Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-143

38 143. országos illés május 31. 1876. mely önállósági jogosultsága van és hogy nem szabad egy történelmi municipium területi épségét ennek beleegyezése nélkül megérinteni. Sok igazság van ezen mondatban; érdekes volt nekem, hogy a t. túloldal is helyeselte. Csak sajnálom, hogy a t. képviselő ós t. túloldal ezen meggyőződésüket akkor eltagadták: mikor arra került, hogy e kisföld területi épsége elvben megsemmisittessók. Akkor én is hangsúlyoztam, hogy a Királyföldnek a területi rendezését az érdekeltek meghallgatása nélkül czélba venni, annál inkább jogtalan törvényellenes, mert az Unió törvény ezen kihallgatást határozottan kívánja. Miért tetszett akkor a t. túloldalnak azon a kihallgatott és megtagadott törvény mellett szavazni? Talán egyedül csak azért, mert akkor szászokról és most Jászkunokról és Hajdúkról van szó ? ! Ismét állami és parlamenti életünknek egy jelentékeny kórjele ez. Ha ugyanazon hatalomnak áldozatául esik ugy a Jászkunok területe és a Hajdúkerület, mint a Királyföld és a 16 szepesi város azon hatatalomnak, melyet Szathmáry K. t. képviselő ur a Királyföldi vitában, felteszem, hogy szellemdus stylusban korszellemnek nevezett, melyet ma pedig sokan a tekintetnólküliség, az önkény szellemének nevezik e házban. A mi különösen a Királyföldnek ezen javaslatban tervezett szétdarabolását illeti, bátorkodom kijelenteni, hogy ón és elvtársaim a jelenlegi törvényjavaslat ez iránti intézkedésével szemben híven és tántorittathatlanul foglaljuk el azon jogi álláspontot, melyet márezius 22., 23. és 24-én e házban kifejtettünk. A Királyföld rendezéséről szóló törvény, miután már szentesítést is nyert, ámbár formális törvénynek el kell ismernünk: mégis igazságosnak és az ország alaptörvényeinek megfelelőnek soha nem ismerhetjük el, és benne még ma is egyoldalú megszegését látjuk azon közjogi szerződésnek, azon uniónak, a melyek alapján Magyarország és Erdély volt nagyfejedelemség 1848. és 1865. illetőleg 1868. egyesültek. Egyébiránt a m. törvényhozás maga nekünk azon példát adta, hogy a törvényeket napról-napra uj törvények által lehet másítani, és inig önök törvényeket csak azért hoznak, hogy meg ne tartsák, ugy engedjék meg, hogy mi törvények és szerződéseken alapuló jogainkat sértő törvényeiket csak arra valóknak tekintsük, hogy kedvezőbb időben, de mindenesetre törvényes utón megmásittassanak. •"•• Mi magunk is óhajtjuk a Királyföldnek területi szabályozását és már többször nyilvánítottuk készségünket, ezt törvényes utón, azaz: a Királyföld területi épségének keretén belül is az érdekeltek, különösen a szász nemz. egyetemnek és az illető törvényhatóságok meghallgatása után ugy eszközöltetni, hogy 11 törvényhatóságunkból öt vagy | hat nagyobb. törvényhatóság alakittassék, és hogy területünkön fekvő egynehány megyei enelavek a Királyföldbe igazgatási szempontból beolvasztassanak. De a mostan jónak talált modorban tetemes részeket leszakítani az eddigi közigazgatási összefüggésből és egészen idegen megyei elemekkel összelánezolni, a mint ezt Szászvárosszékkel, Besztercéé vidékével ós Megvesszék némely részeivel tervezi a javaslat: ez nemcsak a törvényekben, biztosított területi integritásunkba ütközik, de már közigazgatási szempontokból sem megengedhető, mert a mint márezius 22-én bátor voltam bebizonyítani : a Királyföldön különös gazdasági, társadalmi, művelődési viszonyok léteznek, melyek lényegesen eltérnek a megyei viszonyoktól. Két lényeges különböző életrendszert pedig egy igazgatási területbe összelánezolni, egy eszes ember — ha más rejtett melléktekintete nincs, — soha nem akarhat, mert ez igazgatási képtelenség. Ez a törvényjavaslat irányának ós szellemének gyors, futólagos jellemzése; a javaslat érdemébe pedig azért nem bocsátkozhatom, a dispositiót azért nem szándékozom fejtegetni és bírálni, mert érdemes fejtegetést, érdemes vitatkozást nem is érdemel ezen javaslat; nem érdemel pedig azért, mert a parlament tekintélyét, a parlament jogkörét veszélyezteti Súlyos vád ez, tegnapelőtt emelte már Hegyesi Márton t. képviselő ur, csak sajnálhatom, hogy tegnapelőtti állítása csak félben volt helyes és, hogy ezáltal a minister, urnák alkalmat adott nagyon olcsó védelemre. Én részemről fentartom ezen vádat és bátor leszek azt bebizonyítani. Mindenki megfogja nekem engedni, hogy ezen nagyfontosságú szabályozási ügy a leglelkiismeretesebb előkészítést veszi igénybe. Szükséges a szabályozandó területek minden általam fenjelzett viszonyait gondosan áttanulmányozni, szükséges az egyes vidékek és körök érdekeit óvatosan átvizsgálni, szükséges az illetőket saját véleményeik és hajlamaik iránt kihallgatni. Es a mi történt e tekintetben, nem történt semmi; legalább azon indokolásból, mely a képviselők közt osztatott ki és a közigazgatási bizottság jelentéséből nem tűnik ki nyoma sem annak, mi a területi szabályozásnak elkerülhetlen alapfeltétele. Sőt annyi már bizonyos, hogy sem át nem tanulmányoztattak a szabályozandó területek viszonyai, sem meg nem vizsgáltattak az illetők érdekei, sem nem hallgattattak ki az érdekeltek, a mit a szabadelvüség talán még is kivárnia, és mit sőt a minister ur maga is meg nem tagadandónak tekinteni látszik. És ezen éretlen állapotban jónak látta a belügyminister ur az ügyet a törvényhozás elé terjeszteni és nem átallja oly fontos nagy hatású javaslat indokolásaképen ezen árva két lapoldalt ajánlani. Ebből az indokolásból senki nem szerezhet [ magának kellő s elegendő tájékozást a szabályo-