás alá s mivel jobbnak látja, hogy ez ügyet a város és megye előbb megbeszéljék: ezúttal nem szeretné a törvónjjavaslatba fölvétetni. Én azt hiszem t. ház, hogy ón a diseretió határai közt maradok, midőn e nyilatkozatra hivatkozom, hiszen a hírlapok a nyilvánosság terén mutatták fel e nyilatkozatot s ugyanazért jogosítva érzem magamat ez irányadó nézettel szemben, saját nézeteimet elmondani. Én t. ház, midőn legmelegebb köszönetem nyilvánítását fejezem ki ugy a magam, mint a szatmármegyei érdeklett községek nevében a mélyen tisztelt belügyminister urnák ezen móltányos és igazságos nyilatkozatáért, melyek állításának első részében általa nyilváníttattak, egyszersmind kijelentem, miként a nyilatkozatának két utolsó tételét, t. i. azt: hogy Szatmármegye ezúttal nem kerül szabályozás alá — s azt, hogy jobbnak látja, hogy ez ügyet a város és megye előbb megbeszéljék : határozati javaslatommal szemben akadályozó indok gyanánt el nem fogadhatom. Hogy miért nem, röviden indokolni fogom. Én t. ház megengedem — mert én a kormány terveit nem ismerhetem, — hogy Szatmármegye szabályozására vonatkozó tervei lehetnek; annyit azonban állithatok, hogy Szatmármegye szerencsés fekvésénél fogva jelen állapotában is, a kormányzat lehetőségót nem zárja ki. De ha e szabályozási tervet bekövetkezendőnek tartanám is : még ezzel szemben is tagadnom kellene azt, hogy Szatmármegye területe a törvényjavaslat által nem szabályoztatik, mert kétségbevonhatatlan tény az, hogy Kővárvidékének ide csatolt részei által a megye keleti részében csakugyan szabályoztatik. Már én, mint ki a kormány jövendőbeli szabályozási terveit nem ismerhetem, nem is tudhatom, hogy a kormány a jelenben foganatosított szabályozási miveleten kivül, meddig foe terjeszkedni Szatmármegyére vonatkozó szabályozási ter-