Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-145

80 145. országos illés június 2. 1876. pontjának, a) pontja bekezdéséhez ezen szavak után: „Közép-Szolnok megye" tétessék „a tasnádi és érmelléki járás kivételével* és elfogadás ese­tében az előző 2. pont utolsó bekezdésében ezen szó „helységeit" és ezen szó „Szatmár megye" tétessék „Közép-Szolnok megye tasnádi és érmel­léki járása." Gulner Gyula előadó: T. ház! Azt hi­szem, hibát követnék el, ha a felmerült kérdés­ben azon t. képviselő urakkal, kik akár Zilah, akár pedig Somlyó mellett érveiket felhozták: bármi tekintetben is polemizálni kívánnék. Nekem e helyről nincs más kötelességem e pillanatban, mint előterjeszteni azon indokokat, melyek a köz­igazgatási bizottságot arra vezették, hogy eltérve az eredeti javaslattól, mely Zilah városát jelölte ki székhelyül, Szilágy-Somlyót tűzze ki az uj megye székhelyéül. Méltóztassanak meghallgatni az ' előnyöket és hátrányokat, melyeket bátor leszek előadni, meg­jegyezvén, hogy azon fő szempontot kérem a t. ház által figyelembe vétetni, hogy midőn egy megyének székhelyéről van szó: én részemről leg­alább igen nagy súlyt fektetek arra, hogy az illető város érdeke csak másodrendű tekintet legyen, a fő szempont azonban, melyből a kérdést megbí­rálni kell, az illető megye közönségének, a me­gye összeségének szempontjából birálandó meg. Ebből következtetheti a t. ház. hogy a közigazgatási bizottság is nem annyira az egyes városoknak egymás fölötti előnyeit, mint inkább magát a megye érdekét tekintette elhatározásában irány­adóul, midőn Szilágy-Somlyót jelölte ki Szilágy­megye székhelyéül. A kérdés igy áll. A két város közül Zilahnak mintegy 1000 lakossal több népessége van és Szilágy-Somlyó­nak ugyanennyivel kevesebb. Topographiai fekvés tekintetében kétségtelen Szilágy-Somlyó előnye. Méltóztassanak a térképre nézni. Szilágy-Somíyó sokkal inkább centrális fekvéssel bir az alakitandó Szilágy megyére nézve, mint bir Zilah; mert az egregyi járás része, mely a volt Doboka megyéből hozzá csatolandó lesz, az igaz, hogy a térképen tul esik Zilahon; azonban az egregyi járás és az eddigi Külső-Szolnokmegye határa közt elvonuló nagy Meszes hegység mintegy természetes vá­lasztó falat képez a két terület közt. Kétségtelen tehát s ezt nem is lehet elvi­tatni , központiság tekintetében Szilágy-Somlyó határozott előnynyel bir Zilah fölött. A mi azt illeti, hogy az önkormányzatra hivatott elemek, melyik város közül tömörülnek inkább, Zilah-e vagy pedig Szilágy-Somlyó körül : itt a helyzet az, hogy Zilah város okvetlenül erősebb és több intelligentiával bir, mint Szilágy-Somlyó; ámde magának a megyei lakosságnak nagyobb része tömörebben lakik Szilágy-Somlyó körül, kik az önkormányzatban való részvételre hivatvák, mint Zilah körül ós igy, hogy ha a megyének érdeke vétetik fel, e tekintetben irányadónak is nem a város érdeke, nem Szil ágy-Somlyó, vagy Zilahé, mint városé, hanem a megyéé: e tekintetben ha­tározottan Szilágy-Somlyó felé hajlik a mérleg ; mert méltóztattak azon kimutatást meghallani, igaz, hogy 4 község közelebb fekszik Zilahhoz, mert 27 község 2 mértföldnyi távolságban köze­lebb esik Zilahhoz, 23 község Szilágy-Somlyóhoz, a lakosságra nézve pedig, mint méltóztatnak tudni; mert kétségbe vonatott állitásom, méltóztassanak meghallgatni, hogy Zilah mellett két mértföld peripherián 23.274 főnyi lakosság lakik a közsé­gekben, Szilágy-Somlyóhoz pedig 27.462 főnyi népesség. Nemzetiség tekintetében pedig, nem osztozom azon irányban, melyet Bocsánczy képviselő­társam felhozott, hogy ő három kategóriát állított fel. A nemzetiség megállapítására felállította a ma­gyart, románt és az izraelitát. Én azt hiszem, hogy Magyarországon az izraelitát nemzetiségi tekintetben mindig magyar­nak lehet mondani, ezért Szilágy-Somlyó mellett van 16 usque 17.000 magyar, Zilah mellett van 9894. mihez 316 hozzájön ; igy Zilah mellett van 10.000; igaz tehát, hogy Zilah mellett tömörebb a lakosság, de csak tömörebb, hanem azok is ott csoportosulnak, kik az önkormányzatbani részvételre hivatva vannak. Ez okok azok, melyek a közigazgatási bizott­ságot arra indították, hogy a székhelyet Szilágy­Somlyóra tűzze ki. Azt ismét kénytelen vagyok közbenvetőleg megemlíteni, hogy Zilahnak jelen­leg törvényszéke van és Szilágy-Somlyóról a tör­vényszék átvitetett Zilahra. Ez az egyik ok, mely arra hangolhat többe­ket, hogy Zilahot tartsák előnyösebbnek ; de a közigazgatási bizottság az összérdeket vette figye­lembe és különösen tekintettel volt arra, hogy a lakosság több része könnyebben megközelíthesse a szókhelyet, a központot, Azért tette azt, hogy a ministeri javaslattól eltérőleg Zilah helyett Szi­lágy-Somlyót tűzte ki központtul előterjesztett javaslatában. Legyen szabad még a Szongott Jakab képvi­selő ur által beadott indítványra reflectálnom. A mint méltóztatnak a kimutatásból látni, az újon­nan alakitandó Szilágymegye összesen 61 mórt­földet fog képezni. Ha a t. képviselő ur indítványa szerint két járás, a tasnádi és az érmelléki járás elvétetik az újonnan alakitandó Szilágymegyótől: nagyon lehet tartani attól, hogy az "ezen járások nélkül alakí­tandó Szilágymegye életképtelen lesz és nem fogja megbirni azon kiadásokat, a melyek a törvény­hatóságra hárulni fognak. Ez az egyik szempont. A másik az, hogy Szatmármegye túlságosan na-

Next

/
Thumbnails
Contents