Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-154

296 151. országos illés június 16. 1876. elbírálás végett és a törvényhozás fog a fölött határozni, a törvényhozás bölcsessége fog dönteni, helyes-e az vagy nem ; de a kormány nem akart a maga nevében intézkedni, felhatalmazása daCZíivrl. Megjegyzem továbbá, hogy az ily régi vasúti ügyeknél igen óvatosan kell eljárni és csak a dolgok részletes ismerete mellett lehet határozni; mert sok mindenféle pénzügyi operatió és manőver szokott történni a vasutaknál. Ezeket nagyon nehéz elbírálni, anélkül hogy az ember azokat ismerné: azért kérem a t. házat, hogy ezen ügynek végleges eldöntését akkorra méltóztassék fentartani: midőn azt minden adataival a t. ház elé fogom terjeszteni és akkor méltóztassék a felett véleményt mondani; mert itt néha a szin is csal és azok, kik gyakran az eltiport érdekek védőiül tűnnek fel, szintén nem mindenkor vezettetnek tisztán érdekek által, bár nem akarom mondani, hogy itt van az eset; nehéz is volna azt be is bizonyítani, nem is tudom, hanem általánosan jegyzem meg, hogy az ily kérdéseket nagyon óvatosan lehet csak elbírálni. A t. képviselő ur nem méltóztatik figyelembe venni, hogy Magyarországnak egy uj kereskedelmi törvénykönyve van. Ezen uj kereskedelmitörvénykönyv életbelépte után ezen kérdés elbírálása többé nem a minister, hanem a törvényszékek hatáskörébe tartozik. Azok tehát, miket a t. képviselő ur itt eleinte az interpellatióban tőlem kérdezett, ámbár bizonyos tekintetben általain is elbírálható, de valóságos elbírálást csak a törvényszék által fognak nyerni, a mely ki fogja mondani azon gyűlésre nézve: szabályos volt-e helyes volt-e? az fogja mondani, hogy annak eljárása érvényes-e vagy nem ? Ezeket elórebocsátva, kénytelen vagyok a t. képviselő urnák egyes kérdéseire válaszolni, először is arra vonatkozólag: vajon van-e tudomásom, hogy a kassa-oderbergi vasút april 19-ikén összehívott közgyűlés alkalmával mik történtek? Azt vagyok erre bátor felelni, természetesen ugy hogy ezáltal semmi tekintetben a törvényszék e részben történteknek praejudicálni nem akarok, hogy igenis részemről van tudomásom arról, hogy a biztos, ki a kormány részéről ott volt. látván, hogy hibák csakugyan történtek a gyűlés összehívásánál s félve attól, hogy ennek következtében a gyűlés formahiba miatt meg fog semmísittetni: az ápril 19-ikén tartott gyűlésre az igazgatótanács és a jelenlevők által kimondott halasztást igenis elfogadta és azt mondták, hogy a gyűlés június 1-ére tűzetik ki azért, mert formahiba történt, nevezetesen nem volt megmondva a hirdetésben, hol kell deponálni a részvényeket, ami pedig lényeges hiba, mert ennek minden hirdetésben benne kell lennie. Van tudomásom arról is, hogy a június 1-ére kihirdetett gyűlés hirdetményében átalánosságban foglaltatik egy passus ezen — mint a képviselő ur is mondja — részletesen megnevezett indítványok iránt. Úgyde t. ház, méltóztassék csak figyelembe venni azt, hogy mit mond e részben a törvény? Az alapszabályok 35. §-a azt mondja. „A közgyűlés összehívása hirdetmény által történik, mely legalább 30 nappal a közgyűlés napja előtt közzé teendő a tárgyalásra kitűzött ügyek ós részvények letételére meghatározott hely megnevezésével" tehát a kitűzött ügyek megnevezésével. Ez áll az alapszabályokban. Az 1869: IV. t.-cz. 1. §. pedig azt mondja: a közgyűlés tárgyai minden meghívásban kiteendők, tehát nem mondja azt, hogy szó szerint közlendők. Már most t. ház, mikor az kívántatik egy igazgató tanácstól, hogy előre hirdesse ki azt, hogy ő ellene a) bizalmatlansági szavazat fog inditványoztatni: b.) letétele fog kívántatni és c) igazgató-tanács választása fog inditványoztatni és bizalmi férfiak választatnak, kik az eljárást megbírálják. Ez kérem nem csupán egyszerű hirdetés, ez bizonyos tekintetben bebizonyítandó vádakat is foglal magában. Már most ha egy igazgató-tanács a helyett, hogy ezt részletesen közölné, csak egész általánosságban mondja, hogy ily tárgyak is tárgyalás alá fognak kerülni; azt hiszem, hogy az által oly hibát, melynél fogva az eljárás a törvényszék által megsemmisitendő volna, el nem követett. Egyébiránt — mondom — ezen dolog a törvényszék elé tartozik és én e tekintetben csak is azért voltam bátor a képviselő urnák felelni, mert egyenesen hozzám intézett kérdést. A harmadik kérdése a t. képviselő urnák az, hogy igaz-e, hogy mind a magyar, mind az osztrák kormány 20—20 szavazat által képviseltette magát ezen a közgyűlésen? Én t, ház igen nagy hibának tartottam volna, hogyha a magyar és az osztrák kormányok is a 25,000 darab kezekben levő részvények összes czégével akart volna ezen gyűlésen befolyást gyakorolni, a mint az ilyen gyűlésben szokásban van. Ez mondom, nagy hiba lett volna épen a dolog kényes természeténél fogva : de másrészről meg vagyok győződve, hogy ott, a hol az országnak részvevői vannak : fen kell tartani a részvények által adott jogokat, és mindenütt képviseltetni kell magát az államnak. Ez eddig elmulasztatott, a minek következtében némelyeknél azon vélemény támadt, hogy a kormányt nem is illeti a beleszólási jog. Tehát én azt hiszem, hogy a részvények által adta jogot fen kell tartani és gyakorolni, és csak a dolog kényes' természeténél fogva történt az, hogy a kormány ezen jogát nem gyakorolta. Jövőre, a hol az államnak részvényei vannak: teljes jogát kell gyakorolnia az államnak. Az is hiba volt, hogy az állam eddig nem kellőkép képviseltetett; azért óhajtotta az állam jelenleg magát képviseltetni, főleg, miután bizonyos tekintetben